Csurgó | |||
Az Árpád-kori eredetű felsőcsurgói római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Csurgói | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Füstös János (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 8840 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Testvértelepülései | ListaJuzava | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4392 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 83 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 59,42 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′, k. h. 17° 06′46.266666666667, 17.146.266667°N 17.100000°EKoordináták: é. sz. 46° 16′, k. h. 17° 06′46.266666666667, 17.146.266667°N 17.100000°E | |||
Csurgó Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Csurgó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csurgó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csurgó város Somogy vármegyében, a Csurgói járás központja.
A település a vármegye délnyugati részén található, annak legnyugatabbi városa, nem messze a horvát határtól. Három tájegység találkozásánál épült fel: az északnyugati Öreghegy és az Újhegy a Zalaapáti-hát legdélibb része, a Zákány-őrtilosi-dombság peremvidéke, északkeleten Belső-Somogy közel sík homokhátai határolják, míg délen a Dráva egykori medrének magaspartja.
Legfontosabb közútja a Berzence–Iharosberény közti 6819-es út, ez halad végig észak–déli irányban a város belterületein. Nyugati szomszédaival, Porrogszentkirállyal és Gyékényessel a 6808-as út köti össze, Szenta községbe pedig a belvárostól északra kiágazó 68 127-es út vezet.
Vonattal a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, amely mentén két megállója is van: magában a városban Csurgó vasútállomás, a Szenta felőli határon, külterületen pedig Zrínyitelep megállóhely. A városi vasútállomás közúti elérését a 6819-es útból a belvárosban nyugat felé kiágazó 68 315-ös számú mellékút teszi lehetővé.
Bár meglehetősen távol fekszik a Balaton déli partjától, a település szőlő- és borgazdasági szempontból mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.
Csurgó területe már az őskorban lakott volt, erre utalnak a város határában talált őskohó-maradványok. A római korban itt haladt el a Pannónia provinciát a Tengermellékkel és a birodalom központjával összekötő hadi- és kereskedőút.
Első okleveles említése 1019-ből származik: a zalavári apátság alapítólevele szerint Szent István ekkor a Benedek-rendi barátoknak adományozta a falu jövedelmét. Az Árpád-korban eleinte a somogyi szabad királyi kanászok földjének részét képezte, majd III. Béla testvére, Margit a keresztes lovagoknak adományozta. Ők a Felső-Csurgó nevű településrészen, egy mocsárvidékből kiemelkedő dombon települtek le: a hagyomány szerint először a templáriusok, majd a 12. század végére az ispotályosok. A jeruzsálemi Szent János-lovagrend valamikor 1217 és 1226 között alapította az első rendházat a területen, ez a rendház erődítményként, kórházként és templomként is szolgált. A hagyomány szerint IV. Béla a muhi csata után délnyugat felé menekülve Csurgón is áthaladt, ahol meg is szállt, a Szűz Mária-kút vizéből pedig ivott is.
Csurgót 1405. szeptember 28-ai adománylevelével Zsigmond királytól mezővárosi rangra emelte. Vára a 15. században épült, de a 18. században lerombolták, 13. századi temploma szintén majdnem teljesen megsemmisült a török megszállás idején, de 1731-től kezdve újjáépítették. 1543-ban ide költözött, s két évig itt élt Tinódi Lantos Sebestyén, miután ura, Török Bálint török fogságba esett.
A hódoltság követő időszakban, 1726-ban került a Festetics család tulajdonába. Új tulajdonosai birtokuk központjává tették. Festetics György 1792-ben megalapította a gimnáziumot, mellyel örökre beírta a város nevét a magyar művelődéstörténetbe. Az 1792-ben alapított gimnáziumban tanított 1799. május 26-tól 1800. február 17-ig Csokonai Vitéz Mihály. Csokonai itt fejezte be Dorottya című vígeposzát.
Csurgó 1850-ben lett ismét mezőváros, majd 1896-tól itt működött Somogy vármegye első tanítóképzője. 1871-ben járási székhellyé vált. 1872-ben elkészült a fiumei vasútvonal Csurgón áthaladó szakasza, ezzel bekapcsolódott az ország közlekedési hálózatába. Városi jogot 1989-ben nyert ismét.
A településen 2003. április 27-én időközi polgármester-választást tartottak, mert az előző polgármester az előző év december 19-én, a képviselő-testületen belüli feszültségek miatt lemondott tisztségéről.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 5229 | 5150 | 4741 | 4528 | 4387 | 4392 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A városban 2007-ben 5150 fő élt és összesen 2093 lakás volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,4% németnek, 4,3% cigánynak, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 0,1% szerbnek mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,6%, református 11,1%, evangélikus 4,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 8,9% (22% nem nyilatkozott). A 2022-es népszámlálás szerint a lakosság száma 4387 fő volt.
A Csurgói KK érte el Csurgó történetében a legnagyobb sportsikereket, amikor bejutott a magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztályába. A város rendelkezik megye I szintű labdarúgócsapattal is.
A Csurgói járás települései | ||
---|---|---|
Berzence · Csurgó · Csurgónagymarton · Gyékényes · Iharos · Iharosberény · Inke · Őrtilos · Pogányszentpéter · Porrog · Porrogszentkirály · Porrogszentpál · Somogybükkösd · Somogycsicsó · Somogyudvarhely · Szenta · Zákány · Zákányfalu |
Nemzetközi katalógusok |
---|