1910

Ez a szócikk az 1910. évről szól. Az 1910-es számról szóló cikket lásd itt: 1910 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1905 – 1906 – 1907 – 1908 – 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915

• január 8–9. – A balkáni szocialisták első konferenciája Belgrádban.^[1]
• január 17. – Megalakul a második Khuen-Héderváry-kormány.^[2]
• február 2. – Új választójogi törvényt fogad el a horvát sabor (parlament).^[1]
• február 5. – Nikola Tomašić kerül a horvát báni székbe.^[3]
• február 10. – Megalakul a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottsága.
• február 17. – Ferenc József aláírja a bosznia-hercegovinai alkotmányos rendelkezéseket.^[4]
• február 19. – Megalakul a Nemzeti Munkapárt.^[5]
• március 27. – A szatmárököritói tűz, Magyarország ezidáig legtöbb halálos áldozatot követelő tűzesete (312 halott, 99 sérült)
• április 16. – Elindul Az Est,^[6] Miklós Andor lapja.
• május 6. – VII. Edward halála után a brit trón V. Györgyre száll.
• május 18–28. – Bosznia-Hercegovimában megtartják az első parlamenti választásokat.^[7]
• május 31. – Fokföld, Natal, Oranje Szabadállam és Transvaal egyesülésével létrejön a Dél-afrikai Unió.
• június 1. – Megkezdődik a dualista Magyarország utolsó választása, amely a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt győzelmével végződik.^[6]
• június 15. – Bogdan Žerajić merényletet kísérel meg Marijan Varešanin generális, Bosznia-Hercegovina kormányzója ellen.^[1]
• június 19. – Jan Kašpar mérnök saját konstrukciójú gépén Pardubicében végrehajtja az első nyilvános csehországi repülést.^[8]
• augusztus 28. – Montenegróban kikiáltják a királyságot.^[1]
• november 17. – Montenegró titkos szerződést köt Oroszországgal.^[9]

• január vége – Megegyezés a magyar kormány és a horvát-szerb koalíció között. (A lényege, hogy menesztik Rauch Pál bánt és munkatársait, választási reformot ígérnek, ennek fejében a koalíció támogatja az új bánt, Nikola Tomašićot.)^[1]
• október – Választások Horvátországban. (A győzelmet a horvát-szerb koalíció szerzi meg.)^[1]
• az év folyamán –
  • A magyarországi népszámlálás adatai szerint az ország lakossága meghaladja a 18 milliót, ebből valamivel kevesebb mint 10 millió vallja magát magyar anyanyelvűnek. A lakosság 62,4%-a él a mezőgazdaságból, 21,1%-a az iparból. A hatévesnél idősebb lakosságból 31,6% analfabéta.
  • Miskolc közüzemű csatornaművéhez csatolva elkészül Magyarország első – nagyobb – biológiai szennyvíztisztító telepe.^[10]
  • A japán császár ellen merényletet szerveznek az anarchisták.
  • Svédországban bevezetik az általános választójogot.
  • Felkelés robban ki Portugáliában, a király elmenekül, kikiáltják a köztársaságot.
  • Japán annektálja Koreát.^[11]
  • Forradalom robban ki Mexikóban a diktátor, Diaz elnök ellen.
  • Władysław Sikorski – a Lwówban megalapított Függetlenségi Haladó Demokrata Párt tagjaként – létrehozza a paramilitáris Lövészszövetséget.^[12]
  • Józef Piłsudski megalakítja a Lövész nevű katonai szervezetet.^[12]
  • A varsói Kereskedelmi Bank, majd a varsói Iparbank megalapítása.^[12]
  • Megindul a cserkészmozgalom a lengyel területeken.^[12]

• szeptember 8. – Átadják a közönségnek az Erzsébet-kilátót a budai János-hegyen.

• Londonban megrendezik az első posztimpresszionista kiállítást.
• Amedeo Modigliani festeni kezd Párizsban.
• Kernstok Károly megfesti a Lovasok a vízparton című képét.

• 1812 – rendező Ferdinand Zecca és Camille de Morlhon
• Afgrunden (A züllés útján) – rendező Urban Gad
• Frankenstein – rendező J. Searle Dawley
• The Wonderful Wizard of Oz – rendező Otis Turner

• Megjelenik Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verseskötete.

• február 6.: Diósgyőri VTK (DVTK) alapítása.
• A FTC nyeri az NB 1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe.

• Frederick Cook kapitány, saját állítása szerint, eléri az Északi-sarkot.
• Ernst Steinitz matematikus Algebraische Theorie der Körper c. dolgozatában kiterjeszti a test fogalmát komplex számok vagy függvények halmazairól axiomatikusan definiált absztrakt struktúrává. A mai értelemben vett testelmélet megalkotása.

• július 31. – Megnyílik a Pélmonostor–Villány–Siklós-vasútvonal.

• Bartók Béla és Kodály Zoltán első közös szerzői estjüket tartják.
• március 19. – Bartók I. vonósnégyesének premierje.^[13]
• Az Orosz balett Párizsban bemutatja Igor Sztravinszkij A tűzmadár című balettjét, mely forradalmasítja a klasszikus balettet.
• New Yorkban bemutatják Puccini A Nyugat lánya című operáját.
• Ralph Vaughan Williams – Fantasia on a Theme of Thomas Tallis, Symphony No. 1 ('A Sea Symphony') bemutatója.

• január 4. - Josephine Mckim, amerikai olimpiai úszó († 1992)
• január 6. – Mészöly Gyula, az MTA tagja, biológus, Kossuth-díjas növénynemesítő († 1974)
• január 11. – Trygve Bratteli, Norvégia miniszterelnöke († 1984)
• január 21. – Takács Károly kétszeres olimpiai bajnok sportlövő († 1976)
• január 26. – Major Tamás színész († 1986)
• január 27.
  • Eszenyi Olga színésznő († 1992)
  • Edvard Kardelj, szlovén származású jugoszláv kommunista politikus, a munkásönigazgatás teoretikusa, Tito legközelebbi munkatársa († 1979)
• január 29. – Dunkl Nepomuk János osztrák származású magyar zongoraművész, zeneműkiadó (* 1832)
• február 13. – Novák József tanár, régész, múzeumigazgató († 1986)
• február 19. – Jan Reychman lengyel orientalista, hungarológus, történész († 1975)
• március 5. – Bata István honvédelmi miniszter († 1982)
• március 7. – Kovács Jenő magyar állatorvos, gyógyszerkutató, egyetemi tanár († 1990)
• március 9. – Lénárd Sándor orvos, költő, író († 1972)
• március 12. – Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek († 1986)
• március 13. – László Gyula történész, régész († 1998)
• március 16. – Gerevich Aladár harmincnégyszeres magyar bajnok vívó († 1991)
• március 23. – Kuroszava Akira japán filmrendező, forgatókönyv író († 1998)
• március 24. – Ortutay Gyula néprajzkutató, politikus († 1978)
• április 11. – António de Spínola katonatiszt, politikus († 1996)
• április 18. – Horváth János magyar mikrobiológus († 1970)
• április 29. - Hollós Melitta, magyar színésznő († 2002)
• május 20. – Gáldi László magyar nyelvész, irodalomtörténész, műfordító, szótárszerkesztő († 1974)
• június 1. – Hámos György magyar író († 1976)
• június 1. – Kállai Gyula politikus, a minisztertanács elnöke († 1996)
• június 1. – Jan Kodet cseh szobrászművész († 1974)
• június 11. – Jacques-Yves Cousteau francia tengerkutató († 1997)
• június 28. – Csapláros István irodalomtörténész, egyetemi tanár, a lengyel-magyar kapcsolatok kiemelkedő kutatója († 1994)
• július 14. – William Hanna amerikai rajzfilmes, a Frédi és Béni sorozat szerzőpárosának egyik tagja († 2001)
• július 19. – Bóka László magyar író, irodalomtörténész, az MTA tagja († 1964)
• július 27. – Kiss László (Leslie Kish) amerikai magyar statisztikus, a mintavételi eljárások módszertani fejlesztője, az MTA tagja († 2000)
• augusztus 4. – Rohmann Henrik hárfaművész, hárfatanár († 1978)
• augusztus 7. – Lucien Hervé magyar származású Franciaországban élő fotográfus († 2007)
• augusztus 18. – Turán Pál matematikus († 1976)
• augusztus 27. – Kalkuttai Teréz anya (eredeti nevén: Agnes Gonxha Bojaxhiu) albán származású Nobel-békedíjas apáca († 1997)
• szeptember 1. – Olgyay Aladár és Viktor műépítészek († 1964), († 1966)
• szeptember 1. – F. Rácz Kálmán magyar író, műfordító († 1980)
• szeptember 3. – Maurice Papon francia politikus, Gironde megye prefektusa, költségvetési miniszter († 2007)
• szeptember 7. – Várszegi József olimpiai bronzérmes atléta, gerelyhajító († 1977)
• szeptember 16. – Kutasi György olimpiai bajnok vízilabdázó († 1977)
• szeptember 22. – Faludy György magyar költő, műfordító († 2006)
• szeptember 24. – Vas István magyar költő, író († 1991)
• október 6. – Bencsik István magyar középiskolai és egyetemi tanár, politikus († 1998)
• október 7. – Tabi László újságíró, humorista († 1989)
• október 19. – Subrahmanyan Chandrasekhar indiai származású amerikai fizikus, asztrofizikus, matematikus († 1995)
• október 29. – Sértő Kálmán magyar költő († 1941)
• november 10. – Mosonyi Emil Kossuth- és Széchenyi-díjas vízépítő mérnök, az MTA rendes tagja († 2009)
• november 11. – Medovarszki Mihály: tanácselnök (polgármester), párttitkár, († 1979)
• november 10. – Szilvássy Margit operaénekes, érdemes művész († 1988)
• november 21. – Both Béla magyar színész († 2002)
• november 26. – Cyril Cusack dél-afrikai színész († 1993)
• november 27. – Kelly Johnson amerikai feltaláló, a Lockheed repülőgéptervezője († 1990)
• november 27. – Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező († 1997)
• december 8. – Karády Katalin színésznő († 1990)
• december 18. – Varga László magyar ügyvéd, író, politikus, a KDNP elnöke, országgyűlési képviselő († 2003)
• december 23. – Kurt Meyer volt SS-vezérőrnagy († 1961)
• december 28. – Harold Rhodes, amerikai zenész, feltaláló, a Rhodes elektromos zongora fejlesztője († 2000)
• december 29. – Ronald Coase, Nobel-díjas brit közgazdász († 2013)

