1988

Ez a szócikk az 1988. évről szól. Az 1988-as számról szóló cikket lásd itt: 1988 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek

Évek: 1983 – 1984 – 1985 – 1986 – 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993

• január 1. – Életbe lépnek az általános adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvények Magyarországon.^[1]
• január 17. – A független polgárjogi csoportok a hagyományos Liebknecht–Luxemburg-felvonuláson egy Rosa Luxemburg idézettel vonulnak fel: „A szabadság mindig a másképp gondolkodók szabadsága”; több résztvevőt őrizetbe vesznek, és később kitoloncolják őket az NSZK-ba.^[2]
• január 22. – A Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország kormánya létrehozza az Egyesített Biztonsági Tanácsot. a két kormány aláírja a francia–német dandár megalakításáról szóló szerződést is.^[3]

• február 2. – A január 17-i tüntetés miatt kitoloncolt Freya Klier rendező és Stephan Krawczyk sanzonénekes megérkezik az NSZK-ba, és nyilatkozatot tesz közzé, hogy nem jószántukból hagyták el az NDK-t.^[2]
• február 27.
  • Az iraki légierő gépei csapást mérnek a teheráni Rey olajfinomítóra, bár elpusztítani nem tudják, azonban komoly károkat okoznak a létesítményben.
  • Az Rey olajfinomító elleni támadásra válaszul Irán három Scud rakétát lő ki Bagdadra, s ezzel kiújul a „városok háborúja”.
• február 28-29. a Szovjetunióban fekvő Szumgaitban (ma: Sumqayıt, Azerbajdzsán) véres, 32 halálos áldozattal járó pogrom zajlik a helyi örmény lakosság ellen. Az esetet a hegyi-karabahi háború egyik első kiváltó eseményének tekintik.
• február 29. – Irak öt nagy hatótávolságú Al-Huszein rakétát lő ki Teheránra, s a rakétatámadásokat ezután nap nap után megismételték.

• március 2–3. – Az Észak-atlanti Tanács brüsszeli csúcstalálkozója.^[3]
• március 15. – 10 ezer fős ellenzéki tüntetés Budapesten.^[4]
• március 16. – A halabdzsai mészárlás, az iraki légierő vegyi fegyveres támadás az északi-iraki kurdok ellen.
• március 18. – Szlovéniában megalakul a Szlovén Néppárt jogelődje, a Parasztszövetség.
• március 25. – Pozsonyban a hívők jogaiért tüntető tömeget oszlat fel a rendőrség, letartóztatnak 125 embert. A „gyertyás tüntetésként” ismertté vált megmozdulást egy vallásszabadságot követelő petíció támogatására szervezi a mind erősebbé és határozottabbá váló katolikus ellenzék.^[5]
• március 30. – Megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz).^[4]

• április 3. – A Romániában élő kisebbségek kiadványaiból „száműzik” az anyanyelvi helységneveket.
• április 9. – Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárják a Magyar Szocialista Munkáspártból.^[4]
• április 14. – Afganisztán és a Szovjetunió képviselői aláírják az afganisztáni háború lezárását és a szovjet erők kivonását szabályozó genfi megállapodást.

• május 1. – Megalakul a Szabad Kezdeményezések Hálózata.^[4]
• május 15.
  • Megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból.^[3]
  • Raif Dizdarević váltja Lazar Mojsovot a jugoszláv államelnöki székben.^[6]
• május 20–22. – Az MSZMP országos értekezlete. (Kádár János leváltása, Grósz Károly főtitkárrá választása.)^[4]
• május 27. – A jugoszláv vezetés egyezteti a gazdasági programot a Nemzetközi Valutaalappal.^[7]
• május 29. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) négynapos országos konferenciája szerint a pártnak el kell vetni a többpártrendszerre irányuló követeléseket. (A konferencia június 1-jével zárul.)^[7]
• május 30. – Gorbacsov és Reagan Moszkvában találkozik,^[3] de nem sikerül megegyezniük a csillagháborús program leállításáról.
• május 31. – A lengyel belügyminiszter, Czeszlaw Kiszczak tábornok megbeszélést tart Lech Walesa szakszervezeti vezetővel; ez az első találkozás a rezsim és az ellenzék között.^[8]

