Ötvöskónyi | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Nagyatádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabad Józsefné (független) | ||
Irányítószám | 7511 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 834 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 33,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 27,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 17′ 16″, k. h. 17° 21′ 38″46.287780555556, 17.36051111111146.287781°N 17.360511°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 16″, k. h. 17° 21′ 38″46.287780555556, 17.36051111111146.287781°N 17.360511°E | |||
Ötvöskónyi Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Ötvöskónyi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ötvöskónyi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ötvöskónyi község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
Nagyatádtól 6 kilométerre északra fekszik a 68-as főút mellett; központjának északi részén ágazik ki a főútból a 6622-es út Beleg és Kutas felé. Áthalad a területén a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal is, melynek egy megállási pontja van itt, Ötvöskónyi megállóhely.
Ötvöskónyi 1929-ben jött létre Ötvös és Kónyi községek egyesítésével, bár a nevet már korábban is használták a két település közös vasútállomásának jelölésére.
Ötvös nevét 1333–1335 között már említették az oklevelekben, majd 1389-ben Vtves és Wthwes alakban írták. A település első lakói feltehetően a 11-12. században királyi ötvösök voltak, akik a segesdi, majd később a királynéi ispáni központ ötvöseiként dolgoztak. A 16. század elején Báthori-birtok volt; a család várat is építtetett itt. Az 1500-as évek elején készült török portaösszeíráskor Magyar Kristóf és Miklós, valamint Óvári Fülöp birtokának írták. 1530-tól Pekry Lajos birtoka volt. 1534-ben a Bécs ellen portyázó Szulejmán csapatai Ötvös várát is elfoglalták, 1564-ben már csak mint puszta szerepelt. 1566-ban Szigetvár eleste után a török defterek által végzett összeíráskor már 8 portát jegyeztek itt fel. 1594-ben Zrínyi Miklós visszaszerezte a töröktől, ekkor Battyán Farkas birtoka volt. Az 1600-as évek végén végzett összeírásban már Somogy vármegye újratelepült községei közt szerepelt. Ekkor birtokosai a Marczali, a Batthyány és a Pekry családok voltak.
A 17. századtól már szlovénok (vendek) telepednek meg a községben és a számuk további betelepülőkkel növekedett a 18. századig, akik a Muravidékről érkeztek. Olyan nagy volt a szlovénok aránya a településen, hogy Kónyi még a 19. század végén is zömmel szlovén település volt. A 20. században aztán ezek a lakosok teljesen elmagyarosodtak, s csak Taranyban maradtak fenn legtovább.
Ötvöskónyit 1984. január 1-jén Nagyatádhoz csatolták, 1994-ben lett újra önálló község.
2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 925 | 913 | 904 | 876 | 846 | 834 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 28,6% cigánynak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 8,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 6,2% (20,6% nem nyilatkozott).
A Nagyatádi járás települései | ||
---|---|---|
Bakháza · Beleg · Bolhás · Görgeteg · Háromfa · Kaszó · Kisbajom · Kutas · Lábod · Nagyatád · Nagykorpád · Ötvöskónyi · Rinyabesenyő · Rinyaszentkirály · Segesd · Somogyszob · Szabás · Tarany |