Vörs | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Marcali | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Deák Tamás (független) | ||
Irányítószám | 8711 | ||
Körzethívószám | 85 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 469 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 21,59 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 113 m | ||
Terület | 22,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 39′ 46″, k. h. 17° 16′ 14″46.662888888889, 17.2704546.662889°N 17.270450°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 46″, k. h. 17° 16′ 14″46.662888888889, 17.2704546.662889°N 17.270450°E | |||
Vörs Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Vörs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vörs község Somogy vármegyében, a Marcali járásban. Hivatalosan, levédetve „a Kis-Balaton fővárosa”. Vörsön található Európa legnagyobb templomban épített beltéri betleheme, amely a karácsonyi ünnepek idején több tízezer látogatót vonz a településre. A Szent Márton Európai Kulturális Útvonalat az Európai Tanács 2005-ben kiemelkedő jelentőségű európai kulturális úttá nyilvánította. Vörs az ennek nyomán kialakított Via Sancti Martini hálózat egyik állomása. Vörsön megtekinthető még Magyarország első vidéki tűzoltómúzeuma és a híres vörsi tájház ia.
Érdekességként elmondható, hogy a falu 2000-ben országos tűzoltótalálkozót szervezett, 2001-ben az első kihelyezett kormánygyűlés helyét adta, vendégül látva az 1998-2002 között hivatalban lévő első Orbán-kormány tagjait és Orbán Viktor miniszterelnököt.
Vörs Somogy vármegye északnyugati csücskében, Keszthelytől és Hévíztől 12-17, Zalakarostól 20 kilométerre található. A község zsáktelepülés, aszfaltozott úton csak a 7501-es útból leágazó 75 102-es úton (a Kossuth utca felől) lehetséges a megközelítése. Vonattal a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállóhelye van itt.
Vörs Árpád-kori település. Nevét 1293–1364 között említették először oklevelek mint a Hahót nemzetség Buzád ágának birtokát. 1496-ban a Csányi családnak volt itt földesúri joga. Az 1536. évi adólajstromban Wers írásmóddal szerepel. 1563-ban a török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 1573–1574-ben pedig csak 4 házból állt. Birtokosai 1583-ban Csányi Bernát, 1598–1599-ben János, 1626–1627-ben Bakó Farkas, 1660-ban pedig Sárkány Miklósné voltak. 1703 körül pedig már Festetics Pál birtokában találjuk. 1715-ben csak 8 háztartást írtak benne össze. 1726–1733-ban Festetics Kristóf, 1767-ben Csányi Ferenc, Imre és Györgyné, 1776-ban pedig Csányi Ferenc és Imre birtoka volt, a 19. század elején pedig gróf Festetics György és Sallér Judit, a 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a nagyobb birtokosa.
A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.
1910-ben 1005 lakosából 1004 magyar, ebből 987 római katolikus, 11 izraelita volt.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 459 | 482 | 479 | 511 | 452 | 482 | 469 |
2013 | 2014 | 2015 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 6,6% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 1,2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,5% (29,9% nem nyilatkozott).
A legelső Betlehem 1948-ban lett megépítve. A falubeliek kezdeményezésére lebontották ideiglenesen a Jézus Szíve oltárt a templomon belül, majd annak helyére egy kisebb Betlehemet építettek. Ma már több mint 60 négyzetméteren meg lehet tekinteni a gipszből, emberi és állati figurákat leszámítva csak természetes anyagokból készülő óriási Betlehemet. A minden évben teljesen máshogy berendezett építmény az adventi időszakban több tízezer embert vonz. A beltéri betlehem a Szent-Márton templomban
Avar–magyar temetőAz avar–magyar kontinuitás egyik bizonyítékaként tartják számon, Költő László régész tárta fel.
Szent Márton-templomSzent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom 1720-ban épül késő barokk stílusban, nevezetes barokk stílusú tornyát 1845-ben kapta. Mai formáját 1906-ban nyerte el. Főoltárának közepén Szent Márton könyvet és fehér ludat tartó szobra áll. A kereszthajóban az Amiens-i jelenetet ábrázoló modern üvegablak van. A templom előtti Szentháromság-szobor talpazatán Szent Domonkos, Szent Vendel és a kezét áldásra emelő Szent Márton püspök szobra látható. 1948 óta advent első vasárnapjára a templomban építik fel Európa legnagyobb természetes anyagokból, mohából, zuzmókból, élethű figurákból készülő beltéri híres betlehemét, amely Európa egyik, ha nem a legnagyobb templomon belüli betleheme.
Talpasház (tájház)A híres vörsi tájház története 1961-ig vezethető vissza, akkor még 6 darab füstőskonyház talpasház volt található a Dózsa utcában. A jelenleg egyedül maradt Talpasházat 2015-ben az oktatási és Kulturális Minisztérium Vendégváró tájházak című pályázat keretének köszönhetően felújított utolsó ház. A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerhetjük meg a talpasházat meglátogatva.
TűzoltómúzeumMagyarország első vidéki tűzoltómúzeuma, amely 1983-ban nyílt meg a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Somogy megyei tűzoltó parancsnokság és a budapesti Tűzoltó Múzeum összefogásával. A terem középpontja igazi ritkaság, egy Geittner és Rausch-féle kézi működtetésű kocsifecskendő és egy Köhler-féle benzinmotoros szer található a sok már különleges tárgy mellett.
A gólya, a település egyik szimbólumaA Vörsön fészkelő fehér gólyák egyike a 2000-es években azzal vált híressé, hogy 13 éven keresztül minden tél végén az első Magyarországra érkezett gólya volt. Érkezési időpontja ebben az időszakban február 23-26 között volt; a helyiektől idővel saját nevet is kapott, Charlie-nak nevezték el. 2020 február 11-én ismét Vörsön szállt le a Kele névre elkeresztelt – szintén Fekete István, a berki ember név után elkeresztelt Tüskevár ABC melletti fészekben – Magyarország első gólyája.
A bödönhajókészítés központjaA balatoni halászokat a 19. században Vörs látta el bödönhajóval, mivel a környékbeli erdőkben „csónaknak termett” évszázados tölgyeket találtak. Ebben a században – 30-40 évig – egyedül Vörsnek voltak olyan erdői, hogy a Balaton halászatához szükséges bödönhajó szükségletét egymaga el tudta látni. Ezért Vörsön mindenhol lehetett ilyen halászhajót találni, pedig a 19. század végén már egyetlen másik balatonmelléki faluban nem volt fellelhető. Végül ahogy a technológia fejlődött, már a vörsiek sem készítettek új hajókat. A történelemkönyvek szerint Szabó János készítette az utolsó bödönhajókat 1897-ben Vörsön keszthelyi halászok számára.
A Marcali járás települései | ||
---|---|---|
Balatonberény · Balatonkeresztúr · Balatonmáriafürdő · Balatonszentgyörgy · Balatonújlak · Böhönye · Csákány · Csömend · Főnyed · Gadány · Hollád · Hosszúvíz · Kelevíz · Kéthely · Libickozma · Marcali · Mesztegnyő · Nagyszakácsi · Nemesdéd · Nemeskisfalud · Nemesvid · Nikla · Pusztakovácsi · Sávoly · Somogysámson · Somogysimonyi · Somogyszentpál · Somogyzsitfa · Szegerdő · Szenyér · Szőkedencs · Tapsony · Táska · Tikos · Varászló · Vése · Vörs |