Zselickislak | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Somogy |
Járás | Kaposvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Bene Sándor (Fidesz-KDNP-MVMP) |
Irányítószám | 7400 |
Körzethívószám | 82 |
Népesség | |
Teljes népesség | 414 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 29,26 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10,39 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 18′ 51″, k. h. 17° 47′ 51″46.31415, 17.797446.314150°N 17.797400°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 51″, k. h. 17° 47′ 51″46.31415, 17.797446.314150°N 17.797400°E | |
Zselickislak Pozíció Somogy vármegye térképén | |
Zselickislak weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zselickislak témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zselickislak község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
A megyeszékhelytől, Kaposvártól mindössze 6 km-re délre található ez a kis zselici falu, amely gyönyörű környezetben, a Zselic-patakba torkolló Pölöske-patak völgyében fekszik. Három „hegy” lankái határolják: a Szuszka, a Deres és az Öreg-hegy. A Kaposvár-Szigetvár közti 67-es főútról nyugati irányba lekanyarodva rövid bekötőút vezet a falu szívébe, kelet felé pedig földutakon közelíthető meg a Kaposvárhoz tartozó Kapos-Zselic kertváros.
Zselickislak nevét 1460-ban említette először oklevél, mint a Viszlói Áron család birtokát. Az 1571. évi török kincstári adólajstromban Kis-Lak néven fordult elő, 11 házzal. 1660-ban a szigligeti vár tartozéka volt. 1715-ben 6 háztartást írtak benne össze. Ekkor gróf Esterházy József birtoka volt, de 1726-ban már a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott, mely még az 1900-as évek elején is a legnagyobb birtokosa volt. A település római katolikus plébániáját 1901-ben hozták létre.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott. 1910-ben 665 magyar, római katolikus lakosa volt.
A községhez tartozott a kislaki erdészlak is.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 304 | 301 | 308 | 411 | 409 | 414 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,5% németnek mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 3,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 21,4% (12,2% nem nyilatkozott).
Erdőségben gazdag terület, ahol a cser és a tölgy mellett elsősorban a Zselic egyik leggyakoribb őshonos fája, az ezüst hárs található, mely napjainkban is hazánk legjobb „méhlegelői” közé tartozik. Rendkívül gazdag a vadállománya, megtalálható itt a szarvas, az őz, a vaddisznó, s ez a vadászatot kedvelőknek igazi kikapcsolódást jelent.
A 67-es főútról a faluba vezető bekötőút mellett fekvő motokrossz pálya Somogy megye legjobban karbantartott ilyen jellegű létesítménye.
2016. december 10-én nyílt meg a településen a 95 férőhellyel rendelkező Zselic Katolikus Idősek Otthona.
A Kaposvári járás települései | ||
---|---|---|
Alsóbogát · Bárdudvarnok · Baté · Bodrog · Bőszénfa · Büssü · Cserénfa · Csoma · Csombárd · Csököly · Ecseny · Edde · Felsőmocsolád · Fonó · Gadács · Gálosfa · Gige · Gölle · Hajmás · Hedrehely · Hencse · Hetes · Igal · Jákó · Juta · Kadarkút · Kaposfő · Kaposgyarmat · Kaposhomok · Kaposkeresztúr · Kaposmérő · Kaposszerdahely · Kaposújlak · Kaposvár · Kazsok · Kercseliget · Kisasszond · Kisgyalán · Kiskorpád · Kőkút · Magyaratád · Magyaregres · Mernye · Mezőcsokonya · Mike · Mosdós · Nagybajom · Nagyberki · Orci · Osztopán · Pálmajor · Patalom · Patca · Polány · Ráksi · Rinyakovácsi · Sántos · Simonfa · Somodor · Somogyaszaló · Somogyfajsz · Somogygeszti · Somogyjád · Somogysárd · Somogyszil · Szabadi · Szenna · Szentbalázs · Szentgáloskér · Szilvásszentmárton · Taszár · Újvárfalva · Várda · Visnye · Zimány · Zselickisfalud · Zselickislak · Zselicszentpál |