Ádánd

Ádánd
A Csapody család kastélya Ádándon
A Csapody család kastélya Ádándon
Ádánd címere
Ádánd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállásközség
PolgármesterSzatmári Kornélia (független)
Irányítószám8653
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség2120 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség71,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″46.85725, 18.15341111111146.857250°N 18.153411°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″46.85725, 18.15341111111146.857250°N 18.153411°E
Ádánd (Somogy vármegye) Ádánd Ádánd Pozíció Somogy vármegye térképén
Ádánd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ádánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ádánd község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Fekvése

Siófoktól 12 kilométerre délkeletre, a Kis-Koppány patak mellett fekszik. Központján a Siómaros és Ságvár közti 6403-as út halad át. Településszerkezetét tekintve dombvidéki sorfalu.

A Kaposvár–Siófok-vasútvonalon lévő vasútállomása a 64 308-as úton érhető el.

Története

Ádánd Árpád-kori település. A legrégibb fennmaradt oklevél, mely nevét (Adand alakban írva) tartalmazza, és a települést a Szalók nemzetség családi ágának ősi birtokaként említi, 1265-ben kelt. Ennek az ágnak a sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye és fia, János, 1279-ben itteni birtokaikat eladták.

1356-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban osztopáni Perneszy Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai. 1572-ben, a török időkben, az endrédi náhijébe (járásba) tartozott és ekkor hét, 1582-1583-ban pedig 12 adóköteles háza volt. 1665-ben, Perneszy Imre unokája, osztopáni Perneszy János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el. 1695-ben Babócsay Ferenczné osztopáni Perneszy Anna Juliánna és osztopáni Perneszi Zsigmond, a korábban említett Perneszy János unokái voltak birtokosai.

A török megszállás alatt teljesen elpusztult. A 17. században, amikor kezdett újra benépesülni, közbirtokossági falu volt. 1715-ben Ádándon csak 11 háztartást írtak össze. 1715-ben Babócsay Ferencz özvegye, 1726-1733-ban a Perneszy család, 1767-ben Tallián János alispán, 1835-ben pedig a zalalövői Csapody család, valamint a vizeki Tallián, a szántói Botka és a Szelestey, majd a Zeke, a nádasi Terstyánszky, a Horváth és a barkóczi Rosty családok voltak a földesurai. 1802. május 24.-én zalalövői Csapody Gábor (1760-1825) 14 ezer forintot fizetett osztályosrokonainak, a boldogfai Farkas család örököseinek, és békés megállapodásra jutott boldogfai Farkas Ferenc (1742-1807) nemesapáti esperessel, tubolyszeghi Tuboly Lászlóval (1756-1828), néhai boldogfai Farkas Erzsébet férjével, és több Farkas testvér-örökössel. Ezzel ténylegesen megvásárolta az osztopáni Perneszy őseitől az akkor még osztatlan, de több családtag tulajdonában lévő ádándi birtokot. Az egyik földbirtokos a 19. század elején vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834) somogyi alispán volt.

A hatalmas zalalövői Csapody-féle kastélyt és uradalmát a gyermetkelen zalalővői Csapody Páltól (1808-1859), a Csapody család utolsó férfi tagjától 1856-1857-ben a gróf Wickenburg család vette meg, később pedig a Tallián családé, majd a bálványosi Satzger családé lett.

1812 május elsején a helység országos vásárok tartására is jogot szerzett. 1831-ben kolera pusztított a környéken, 1910 márciusának elején pedig a település 32 háza leégett. A 20. század elején bálványosi Satzger Gézának (1917-1943) volt itt nagyobb birtoka és kastélya is, melyet még Csapody Pál építtetett.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma212421072125209421392120
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 15,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 12% (20% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ ZML. IV. 24 / nn Marton György hivatalos iratai. 1803. aug 22 előtti. F 1. No 1-44
  4. ↑ http://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_SZSZ_Jamk_52_1938_45/?query=SZO%3D(satzger%20g%C3%A9za)&pg=218&layout=s
  5. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  7. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  8. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  9. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  11. ↑ Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 15.)
  12. ↑ Ádánd Helységnévtár

Források

Kapcsolódó szócikkek

Somogy vármegye települései
Megyei jogú város
 
 
Somogy megye címere
Városok
Nagyközségek
Községek
A Siófoki járás települései
Ádánd · Balatonendréd · Balatonföldvár · Balatonőszöd · Balatonszabadi · Balatonszárszó · Balatonszemes · Balatonvilágos · Bálványos · Kereki · Kötcse · Kőröshegy · Nagyberény · Nagycsepely · Nyim · Pusztaszemes · Ságvár · Siófok · Siójut · Som · Szántód · Szólád · Teleki · Zamárdi