• június 9–10. – Az Észak-atlanti Tanács első olyan miniszteri ülése, amelyet Madridban tartanak.^[3]
• június 11. – A Párizsi Klub hozzájárul Jugoszlávia 1 milliárd dollárnyi adósságtörlesztésének az elhalasztásához.^[7]
• június 16. – Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père-Lachaise temetőben felavatják Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartanak a Batthyány-örökmécsesnél, a körülbelül 200 fős tömeget a rendőrség erőszakkal feloszlatja.
• június 24. – Bejelentik, hogy felállítják a NATO Összetett Erőit Észak–Norvégia megerősítésére válság vagy ellenségeskedés idején, a kanadai CAST dandár helyett, amelyet a Központi Térségbe irányítanak át a kanadai kormány tervei szerint.^[3]

• június 27. – Több tízezres tömegtüntetés Budapesten a tervezett erdélyi falurombolás ellen.^[1]
• június 28–július 1. – Az SZKP XIX. Kongresszusa Moszkvában beindítja a politikai, alkotmányos és jogi reformok programját.^[3]
• június 29. – Németh Károly után Straub F. Brunó az elnöki tanács elnöke.

• július 1. – Manfred Wörner a NATO új főtitkára.^[3]
• július 6. – Bartók Béla újratemetése Budapesten, a Farkasréti temetőben.
• július 9. – Szerbiában tüntetéseken követelik az 1974-es jugoszláv alkotmány módosítását és az autonóm tartományok törlését.^[7]
• július 10. – Csehszlovák és lengyel ellenzékiek találkozója a csehszlovák-lengyel határon.^[9]
• július 11. – Görögországban az Athéntől délre fekvő Éjina-sziget közelében terroristák támadást hajtottak végre a City of Poros kirándulóhajó ellen. (A merényletben kilenc személy vesztette életét, köztük egy magyar házaspár is.)

• augusztus 2. – Szigethalmon a magyar katonai vezetés és a szovjet Déli Hadseregcsoport képviselőinek jelenlétében falugyűlésen kérik a helyiek, hogy csökkentsék a katonai gyakorlórepülések keltette zajokat és az egyéb környezeti ártalmakat.
• augusztus 15. –
  • Az Európai Közösség és az NDK felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.^[10]
  • Csengelei gyújtogatás
• augusztus 20. – Életbe lép a tűzszünet Irak és Irán között az Öböl-háborúban, az ENSZ BT 598. számú határozatával.^[3]
• augusztus 21. – A Varsói Szerződés tagállamai intervenciójának 20. évfordulóján Prágában 19 év után ismét tüntetés zajlik, melyet a rendőrség feloszlat.^[9]
• augusztus 23. – Egynapos bérsztrájk a Mecseki Szénbányáknál.^[4]
• augusztus 28. – Grósz Károly és Nicolae Ceaușescu találkozója Aradon.^[11]
• augusztus 29. – A Varsói Szerződés és a NATO 5–5 tagállamának vezetői és leszerelési szakértői a hagyományos fegyverzetekről tanácskoznak Budapesten.

• szeptember 3. – A Magyar Demokrata Fórum Lakitelken 400 alapító részvételével párttá alakul.
• szeptember 5. – A szerb állami és pártvezetés támogatásáról biztosítja a 2 jugoszláv autonóm tartomány autonómiáját szűkítő szerb alkotmánymódosítás tervezetét.^[7]
• szeptember 24. – 150 ezres tüntetés Nišben a koszovói szerbellenes diszkrimináció indokával.^[7]
• szeptember 26. – Az EGK (az EU elődje) kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást köt Magyarországgal.

