Somogy vármegye

Somogy vármegye
Somogy vármegye címere
Somogy vármegye címere		 Somogy vármegye zászlaja
Somogy vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeszékhelyKaposvár
Járások száma8
Települések száma246
megyei jogú városok1
egyéb városok15
nagyközségek2
ISO 3166-2HU-SO
FőispánDr. Neszményi Zsolt
Népesség
Teljes népesség293 470 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség48,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6065,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Somogy vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Somogy vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Somogy vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogy vármegye témájú médiaállományokat.

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén. Északról a Balaton és Veszprém vármegye, nyugatról Zala vármegye, délről Horvátország, keletről pedig Fejér, Tolna valamint Baranya vármegye határolja. A vármegyeszékhely a "virágok városa"ként is becézett Kaposvár, második legnagyobb települése pedig a Balaton fővárosának is számontartott Siófok. Hajdanán a területet Somogyországnak is nevezték. Lehetséges azonban, hogy az ez alatt a név alatt felfogott terület valamivel nagyobb volt, ugyanis kiterjedhetett a mai Szlavónia egy kisebb részére is.

A vármegye 1950 előtti történetéről bővebb információ Somogy vármegye története cikkben található.

Földrajz

Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva.

Lásd még: Somogy vármegye védett természeti értékeinek listája

Somogy vármegye jellemző földrajzi pontjai

Történelem

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

Somogy megye kialakítása 1950-ben
(1 Somogy megyétől Zala megyéhez, 2 Somogy megyétől Fejér megyéhez, 3 Somogy megyétől Baranya megyéhez, 4 Veszprém megyétől Somogy megyéhez, 5 Tolna megyétől Somogy megyéhez, 6 Veszprém megye, 7 Fejér megye, 8 Vas megye, 9 Zala megye 1950-től, 10 mai megyehatár, 11 megszűnt 1949-es megyehatár, 12 később megszűnt 1950-es megyehatár)

Járások 1950–1983 között

Somogy vármegyéhez az 1950-es megyerendezés előtt kilenc járás (Barcsi, Csurgói, Igali, Kaposvári, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatádi, Szigetvári és Tabi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Baranya megyéhez a Szigetvári járást, így 1950. február 1-jétől nyolc járás volt Somogy megye területén.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén megszűnt az Igali járás, új Siófoki járás alakult, továbbá a Lengyeltóti járás helyét székhelyének áthelyezésével a Fonyódi járás vette át. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Somogy megyében nyolc járás volt (Barcsi, Csurgói, Fonyódi, Kaposvári, Marcali, Nagyatádi, Siófoki és Tabi).

Ezt követően 1983-ig a nyolcból négy járás szűnt meg: a Tabi 1968-ban (egy községét a Fonyódi járáshoz csatolták, a többit a Siófokihoz), a Csurgói 1970-ben (beolvadt a Nagyatádi járásba), a Fonyódi 1974-ben (felosztották a Marcali és a Siófoki járás között), végül a Barcsi 1978-ban (teljes területével az egyidejűleg várossá nyilvánított Barcs városkörnyékévé alakult). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki).

Városok 1950–1983 között

Somogy megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Kaposvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve a megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.

Egészen 1968-ig Kaposvár maradt a megye egyetlen városa. Ezután viszont 1983-ig további négy település kapta meg a városi rangot: Siófok (1968), Nagyatád (1971), Marcali (1977) és Barcs (1978).

Városkörnyékek 1971‑1983 között

Somogy megyében 1983-ig négy város körül alakult városkörnyék: Kaposvár (1973), Marcali és Siófok (1977), végül Barcs (1978) körül. Míg az előbbi három járásszékhely maradt városkörnyékközpontként is, addig a Barcsi járás Barcs várossá nyilvánításával egyidejűleg megszűnt és teljes területével átalakult a Barcsi városkörnyékké.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

1984 elején mind a négy járás (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki) megszűnt, a négy meglévő városkörnyék (Barcsi, Kaposvári, Marcali és Siófoki) mellé ötödikként csatlakozott a Nagyatádi, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (Boglárlelle, Csurgó és Tab), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott: Boglárlelle 1986-ban, Csurgó és Tab pedig 1989-ben. Végül a megye kilencedik városa Fonyód lett, szintén 1989-ben, ez azonban már nem lett városkörnyék-központ.

Önkormányzat és közigazgatás

A Vármegyeháza épülete Kaposváron

Járások 2013-tól

Somogy vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
1 Barcsi járás Barcs 26 1 23 817 696,47 34
2 Csurgói járás Csurgó 18 1 16 807 496,19 34
3 Fonyódi járás Fonyód 21 4 34 599 645,44 54
4 Kaposvári járás Kaposvár 78 4 117 492 1 591,36 74
5 Marcali járás Marcali 37 1 34 734 904,24 38
6 Nagyatádi járás Nagyatád 18 1 26 100 647,07 40
7 Siófoki járás Siófok 24 3 51 761 657,05 79
8 Tabi járás Tab 24 1 12 786 427,24 30

