A Szilvásszentmárton-ről szóló cikkben egy nagyon fontos és széles közönséget érdeklő témában fogunk elmélyülni. A következő néhány sorban ezt a témát fogjuk alaposan megvizsgálni, elemezve annak különböző oldalait, és teljes és részletes elképzelést kínálunk. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális következményekig a Szilvásszentmárton olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Adatok, ajánlások és szakértői elemzések révén reméljük, hogy megvilágítjuk ezt a témát, és mély és gazdagító megértést biztosítunk olvasóinknak.
Szilvásszentmárton | |||
![]() | |||
Szilvásszentmárton látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lengyel Gábor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7477 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 176 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,66 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,08 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Szilvásszentmárton weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvásszentmárton témájú médiaállományokat. | |||
Szilvásszentmárton község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
A Zselicben, dombok közt, Kaposvártól délnyugatra, Zselickisfalud nyugati szomszédjában fekvő település.
Szilvásszentmárton nevét 1332 és 1337 között említették először a pápai tizedjegyzékben, majd 1496-ban Belchyzentmarton módon írták. 1554-ben a török kincstári adólajstromban is említették nevét Szilvás-Szent-Márton írásmóddal.
A településnek az 1910-es adatok szerint 365 lakosa volt.
A Zselicség falvai közé tartozó település régen híres volt gazdag néprajzi értékeiről és faépítészetéről.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 208 | 202 | 212 | 205 | 170 | 166 | 176 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 15,3% cigánynak, 2,5% németnek mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 24,1%, felekezeten kívüli 8,9% (14,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% cigánynak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,2% volt római katolikus, 17,6% református, 0,6% egyéb katolikus, 23,5% felekezeten kívüli (19,4% nem válaszolt).[12]