• október 5–6. – „Joghurtforradalom” a szerbiai Újvidéken.
• október 10.
  • Magyarországon hatályba lép a privatizáció alapjául szolgáló társasági törvény (1988: VI. tc.).^[12]
  • Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) ülésén lemond a pragmatikus irányvonalat képviselő „liberális” Lubomír Štrougal miniszterelnök. (Utódául Ladislav Adamecet választják.)^[9]
• október 15. – Csehszlovákiában nyilvánosságra hozzák a Polgári Szabadságmozgalom (Hnutí za občanskou svobodu, HOS) megalakulását bejelentő Demokracii pro všechny (Demokráciát mindenkinek) című kiáltványt.^[9]
• október 17. – A 17 ezer főt mozgató magyar–szovjet dunántúli hadgyakorlaton 12 nyugati és 6 szocialista ország katonai megfigyelői is jelen vannak.
• október 17–20. – A JKSZ KB ülésén határozatot hoznak, miszerint fel kell lépni a tartományi nacionalizmussal szemben.^[7]
• október 28. – Prágában a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 70. évfordulója alkalmából ismét tüntetésekre kerül sor. (A rendőrség ezúttal is feloszlatja a tömeget.)^[9]

• november 2. – Izraelben újraválasztják Jichák Sámír miniszterelnököt.
• november 3. – felavatják a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Rózsa György főigazgatósága alatt és vezetésével felépült első önálló épületét.
• november 5. – A Tabán étterem különtermében megalakul a Független Jogász Fórum.
• november 10. – Politikai pártok alapítását is lehetővé teszi az egyesülési és gyülekezési törvénytervezet, amelyet a kormány is jóváhagy. A kormány dönt az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről.
• november 11. – „Csehszlovákia 88” elnevezéssel ellenzéki értelmiségiek által kezdeményezett nemzetközi szimpózium kezdődik Prágában. (A rendezvényt megnyitó Václav Havelt a rendőrség a megnyitás pillanatában elhurcolja.)^[9]
• november 13. – Megalakul a Szabad Demokraták Szövetsége.^[4]
• november 14.
  • Spanyolországot és Portugáliát fölveszik a Nyugat-európai Unióba.^[3]
  • 14-ről 15-re virradó éjszaka a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a független palesztin államot az Izrael által megszállt területeken.
• november 15. – Brüsszelben Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár részt vesz az Észak-atlanti Közgyűlés ülésszakán, ahova a NATO fennállása óta először hívnak meg a Varsói Szerződés egyik tagállamának hivatalos képviselőjét.
• november 16.
  • Észtország parlamentje az országot szuverén állammá nyilvánítja a Szovjetunión belül. Ezzel elkezdődik a Szovjetunió felbomlása
  • Az Európa Tanács tagja lesz San Marino.
• november 17.
  • Belgrád nyomására – a napokon keresztül tartó szimpátiatüntetés ellenére – lemondanak a koszovói vezetők.^[7]
  • Nagy János bécsi magyar nagykövet nyilatkozik, miszerint a leszerelés elősegítése érdekében Magyarország hajlandó egyoldalúan csökkenteni saját fegyveres erőit, és felvetni az itt állomásozó szovjet csapatok létszámának csökkentését.
  • Debrecenben módosítják a szovjet katonai repülések rendjét, így kisebb lesz a vadászgépek keltette zaj.
• november 18.
  • Az NDK-ban törlik az előfizethető lapok listájáról a szovjet Szputnyik-ot, mivel a lap októberi számában szó esett a Molotov-Ribbentrop-paktumról.^[2] (Ez az első eset, hogy egy szovjet sajtótermék tiltólistára kerül az NDK-ban.)^[13]
  • Székesfehérvárott a KISZ országos értekezlete elhatározza, hogy továbbiakban az MSZMP ifjúsági szervezeteként, de közvetlen pártirányítás nélkül kívánnak működni.
  • A Pilvaxban újjáalakul a Független Kisgazdapárt,^[4] elnöke Pártay Tivadar.
• november 19. – 1 milliós tüntetés Belgrádban a koszovói és Crna Gora-i szerb kisebbség és az alkotmánymódosítás mellett. (Slobodan Milošević, a Szerbiai Kommunista Szövetség (SZKSZ) elnöke a tartományok belgrádi ellenőrzését követeli).^[7]
• november 20. – Egyiptom és Kína bejelenti, hogy elismeri a Palesztin Nemzeti Frontot, mint Palesztina egyedüli képviselőjét.
• november 24.
  • Grósz Károly után Németh Miklós lesz a miniszterelnök.^[14]
  • A jugoszláv karhatalom véget vet a koszovói tüntetéseknek.^[7]
• november 29. – Szegeden az MSZMP-tagok kezdeményezik a párton belüli platformok, reformkörök megalakulását.

• december 4. – A lencsehegyi bányarobbanás
• december 7. – Mihail Gorbacsov szovjet vezető értesíti az ENSZ Közgyűlést a Szovjetunió hagyományos erőinek egyoldalú csökkentéséről.^[3]
• december 8.
  • A NATO–tagországok külügyminiszterei üdvözlik a szovjet hagyományos erők csökkentését és javasolják a tárgyalások megkezdését a hagyományos erők egyensúlyának megteremtése, a biztonság és bizalomépítő intézkedések tárgyában.^[3]
  • Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter bejelenti, miszerint a Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok egynegyedét érintheti a haderőcsökkentés.
• december 10. – Prágában lezajlik az első hivatalosan engedélyezett ellenzéki tüntetés. (A CSKP vezetői François Mitterrand francia elnök látogatása okán tanúsítanak engedékeny magatartást.)^[9]
• december 30. – Lemond Branko Mikulić jugoszláv szövetségi miniszterelnök, mert nem fogadták el a költségvetést.^[7]

• Somlyó György – Ami rajtam túl van (válogatott versek 1937–1986)
• Salman Rushdie: A sátáni versek

• november 18. – A Malév megkezdi a szovjet géppark cseréjét, bérelt Boeing gépekre.
• december 21. – A skóciai Lockerbie felett pokolgép robbant a Pan Am 103-as járatán. A terrorcselekménynek összesen 270 áldozata volt.
• Az Iran air 655-ös járatát lelövi egy rakéta, 290-en halnak meg.

• február 13. – február 28. XV. téli olimpiai játékok megrendezése Calgary-ban, 57 ország sportolóival.
• szeptember 17. – megkezdődnek a XXIV. nyári olimpiai játékok Szöulban, 160 ország részvételével.
• Egerszegi Krisztina úszó olimpiai bajnok (200 m hát), olimpiai ezüstérmes (100 m hát), háromszoros ifjúsági Európa-bajnok (100 és 200 m hát, 200 m vegyes), amerikai bajnok (100 és 200 m hát)
• Ayrton Senna megnyeri pályafutása első Formula–1-es világbajnoki címét a McLaren-Honda volánjánál csapattársa, Alain Prost előtt.
• A Bp. Honvéd SE nyeri az NB1-et. Ez a klub 10. bajnoki címe.
• 1988-as junior atlétikai világbajnokság

• november 15. Próbarepülést hajt végre a szovjet Buran űrrepülőgép.

• július 27. – Súlyos vonatbaleset Párizsban, a Gare de Lyon pályaudvaron, amely 56 halálos áldozatot követel.

• AC/DC:Blow Up Your Video
• Blind Guardian: Battalions of Fear
• Bros: Push
• Bobby McFerrin: Don’t Worry, Be Happy (január 1.)
• Bonnie Tyler: Hide Your Heart (Amerikában Notes From America, producer Desmond Child)
• R.E.M.: Green
• Cseh Tamás–Csengey Dénes: Mélyrepülés
• Deep Purple: Nobody’s Perfect
• Dire Straits: OU812
• Duran Duran: Big Thing
• Balázs Klári: Egy kis romantika
• Doctor Herz - musical
• Enya: Watermark
• Eros Ramazzotti: Musica è
• Halász Judit: Gyerekkor – Aranyalbum
• Zalatnay Sarolta: Privát levél
• Fehér Anna - rockballada
• Napoleon Boulevard: Júlia nem akar a földön járni
• New Kids on the Block: Hangin' Tough
• Green Day: Billie Joe Armstrong és Mike Dirnt megalakítja a Green Day zenekart
• Guns N’ Roses: G N’ R Lies
• Illés Lajos: Kicsit keserű
• Iron Maiden: Seventh Son of a Seventh Son
• Karyn White: Karyn White
• Kim Carnes: View from the House
• Kim Wilde: Close
• Kylie Minogue: Kylie
• Kovács Kati Miss Arizóna
• Koncz Zsuzsa: Koncz Zsuzsa archív
• Koós János: De jó így együtt
• Metallica: ...And Justice for All
• Milli Vanilli: All or Nothing
• Paula Abdul: Forever Your Girl
• Pet Shop Boys: Introspective
• Pink Floyd: Delicate Sound of Thunder
• Rebbie Jackson: R U Tuff Enuff
• Robert Plant: Now and Zen
• Sade: Stronger Than Pride
• Soundgarden: Ultramega OK
• Tanita Tikaram: Ancient Heart
• Taylor Dayne: Tell It to My Heart
• The Bangles: Everything
• Ramstein-Miesenbach-ban egy légibemutató katasztrófába fulladt, 30-an azonnal meghaltak. A Rammstein együttes nevét a tagok a légikatasztrófa nyomán választották.
• Megalakul a Nirvana
• Roxette: Look Sharp!
• Vanessa Paradis: M&J
• Vágtázó Halottkémek: A Halál móresre tanítása
• Zoltán Erika: Túl szexi?