Kistérségek 2014-ig

Somogy vármegye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak voltak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
4410 Balatonföldvári kistérség Balatonföldvár 13 1 11 475 241,73 47
4401 Barcsi kistérség Barcs 26 1 23 817 696,47 34
4402 Csurgói kistérség Csurgó 18 1 16 807 496,19 34
4403 Fonyódi kistérség Fonyód 11 3 23 616 372,82 63
4411 Kadarkúti kistérség Kadarkút 23 2 19 885 531,96 37
4404 Kaposvári kistérség Kaposvár 54 2 97 040 1 041,14 93
4405 Lengyeltóti kistérség Lengyeltóti 10 1 10 983 272,62 40
4406 Marcali kistérség Marcali 38 1 35 301 922,5 38
4407 Nagyatádi kistérség Nagyatád 18 1 26 100 647,07 40
4408 Siófoki kistérség Siófok 11 2 40 286 415,32 97
4409 Tabi kistérség Tab 24 1 12 786 427,24 30

Népesség

A vármegye lakossága a 2019-es mérések szerint 301 429 fő. A megye népessége 1960-ban volt a legmagasabb 368 183 fővel.

Lakosságának 90%-a magyar, de jelentős a németek, a romák és némely településen a horvátok száma is.

Gazdaság

A vármegye mezőgazdaságában jelentős szerepet játszik a Balaton déli partja közelében található a kb. 3500 hektár területű dél-balatoni borvidék. Közel 4000 szőlősgazda 16 hegyközség területén termeli a szőlőt ezen a vidéken, ahol már a római korban is magas színvonalú szőlőtermesztés folyt.

A vármegye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

  1. MOL Földgázszállító Zrt. (20)
  2. Törley Pezsgőpincészet Kft. (176)
  3. Agro-Centrál Bt. (486)

Turizmus

A siófoki hajókikötő

A vármegye fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a vármegyeszerte megtalálható gyógyfürdők és a vármegyeszékhely, Kaposvár épített öröksége és országos jelentőségű fesztiváljai jelentik. A természetjárók kedvelt célpontjai a vármegye nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a dél-balatoni borvidék.

Épített örökség: a kulturális turizmus lehetőségei

Nevezetességek Dél-Dunántúl turisztikai régióban:

Kaposvár

Egyetemi város, püspökségi központ, megyei jogú város, Somogy vármegye székhelye, a Dél-Dunántúl második legnépesebb települése. Figyelemre méltó létesítménye a Pannon Lovasakadémia. A Csiky Gergely Színház a Dunántúl egyik kivételes szépségű szecessziós épülete. Kaposvár belvárosa építészeti szempontból Európában egyedülálló, mert 220-nál is több eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. A kaposszentjakabi városrészben állnak az 1061-ben alapított apátság romjai.

Szenna

A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménynek, a népi építészetet bemutató falumúzeumnak köszönhetően 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott település. A Zselici Természetvédelmi Terület része.

Kaposmérő

A Kaposmérő és Bárdudvarnok közt található Kassai-völgy a lovasíjászat központja, ahol ahol a 9. századi harcmodort idézik fel korhű jelmezekben. Évente két alkalommal itt gyűlnek össze a világ lovasíjászai. A helyszínen 160 éves kazah jurtát állítottak ki. Az íjkészítés mellett lovasíjász bemutatókra, rendhagyó történelemórákra is sor kerül a völgyben.

Andocs

A 17. századtól búcsújáróhely. A jezsuita rendet követő Ferences rend 1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt 3 szobor ma is láthatóak a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét a Szűz Mária szobrot, Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető.

Somogyvámos

A Krisna-völgy a Balatontól 30 km-re, Kaposvár irányában fekvő biofarm, vallási központ és idegenforgalmi látványosság mintegy 260 ha területen. Dísztavak, ligetek, arborétumok - több száz növény- és állatfajjal, biokertészet, méhészet és templom tekinthető meg. A Völgyben százötven Krisna-hívő szerzetes lakik, ők ökogazdálkodás révén, védikus életmóddal, önfenntartásra törekedve élnek itt. A falu határában a szántóföld közepén áll a híres Árpád-kori romtemplom, a Pusztatemplom.

Nikla

Irodalmi jelentőségű hely, mely Berzsenyi Dániel, a „niklai remete” emlékét őrzi. A Berzsenyi-kúria ma múzeum, a költő életét, munkásságát mutatja be. Az udvarban még áll az a gesztenyefa, melyet maga Berzsenyi Dániel ültetett. Berzsenyi sírhelye ugyancsak Niklán tekinthető meg.

Gölle

Ugyancsak irodalmi emlékhely, itt született 1900. január 25-én Fekete István író, akinek 2004. augusztus 14-én hamvait is itt temették újra felesége kezdeményezésére, mert – mint fia idézte – „…egyedül Göllén érezte jól magát…” Szülőháza ma emlékmúzeum.

A Zselic dombvidéke

Nevezetességek Balaton régióban:

Somogyvár

Fő látnivalója a bencés monostor. A történelmi hagyomány szerint Géza fejedelem halálakor Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A Kupa-várhegyen végzett ásatások, amelyek során a vár teljes belső területét feltárták, azonban egyértelműen bizonyították, hogy a Kupa-várhegy nem lehetett Koppány székhelye. A feltárás során kiderült, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. 1991-ben nyitották meg a látogatók előtt. Berzsenyi Dániel szobra niklai emlékmúzeuma kertjében

További műemlékek:

Múzeumok:

Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus

Gyógyfürdők a vármegyében:

Lásd még: