Tótújfalu

Tótújfalu
Szabadság utca
Tótújfalu címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Barcsi
Jogállás	község
Polgármester	Varjuné Kazinczi Szilvia (független)[1]
Irányítószám	7918
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	209 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	14,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	101 m
Terület	13,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 54′ 07″, k. h. 17° 38′ 42″45.902069444444, 17.64511111111145.902069°N 17.645111°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 07″, k. h. 17° 38′ 42″45.902069444444, 17.64511111111145.902069°N 17.645111°E
Tótújfalu Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Tótújfalu (horvátul: Novo Selo^[3]) község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Somogy vármegye déli részén, Barcstól délkeletre, Szentborbástól északra, Lakócsától nyugatra, a Dráva folyó és a horvát határ mellett fekszik. A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északnyugat felől Drávagárdony, észak felől Potony, kelet felől Lakócsa, délkelet felől pedig Szentborbás. A határ túloldalán a legközelebbi település a horvátországi Detkovac (Detkovac).

Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon közelíthető meg, az 5804-es útról Potony központjában leágazó 58 163-as számú mellékúton. Egy rövid szakaszon a határszélét követve húzódik az 5825-ös út Szentborbás és Lakócsa közti szakasza, de a községhez tartozó lakott helyeket nem érint.

A településen áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut.^[4]

A település területe a középkorban Barcs tartozéka volt; a mai települést a pannonhalmi főapátsági dézsmajegyzékben, 1660-ban említették először, mint a székesfehérvári őrkanonokság (custodiatus) és az Istvánffy család birtokát.

1715 előtt elpusztult, 1715-ben is csak öt háztartást írtak itt össze. 1715 után tótokat telepítettek ide, akik újból felépítették a falut. 1726-tól a zselicszentjakabi apátság birtoka lett.

A falu lakott hely volt a középkorban is, erre utal többek között, hogy katolikus temploma a 15. századból való. Ezt a gótikus templomot építették át 1750-ben barokk stílusban. Az 1772. évi megyei összeírás már úgy említette, hogy a lakosság a horvát nyelvet beszéli. Az itt élő horvátság nemzetiségi kultúráját a szomszéd faluban, Lakócsán a tájház mutatja be.

• 1990–1994: Bunyevácz Gyula (független)^[5]
• 1994–1998: Schutzmann István (független)^[6]
• 1998–2002: Iliásics János (független)^[7]
• 2002–2006: Iliásics János (független horvát kisebbségi)^[8]
• 2006–2010: Iliásics János (független)^[9]
• 2010–2014: Varga Zoltán (független)^[10]
• 2014–2019: Varga Zoltán (független)^[11]
• 2019–2024: Varga Zoltán (független)^[12]
• 2024– : Varjuné Kazinczi Szilvia (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 58,5% horvátnak, 2,1% németnek, 1,5% románnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,4%, református 3,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,1% (9,7% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 44%-a vallotta magát magyarnak, 57,7% horvátnak, 2,1% németnek, 0,4% lengyelnek, 0,4% görögnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 3% református, 0,4% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (22,6% nem válaszolt).^[14]

A lakosság horvát részének nyelvjárására jellemző, névmás szerint az ún. „kaj” nyelvjárást beszélik, tehát ezért nevezik őket kajkávácoknak. A mellette lévő Szentborbáson és Lakócsán élő horvát kisebbség is a kájkávácok közé tartozik.^[15]

• Simek Kitty

• Borovszky Samu: Somogy vármegye

• Tótújfalu az utazom.com honlapján