Újvárfalva | |
Noszlopy-kúria | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Somogy |
Járás | Kaposvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Kiss Péter Pálné (Fidesz-KDNP) |
Irányítószám | 7436 |
Körzethívószám | 82 |
Népesség | |
Teljes népesség | 240 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 24,55 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 12,22 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 25′ 45″, k. h. 17° 34′ 25″46.429111111111, 17.57366944444446.429111°N 17.573669°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 45″, k. h. 17° 34′ 25″46.429111111111, 17.57366944444446.429111°N 17.573669°E | |
Újvárfalva Pozíció Somogy vármegye térképén | |
Újvárfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Újvárfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Újvárfalva község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Marcalitól délkeletre, Somogysárd és Nagybajom közt fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak Somogysárdon keresztül érhető el, a 6702-es útból a település déli részén nyugat felé kiágazó, majd északra forduló 67 117-es számú mellékúton.
Az okmányokban 1909-től szerepel Újvárfalva néven, korábban Korotna, Nadalos és Vrácsik településekből állt, ezek ma Újvárfalva részei.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.
1910-ben 639 lakosából 567 magyar, 44 német volt. Ebből 616 római katolikus, 12 református, 6 evangélikus volt
1497-ben Warachyk alakban írva említették először az oklevelek, az 1537. és az 1550. évi adólajstromokban Weracsik alakban fordult elő. 1550-ben Zewrényi János birtoka volt. Az 1701-1703 körüli összeírásokban puszta és Vracsek alakban fordult elő, a Thulmon család birtokaként. 1773-1776 között a Berzsenyi család tagjai: Berzsenyi István, János és Benedek birtoka volt, továbbá Bárány Pál özvegye és Takács István is birtokosok voltak itt. A 19. század első felében a Noszlopy, a Kiss, a Bóné, a Fülöp, a Bárány és a Berzsenyi családoké volt, majd az 1900-as évek elején Sárdi Somssich Miklósnak volt a nagyobb birtokosa.
A község határában feküdt Korokna (Koroknya) vára, innen származott a Koroknyay család. A vár nyomai még a 20. század elején is láthatók voltak. A községhez tartoztak: Koroknya-, Miklós-, Kis- és Nadalos-puszták is.
Koroknya-puszta a középkorban a Győr nemzetség birtoka volt. A nemzetség 1346. évi birtokmegosztásakor Dersfi Miklósé lett. A 15. században a Koroknyai (Korotnai, Koroknai) család birtoka volt. 1510-ben a Koroknyaiak vára már fennállt. A várat 1555-ben Tújgon budai basa foglalta el. A jobbágyfalu még 1543-ban megvolt, valószínűleg az 1555. évi ostrom alkalmával pusztult el.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 289 | 303 | 301 | 243 | 226 | 240 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 22,1% cigánynak, 3,2% németnek mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,7%, református 2,5%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 10% (14,9% nem nyilatkozott).
A Kaposvári járás települései | ||
---|---|---|
Alsóbogát · Bárdudvarnok · Baté · Bodrog · Bőszénfa · Büssü · Cserénfa · Csoma · Csombárd · Csököly · Ecseny · Edde · Felsőmocsolád · Fonó · Gadács · Gálosfa · Gige · Gölle · Hajmás · Hedrehely · Hencse · Hetes · Igal · Jákó · Juta · Kadarkút · Kaposfő · Kaposgyarmat · Kaposhomok · Kaposkeresztúr · Kaposmérő · Kaposszerdahely · Kaposújlak · Kaposvár · Kazsok · Kercseliget · Kisasszond · Kisgyalán · Kiskorpád · Kőkút · Magyaratád · Magyaregres · Mernye · Mezőcsokonya · Mike · Mosdós · Nagybajom · Nagyberki · Orci · Osztopán · Pálmajor · Patalom · Patca · Polány · Ráksi · Rinyakovácsi · Sántos · Simonfa · Somodor · Somogyaszaló · Somogyfajsz · Somogygeszti · Somogyjád · Somogysárd · Somogyszil · Szabadi · Szenna · Szentbalázs · Szentgáloskér · Szilvásszentmárton · Taszár · Újvárfalva · Várda · Visnye · Zimány · Zselickisfalud · Zselickislak · Zselicszentpál |