• január 2. – Vadim Goluvcsov, orosz jégkorongozó^[15]
• január 8. – Jevgenyij Bodrov, orosz jégkorongozó^[16]
• január 10. – Miroslava Najdanovski, szerb úszónő
• január 12. – Andrew Lawrence, amerikai színész
• január 16. – Nicklas Bendtner, dán labdarúgó
• január 17. – Tóth Gabriella, énekesnő
• január 19.
  • Kis Gergő, magyar úszó
  • Mutina Ágnes, magyar úszónő
  • Alekszej Vorobjov, orosz énekes, színész
• január 22. – Walter Rojas venezuelai műugró
• január 26.
  • Anton Koroljev, orosz jégkorongozó
  • Szilágyi Péter magyar labdarúgó
• február 7. – Kovács Zsófia világbajnoki bronzérmes magyar triatlonista
• február 8. – Norbert Trandafir, román gyorsúszó, olimpikon
• február 10. – Jade Ramsey angol színésznő
• február 12.
  • Sztanyiszlav Galimov, orosz jégkorongozó
  • Daniela Sofronie román tornásznő
• február 13.
  • Dimitrij Szajusztov, orosz jégkorongozó^[17]
  • Kovács Norbert, magyar úszó
  • Gürbey İleri török színész
• február 14. – Alessio Bisori olasz kézilabdázó († 2012)
• február 16.
  • Andrea Ranocchia olasz futballista
  • Oskars Melbārdis olimpiai ezüstérmes lett bobos
• február 18. – Hetényi Zoltán, magyar jégkorongozó
• február 20.
  • Rihanna, R&B énekesnő
  • Ki Bobe, dél-koreai íjásznő
• február 21. – Damir Dugonjič, szlovén úszó
• február 22.
  • Colton James, amerikai színész
  • Jonathan Borlée, belga atléta
  • Kévin Borlée, belga atléta
• február 24.
  • Sofron István, magyar jégkorongozó
  • Alexander Koch amerikai színész
• február 25.
  • Cseh Attila, magyar vízilabdázó
  • Csou Kaj, kínai tornász
• február 26. – Demetrius Andrade, amerikai amatőr ökölvívó
• február 27. – Gyömbér Gábor, magyar labdarúgó
• február 29. – Benedikt Höwedes, német labdarúgó
• március 1. – Varga Dávid, magyar kenus
• március 2. – Matthew Mitcham, ausztrál műugró
• március 4. – Povázsai Zoltán, magyar úszó
• március 5. – Illja Kvasa, ukrán műugró
• március 8. – Vitali Sazonets, ukrán műkorcsolyázó
• március 11. – Fábio Coentrão, portugál labdarúgó
• március 20. – Xue Ruipeng, kínai úszó
• március 22. – Kelemen Tamás magyar tornász, műugró
• március 27. – Brenda Song, amerikai színésznő
• március 25. – Erik Knudsen, kanadai színész
• március 29. – Sztéfanosz Kasszelákisz görög politikus, a Sziriza elnöke
• március 30. – Marco Bretscher-Coschignano, német színész
• április 8. – Vida Gergely magyar labdarúgó
• április 10. – Haley Joel Osment, amerikai színész
• április 16.
  • Peter Liebers, német műkorcsolyázó
  • Simon Child, új-zélandi gyeplabdázó
• április 19. – Mutina Ágnes, magyar úszónő