• január 5. – Petelei István erdélyi magyar elbeszélő, író (* 1852)
• január 5. – Léon Walras közgazdász (* 1834)
• március 24. – Eugène-Melchior de Vogüé francia író, irodalomtörténész, diplomata (* 1848)
• április 2. – Boyd Alexander angol ornitológus (* 1873)
• április 21. – Mark Twain amerikai író (* 1835)
• április 26. – Bjørnstjerne Bjørnson norvég író, költő, újságíró (* 1832)
• május 6. – VII. Eduárd brit uralkodó (* 1841)
• május 28. – Mikszáth Kálmán író (* 1847)
• június 16. – Mihalik Dániel festőművész (* 1869)
• július 4. – Pap Henrik festőművész (* 1864)
• augusztus 3. – Katona Lajos néprajzkutató, filológus, irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1862)
• augusztus 21. – Székely Bertalan magyar festő (* 1835)
• augusztus 26. – Stark Adolf kereskedő, szőlész-borász (* 1834)
• augusztus 26. – William James amerikai pszichológus, filozófus (* 1842)
• szeptember 2. – Henri Rousseau francia naiv festő (* 1844)
• szeptember 25. – Oskar Boettger német zoológus (* 1844)
• szeptember 28. – Ángel Sanz Briz spanyol diplomata, a Világ Igaza († 1980)
• október 19. – Luigi Lucheni olasz anarchista, Erzsébet császárné és királyné gyilkosa (* 1873)
• október 30. – Jean Henri Dunant, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója (* 1828)
• november 13. – Oetl Antal magyar vasöntő, gyáros, vasöntöde- és gépgyáralapító (* 1837)
• november 15. – Sisa Pista juhász, nógrádi betyár (* 1846)
• november 20. – Lev Nyikolajevics Tolsztoj, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója (* 1828)
• december 3. – Bruck Lajos magyar festőművész (* 1846)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Balkán-kronológia: Balkán-kronológia II: A nemzeti ál(la)mok bűvöletében, 1879–1918. Szerk. Demeter Gábor, Zahorán Csaba, Bíró László. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2021. = A Magyar-Bolgár Vegyes Történész Bizottság Kiadványai, 7. ISBN 978 954 2903 45 1  
• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. : Ráció. 1992.  
• ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004. ISBN 963-05-8106-X  

A Wikimédia Commons tartalmaz 1910 témájú médiaállományokat.