Pálmajor | |||
Pietà-kereszt (1916) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pozsonyi Erika (független) | ||
Irányítószám | 7561 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 354 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 56,57 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,24 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 23′ 04″, k. h. 17° 34′ 03″46.384444444444, 17.567546.384444°N 17.567500°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 04″, k. h. 17° 34′ 03″46.384444444444, 17.567546.384444°N 17.567500°E | |||
Pálmajor Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Pálmajor weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmajor témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pálmajor község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban. A 99%-ban cigányok által lakott falu 2010-es statisztikák szerint az ország legszegényebb települése volt, az egy főre jutó jövedelem nem érte el a 33 000 forintot.
Kaposvártól kb. 20 km-re nyugatra fekszik, főutcája a 61-es főútból ágazik ki, de a falu házai közül néhány a főút mentén áll.
A terület, ahol ma a falu áll, a 19. században Somssich Pál birtoka volt, innen ered korábbi neve, Páltelke, melyből a századfordulóra alakult ki a mai Pálmajor elnevezés. 1923-ban nyílt meg népiskolája, ahova kb. 70 gyermek járt be mintegy 5 kilométeres körzetből. Az évtized végére számos cigány költözött be a pusztára, ennek eredményeként 1930-ban 214 lakosával már a népesebb puszták közé tartozott. Jórészt cselédek lakták, akik egészen fiatal koruktól kezdve végigdolgozták életüket.
A második világháború után a megszűnt közeli Egerpuszta lakóinak egy része átköltözött Pálmajorba, a hatvanas években pedig Földhíd, Imremajor és Kocsmatag lakossága is részben ide települt át. Az évek során azonban a helyiek többsége Kaposváron lelt új otthonra, helyükre újabb cigány családok költöztek.
Pálmajor 1993. január 1-jétől önálló település, korábban Nagybajom része volt. Gyógyszertár, védőnő és fogorvos nincs a településen, az orvos is Nagybajomból jár be.
2013. szeptember 6-án a gyerekek és családjuk helyzetét javító, szociális és felzárkóztatási tevékenységet segítő közösségi szolgáltató házat adtak át a településen.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 359 | 344 | 349 | 306 | 338 | 354 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 91,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 91,3%, református 0,3%, felekezet nélküli 8,4%.
Római katolikus temploma 2009-ben épült.
A Kaposvári járás települései | ||
---|---|---|
Alsóbogát · Bárdudvarnok · Baté · Bodrog · Bőszénfa · Büssü · Cserénfa · Csoma · Csombárd · Csököly · Ecseny · Edde · Felsőmocsolád · Fonó · Gadács · Gálosfa · Gige · Gölle · Hajmás · Hedrehely · Hencse · Hetes · Igal · Jákó · Juta · Kadarkút · Kaposfő · Kaposgyarmat · Kaposhomok · Kaposkeresztúr · Kaposmérő · Kaposszerdahely · Kaposújlak · Kaposvár · Kazsok · Kercseliget · Kisasszond · Kisgyalán · Kiskorpád · Kőkút · Magyaratád · Magyaregres · Mernye · Mezőcsokonya · Mike · Mosdós · Nagybajom · Nagyberki · Orci · Osztopán · Pálmajor · Patalom · Patca · Polány · Ráksi · Rinyakovácsi · Sántos · Simonfa · Somodor · Somogyaszaló · Somogyfajsz · Somogygeszti · Somogyjád · Somogysárd · Somogyszil · Szabadi · Szenna · Szentbalázs · Szentgáloskér · Szilvásszentmárton · Taszár · Újvárfalva · Várda · Visnye · Zimány · Zselickisfalud · Zselickislak · Zselicszentpál |