• április 20. – Widder Kristóf, magyar színész ("Mátyás, a sosem volt királyfi" főszereplője)
• április 21. – Robbie Amell kanadai színész
• április 23. – Victor Anichebe, nigériai labdarúgó
• április 25. – Sara Paxton amerikai színésznő
• április 27. – Thato Batshegi, botswanai ökölvívó
• április 29. – Jonathan Toews, kanadai jégkorongozó
• április 30. – O Hjeri, dél-koreai taekwondózó
• május 4. – Alekszandr Tyihonov, orosz úszó
• május 6. – Doreen Amata, nigériai atléta
• május 11. – Egri László, költő
• május 12. – Viktor Tyihonov, orosz jégkorongozó
• május 15. – Nemanja Nešić Európa-bajnoki bronzérmes szerb evezős († 2012)
• május 17. – Makszim Mamin, orosz jégkorongozó^[18]
• május 18.
  • Jevgenyij Kurbatov, orosz jégkorongozó^[19]
  • Ryan Cooley, kanadai színész
  • Taeyang, dél-koreai énekes
• május 24. – Artem Anyiszimov, orosz jégkorongozó^[20]
• május 25. – Pavel Kaška, cseh műkorcsolyázó
• május 26. – Heidum Bernadett magyar gyorskorcsolyázó
• május 27. – Szjarhej Lahun világbajnok belarusz súlyemelő († 2011)
• május 28.
  • Póti Krisztián, magyar labdarúgó
  • Carmen Jordá, spanyol autóversenyző
• június 1. – Alison Silva brazil labdarúgó, a Fehérvár FC játékosa^[21]
• június 6.
  • Ryan Brathwaite, barbadosi atléta
  • Varga József magyar labdarúgó
• június 7.
  • Philipp Tischendorf, német műkorcsolyázó
  • Michael Cera, kanadai színész
• június 20. – Bárkányi Arnold, magyar labdarúgó
• június 24. – Faldum Gábor magyar triatlonversenyző
• június 27. – Szabados Ágnes, magyar műsorvezető, riporter, könyvkiadó
• június 28. – Nikolaj Mihajlov, bolgár labdarúgó
• július 1. – Evan Ellingson, amerikai színész
• július 5. – Ish Smith amerikai kosárlabdázó
• július 6. – Mathieu Bois, kanadai úszó
• július 8. – Miki Roqué spanyol labdarúgó († 2012)
• július 12.
  • Obinna Metu, nigériai futó
  • Pak Inbi, dél-koreai golfjátékos
• július 13.
  • Steven R. McQueen amerikai színész
  • Colton Haynes amerikai modell, színész
• július 19. – Michael Chrolenko, norvég műkorcsolyázó
• július 21. – DeAndre Jordan olimpiai bajnok amerikai kosárlabdázó
• július 22. – Dlusztus András magyar labdarúgó
• július 24. – Jobb Dávid, magyar jégkorongozó
• augusztus 3. – Fabio Scozzoli, olasz úszó
• augusztus 5. – Federica Pellegrini, olasz úszónő
• augusztus 8. – Jake Goldsbie, kanadai színész
• augusztus 1. – Lloyd Jones brit műkorcsolyázó
• augusztus 10. – Melquiades Alvarez, spanyol úszó
• augusztus 11. – Adrian Schultheiss, svéd műkorcsolyázó
• augusztus 14. – Lola, magyar énekesnő
• augusztus 17. – Brady Corbet amerikai színész
• augusztus 18. – G-Dragon dél-koreai énekes
• augusztus 19. – Gercsák Csaba, magyar úszó
• augusztus 20. – Martar Kalimulin, orosz jégkorongozó^[22] († 2011)
• augusztus 24.
  • Verrasztó Dávid, magyar úszó
  • Rupert Grint, angol színész
• augusztus 27. – Alexa Vega amerikai színésznő
• szeptember 5.
  • Dobó Ágnes, magyar modell, szépségkirálynő
  • Felipe Caicedo, ecuadori-spanyol labdarúgó
  • Jecsmenik Pál (Paja-G), magyar rapper († 2016)
  • Nuri Şahin, német-török labdarúgó
  • Stephen Ahorlu, ghánai labdarúgó
  • Szabó Katalin, magyar vízilabdázó
• szeptember 7. – Kevin Love amerikai olimpiai-, és világbajnok kosárlabdázó
• szeptember 8. – Rie Kaneto, japán úszónő
• szeptember 10. – Bobby-Gaye Wilkins, jamaicai atléta
• szeptember 13. – Koller Eszter írónő
• szeptember 15. – Artem Gorgyev, orosz jégkorongozó^[23]
• szeptember 15. – Chelsea Staub, amerikai színésznő
• szeptember 17. – Rainer-Micsinyei Nóra, magyar színésznő
• szeptember 20.
  • Szergej Bobrovszkij, orosz jégkorongozó
  • Szirmai Gergely, magyar YouTube híresség
• szeptember 22. - Szabó Zsófia műsorvezető, színésznő
• szeptember 26. – Kiira Korpi finn műkorcsolyázó
• október 5.
  • Bobby Edner, amerikai színész
  • Mickey Renaud, kanadai jégkorongozó († 2008)
• október 12. – Jules Cluzel, francia motorversenyző
• október 15. – Mesut Özil török származású, válogatott német labdarúgó
• október 17. – Krizbo, blogger
• október 18.
  • Efe Ambrose, nigériai labdarúgó
  • Moris Pfeifhofer, svájci műkorcsolyázó
• október 28. – Devon Murray, ír színész
• november 2.
  • Mihajil Milehin, orosz jégkorongozó^[24]
  • Berkes Bence magyar szinkronszínész
• november 3. – Angus McLaren, ausztrál színész
• november 5. – Oladapo Olufemi, nigériai labdarúgó
• november 6. – Kim Hjonu olimpiai, világ- és Ázsia-bajnok dél-koreai birkózó
• november 20. – Rhys Wakefield ausztrál színész
• november 22. – Jamie Campbell Bower angol színész
• november 24. – Galgóczy Gáspár színész
• november 25. – Nodar Kumaritasvili grúz szánkós († 2010)
• november 27.
  • Boris Martinec, horvát műkorcsolyázó
  • Josip Gluhak horvát műkorcsolyázó
• november 30. – Éder Krisztián (SP) magyar rapper
• december 3. – Kevin Alexander Clark, amerikai színész
• december 7. – Nathan Adrian amerikai úszó
• december 11. – Alia Atkinson, jamaicai úszónő
• december 14. – Vanessa Hudgens amerikai színésznő, énekesnő
• december 25. – Dele Adeleye, nigériai labdarúgó
• december 27. – Hayley Williams Paramore együttes énekese
• december 29. – Szávay Ágnes teniszező

