Nemesdéd | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Somogy |
Járás | Marcali |
Jogállás | község |
Polgármester | Tompa Boldizsár Endre (független) |
Irányítószám | 8722 |
Körzethívószám | 85 |
Népesség | |
Teljes népesség | 819 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 27,43 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 26,61 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 25′ 58″, k. h. 17° 14′ 29″46.432661111111, 17.24146111111146.432661°N 17.241461°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 58″, k. h. 17° 14′ 29″46.432661111111, 17.24146111111146.432661°N 17.241461°E | |
Nemesdéd Pozíció Somogy vármegye térképén | |
Nemesdéd weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesdéd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemesdéd község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
Nagykanizsától délkeletre, Nemesvid, Varászló és Vése közt fekvő település. Központján észak-déli irányban a Vése-Nemesvid közti 6816-os út halad keresztül, amelyből itt ágazik ki Varászló, Pat és Miháld felé a 6817-es út.
Nemesdéd nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először.
1405-ben Deed, 1415-ben Dyd, 1453-1476 között Felseded neveken írták.
1406-ban és 1418-ban Berzenczei Lorántfi György nyerte adományul.
A 15. században a nagyszakácsi pálosok birtoka volt.
1487-ben Tolnai Bornemisza János alkincstartó volt Déd birtokosa.
1495-ben Feldéd alakban említették az oklevelek, ekkor a Patrohi család lakott itt.
1554-ben a török kincstári adólajstromban csak 1 házzal, 1571-ben pedig már 16 házzal volt felvéve, az 1715 évi összeírásban nemesektől lakott faluként szerepelt.
1719-ben 9 család telepedett le itt és új szabadalomlevelet nyert III. Károly királytól.
A 18. század közepén a Stephaich család volt itt birtokos, és a községbeli régi kúriát is Stephaich József tábornok építtette, még Mária Terézia királynő korában.
1846. október 15-én Nemesdéd vásárszabadalmat nyert V. Ferdinánd királytól.
1818-ban, majd 1826-ban is teljesen leégett a település.
A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.
1910-ben 1505 lakosából 1490 magyar volt. Ebből 891 római katolikus, 520 református, 55 izraelita volt.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 739 | 738 | 741 | 720 | 788 | 819 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 67,8%-a magyarnak, 23,5% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (30,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 6,4%, evangélikus 0,1%, felekezet nélküli 2,3% (33,6% nem nyilatkozott).
A Marcali járás települései | ||
---|---|---|
Balatonberény · Balatonkeresztúr · Balatonmáriafürdő · Balatonszentgyörgy · Balatonújlak · Böhönye · Csákány · Csömend · Főnyed · Gadány · Hollád · Hosszúvíz · Kelevíz · Kéthely · Libickozma · Marcali · Mesztegnyő · Nagyszakácsi · Nemesdéd · Nemeskisfalud · Nemesvid · Nikla · Pusztakovácsi · Sávoly · Somogysámson · Somogysimonyi · Somogyszentpál · Somogyzsitfa · Szegerdő · Szenyér · Szőkedencs · Tapsony · Táska · Tikos · Varászló · Vése · Vörs |