Alsok

Mára a Alsok a társadalom különböző területein nagy érdeklődésre számot tartó és fontos témává vált. Akár a technológia, akár a politika, az egészségügy vagy a kultúra világában, a Alsok-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. Hatását és jelentőségét a körülötte zajló számos vizsgálat, vita és vita tükrözi. Éppen ezért ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Alsok jelentőségét és következményeit napjainkban, elemezve szerepét különböző kontextusokban, és teljes áttekintést adva a mai társadalomban betöltött relevanciájáról.

Nem tévesztendő össze a következővel: Bozókalsók.
Alsok
Közigazgatás
TelepülésCsurgó
Alapítás ideje15. század
Városhoz csatolás1950
Irányítószám8840
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól2 km
Elhelyezkedése
Alsok (Magyarország)
Alsok
Alsok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 14′ 26″, k. h. 17° 06′ 32″46.240630°N 17.109022°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 26″, k. h. 17° 06′ 32″46.240630°N 17.109022°E

Alsok egykor önálló község, 1950 óta Csurgó városrésze, ma Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.

Fekvése

A központtól 2 km-re délkeletre, a 6819-es mellékút mentén terül el. Délkeleti szomszédja tőle 5 km-re Berzence.

Története

Vályi András szerint „ALSOK. Magyar falu Somogy Vármegyében, birtokos Ura Gróf Festetics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csurgóhoz közel, mellynek filiája. Határbéli földgye, és réttye jó, fája, és legelője elég, mivel szőlő hegye nintsen, második Osztálybéli.”[1]

Fényes Elek szerint „Alsók, magyar falu, Somogy vgyében, Csurgóhoz 1/2 óra, 9 kath., 674 ref., 47 ágostai, 12 zsidó lak., ref. anyaekklezsiával. Erdeje derék; földei is termékenyek. F. u. gr. Festetics Tasziló.”[2]

Somogy vármegye monográfiája szerint szerint „Alsok. Magyar kisközség, körjegyzői székhely. Házainak száma 151, lakosaié 796, a kik túlnyomóan ref. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Csurgó. Első ízben a XV. századbeli adólajstromokban fordul elő. 1536-ban Draghy Miklós, 1550-ben Kálnay János volt a földesura. Az 1565–66. évi török kincstári adójegyzék szerint 1, az 1571. évi szerint 8 házból állott. 1598–99-ben Zrinyi Györgyé, és 1660-ban is még a Zrinyiek jószága. 1715-ben 10 háztartást írtak benne össze. 1715–1726 között Turinetti Herkules József Lajos őrgrófé. 1733-ban Festetics Kristóf birtokában találjuk és ettől kezdve, egész 1848-ig e család volt a földesura és jelenleg is herczeg Festetics Tasziló a legnagyobb birtokosa. A ref. templom 1784-ben épült. A lakosok fogyasztási, hitel-, tej- és állatbiztosító-szövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartozik Cser-puszta.”[3]

1934-ben beleolvadt Csurgósarkad.

1950-ben Csurgóhoz csatolták.

Gazdaság

  • Hűtőház

Látnivalók

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség