Nyim | |||
A katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Siófoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pistár Péter (független) | ||
Irányítószám | 8612 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 311 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 30,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 48′ 17″, k. h. 18° 06′ 17″46.804680555556, 18.10476944444446.804681°N 18.104769°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 17″, k. h. 18° 06′ 17″46.804680555556, 18.10476944444446.804681°N 18.104769°E | |||
Nyim Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
Nyim weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyim témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyim község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Siófoktól kb. 12 km-re délre. Megközelíthető a 65-ös főútról Ságvárnál letérve. Magas dombokkal, és erdővel körülvett falu. A nyugodt kis község amellett, hogy elzárt helyen fekszik, nincs messze a forgalmas és központszerű Siófoktól. Kicsiny népessége lassan, de folyamatosan növekszik. Itt található hazánk egyik legrégibb Árpád-kori rom-maradványa, a Kási vár.
Nevét először III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levele említette, majd egy 1229-ben kelt oklevél a székesfehérvári káptalan itteni földjeit is említette, ezenkívül egy 1269-ben kelt okiratban a királyi udvarnokokat és pincemestereket is említették itt birtokosokként. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék már plébániáját is említette. 1428-ban Zsigmond király Rozgonyi Istvánnénak adományozta Nyimet. A Rozgonyi család tagjai birtokukba is vették, azonban a János lovagok 1431-ben fenntartották jogaikat a helységre. 1443-ban a Rozgonyiak birtoka volt, 1460-ban pedig már Ugron Imre birtokaként jegyezték fel. 1506-ban pedig Perneszi Imre nyert királyi jóváhagyást itteni birtokaira.
Az 1536. évi adólajstrom szerint ekkor Ispán Mihály, Perneszi Egyed, István özvegye, és Ugron Bernát voltak Nyim földesurai. Egy 1701-1703 körül készült összeírás szerint pedig Vörös János özvegye, majd 1726-ban a Lengyel és a Mérey családok, 1733 és 1767 között, majd a 19. század elejétől a 20. század elejéig ismét több birtokosa volt, köztük utoljára Bálványosi Satzger Pál és Hetyey Jánosné is nagyobb birtokos volt itt.
A községhez tartozott még az 1910 körüli években is Kási-puszta, melynek helyén a középkorban Kács falu feküdt.
Kácsról 1229-ből maradt fenn az első adat, ekkor a székesfehérvári káptalan birtoka volt, később pedig a Csák nemzetség dudari ágáé. A Csák nemzetségből származó Simon fia Mihály fia István utód nélküli halála után, 1302. február 18-án, a székesfehérvári káptalan előtt végbement osztozkodáskor, három részre osztották. Az egyik részét Herbon comes négy fia: Csák, Benedek, János és László, a másikat Móricz fiai: Sándor comes és Konrád comes, a harmadikat Gyárfás és Aladár nyerték. Herbon comes fiai, hogy itteni részüket megnagyobbítsák, csákberényi és a vajai részüket átengedték Móric fiainak, a Mihály fia Istvántól maradt kási birtok másik harmadáért. Káson azonban 1424-ben még a Csák nemzetség vérteskereszturi vagy vértesszentkereszti apátsága, az óbudai káptalan és a székesfehérvári káptalan is birtokos volt. 1460-ban Kás felerésze Torvei Ugron Imre birtoka lett. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint Kás-nak már ekkor volt plébániája is. Az 1701-1703. évi összeírás viszont már csak mint pusztát említette és ekkor Vörös János özvegyének birtokaként volt írva. Ettől az időtől kezdve Nyim sorsában osztozott.
A rendszerváltás előtti bő egy évtizedben 1979-1990 között Nyim a szomszédos községekkel, Sommal, Nagyberénnyel és Ságvárral alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Ságváron volt. A közös tanács elnöke 1984-től Szigeti József volt.
1990-'94 | 1994-'98 | 1998-'02 | 2002-'06 | 2006-'10 | 2010-'14 | 2014-'19 | 2019- |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Kajdi Tibor | Nikovics Tibor |
Pistár Péter | |||||
– | – | – | |||||
A rendszerváltást követő két évtizedben Kajdi Tibor töltötte be a község vezetői tisztségét. 2010-ben azonban már nem jelöltette magát, az utódlási verseny pedig igen szorosra sikerült, a három induló jelölt között mindössze 2-2 szavazatnyi különbségek döntöttek a helyezésekről. Ekkor Nikovics Tibor kapta a legtöbb támogatást. Ő maga nem indult négy évvel később, viszont a vetélytársai újból versenybe szálltak, ebből pedig Pistár Péter jött ki győztesen és azóta is ő a falu első embere.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 270 | 264 | 289 | 311 | 321 | 311 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,9%, református 15,7%, görögkatolikus 2,4%, felekezet nélküli 4,8% (21% nem nyilatkozott).
A Siófoki járás települései | ||
---|---|---|
Ádánd · Balatonendréd · Balatonföldvár · Balatonőszöd · Balatonszabadi · Balatonszárszó · Balatonszemes · Balatonvilágos · Bálványos · Kereki · Kötcse · Kőröshegy · Nagyberény · Nagycsepely · Nyim · Pusztaszemes · Ságvár · Siófok · Siójut · Som · Szántód · Szólád · Teleki · Zamárdi | |