Bővebben: Halálozások 1988-ban

• január 1. – Sipos Anna, tizenegyszeres világbajnok asztaliteniszező (* 1908)
• január 7. – Reich Károly, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus (* 1922)
• január 14. – Georgij Makszimilianovics Malenkov, volt szovjet miniszterelnök (* 1902)
• február 1. – Heather O’Rourke amerikai gyerekszínész (* 1975)
• február 7. – Szilvássy Margit operaénekes, érdemes művész (* 1910)
• február 11. – Palócz Endre olimpiai bronzérmes, világbajnok vívó (* 1911)
• február 15. – Richard Feynman amerikai fizikus (* 1918)
• március 5. – Németh János kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1906)
• március 7. – Divine színész, énekes (* 1945)
• március 16. – Kónya Albert fizikus, az MTA tagja, 1956–1957-ben Magyarország oktatásügyi, illetve művelődésügyi minisztere (* 1917)
• március 24. – Kékesi László Ybl-díjas építész (* 1929)
• március 25. – Szegedy-Maszák Aladár közgazdász, washingtoni magyar követ (* 1903)
• március 30. – Szvetnik Joachim, Kossuth-díjas restaurátor (* 1927)
• április 2. – Barcsay Jenő, grafikus, festőművész (* 1900)
• április 15. – Kenneth Williams, angol színész (* 1926)
• április 21. – Kovács György hidrológus, vízgazdálkodási mérnök, az MTA tagja (* 1925)
• május 8. – Robert A. Heinlein, amerikai sci-fi író (* 1907)
• május 11. – Kim Philby, kém (* 1912)
• május 14. – Nyikolaj Fjodorovics Makarov, szovjet fegyvertervező (* 1914)
• május 21. – Dino Grandi, olasz külügyminiszter, diplomata (* 1895)
• június 13. – Telmányi Emil, hegedűművész, a Bach-vonó feltalálója (* 1892)
• június 20. – Környey István orvos, ideggyógyász, a magyarországi idegsebészet úttörő alakja (* 1901)
• június 25. – Hillel Slovak, a Red Hot Chili Peppers alapító tagja (* 1962)
• július 2. – Andrej Gromiko, volt szovjet külügyminiszter, az Elnöki Tanács Elnöke (* 1909)
• július 11. – Pálffy József magyar földbirtokos, főispán, országgyűlési képviselő (* 1904)
• július 13. – Gobbi Hilda, Jászai Mari- és Kossuth díjas színművésznő (* 1913)
• július 18. – Nico, a Velvet Underground énekesnője (* 1938)
• július 18. – Szentkuthy Miklós, író, esszéíró, műfordító, a regényirodalom nagy megújítóinak egyike (* 1908)
• július 24. – Elek Ilona, magyar vívó (* 1907)
• július 25. – Judith Barsi, magyar származású amerikai gyermekszínész (* 1978)
• augusztus 1. – Bitskey Zoltán, úszó, edző (* 1904)
• augusztus 4. – Tomanek Nándor, Jászai Mari-díjas magyar színművész (* 1922)
• augusztus 14. – Enzo Ferrari, a Ferrari autó márka alapítója (* 1898)
• szeptember 1. – Luis Walter Alvarez, Fizikai Nobel-díjas amerikai fizikus (* 1911)
• szeptember 1. – Ruttkay Mária, színésznő (* 1906)
• szeptember 14. – Vargha Kálmán magyar irodalomtörténész, kritikus, bibliográfus (* 1925)
• szeptember 29. – Charles Addams, amerikai képregényrajzoló (* 1912)
• október 7. – Sőtér István, író (* 1913)
• október 15. – Osztrovszki György iparpolitikus, vegyészmérnök, az MTA tagja (* 1914)
• október 27. – Charles Hawtrey angol színész (* 1914)
• október 30. – Kisfaludy Lajos vegyészmérnök, az MTA tagja, a gyógyszervegyészet jelentős alakja (* 1924)
• november 1. – Pióker Ignác, Kossuth-díjas magyar munkás és sztahanovista (* 1907)
• november 12. – Primo Conti, olasz futurista festő, költő, zeneszerző (* 1900)
• november 13. – Doráti Antal (er. Deutsch), magyar származású karmester, zeneszerző (* 1906)
• november 25. – Miháltz Pál, Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, grafikus (* 1899)
• december 6. – Roy Orbison, pop-énekes (* 1936)
• december 10. – Szemes Mari, Kossuth-díjas magyar színésznő (* 1932)
• december 15. – Tömpe István magyar politikus, televízió-elnök (* 1909)
• december 18. – Boros Ottó, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1929)
• december 21. – Nikolaas Tinbergen holland etológus és ornitológus, aki 1973-ban Karl von Frischsel és Konrad Lorenzcel megosztva kapta a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat az állatok egyéni és társasági viselkedésmintájának leírásáért (* 1907)

• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. : Ráció. 1992.  
• ↑ Matz: Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• ↑ Magyarország története: Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. ISBN 978 963 05 8543 9  
• ↑ Németország története: Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban. II. kötet Budapest: Osiris. 2005. ISBN 978 963 389 689 1  

A Wikimédia Commons tartalmaz 1988 témájú médiaállományokat.