Ez a cikk a Fizikai Nobel-díj témával foglalkozik, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Fizikai Nobel-díj ősidők óta felkeltette az emberiség kíváncsiságát és intrikáit, csodálatot és vitákat is kiváltva. A történelem során a Fizikai Nobel-díj jelentős szerepet játszott a társadalomban, befolyásolva azt, ahogyan az emberek viszonyulnak a környezetükhöz, és hogyan érzékelik azt. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy alaposan elemezzük és megértsük a Fizikai Nobel-díj sokrétű aspektusait, azzal a céllal, hogy bővítsük ismereteinket és a minket körülvevő világról alkotott képünket. Ily módon arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Fizikai Nobel-díj különféle következményeire és következményeire, amelyekkel a Fizikai Nobel-díj járt és van ma is.
Fizikai Nobel-díj (The Nobel Prize in Physics) | |
Marie Curie és Pierre Curie fizikai Nobel-díjának oklevele (1903) | |
Díjazott | a fizika tudományának kiemelkedő művelői |
Szervezet neve | Svéd Királyi Tudományos Akadémia |
Székhely | Stockholm |
Névadó | Alfred Bernhard Nobel |
Alapítás éve | 1895 |
Ország | Svédország |
Díjátadás | |
Első díjátadás | 1901. |
Legutóbbi díjátadás | 2022 |
Hivatalos weboldal | |
hivatalos oldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fizikai Nobel-díj témájú médiaállományokat. |
A fizikai Nobel-díjasok listája. A fizikai és kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia egy-egy öttagú bizottsága javasolja, a javaslatról az Akadémia fizikai, illetve kémiai osztályának tagjai mondanak véleményt, majd az Akadémia szavaz.
A jelöléseket az előző télen világszerte szétküldött levelek címzettjei tehetik meg. A fizikai díjra például évente mintegy 1500 személytől kérnek javaslatot. A megkérdezettek közt van minden korábbi fizikai Nobel-díjas is. Évente 300-400 válasz szokott beérkezni a világ minden tájáról. A válasz beérkezési határideje február 1. Senki olyan nem kaphat Nobel-díjat, akit abban az évben nem javasoltak. Minden számba jöhető felfedezést szakértők egy kis csoportja értékel. Ez a csoport külső szakemberek véleményét is megkérdezheti. A szakértői véleményezés a nyár elejére fejeződik be. Ekkor tesznek jelentést a szakmai díjbizottságnak, amelyik augusztusra alakítja ki álláspontját. Egy vagy esetleg két jelöltet neveznek meg, a nevek a Fizikai, illetve Kémiai Osztály javaslataként kerülnek a teljes Akadémia plénuma elé, amely szavazással dönt. Ezután az Akadémia főtitkára telefonon értesíti a döntésről a díjazottakat. A díjat Alfréd Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki. Helyszín manapság a stockholmi városháza. A díjjal aranyérem és egyedi tervezésű díszes diploma jár. A díjjal járó összeget máskor, szűkebb körben adják át. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletével hozta létre az alapítványt, amely az örökséget kezeli. 1901 óta csak hat évben (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adták ki.[1]
Kémiai Nobel-díjat kaptak a fizikusok közül 1908-ban Ernest Rutherford, 1922-ben Francis William Aston, 1936-ban Peter Debye.
Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott Békésy György biofizikus 1961-ben.
Nobel-békedíjat kapott Andrej Dmitrijevics Szaharov 1975-ben.
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1901 | Wilhelm Conrad Röntgen | Németország | „a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a róla elnevezett sugárzás felfedezésével nyújtott” | |
1902 | Hendrik Lorentz | Hollandia | „a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a mágnesességnek a sugárzási jelenségekre való hatásának vizsgálatával nyújtottak” (a spektrálvonalak felhasadása mágneses térben, Zeeman-effektus) | |
Pieter Zeeman | Hollandia | |||
1903 | Henri Becquerel | Franciaország | „a rendkívüli szolgálatainak elismeréséül, melyet a spontán radioaktivitás felfedezésével nyújtott” | |
Marie Curie | Franciaország | „a rendkívüli szolgálataik elismeréséül, melyet a Henri Becquerel professzor által felfedezett sugárzás közös tanulmányozásával nyújtottak” | ||
Pierre Curie | Franciaország | |||
1904 | John William Strutt | Egyesült Királyság | „a legfontosabb gázok sűrűségével kapcsolatos vizsgálataiért és az argon felfedezéséért, melyet eközben tett” | |
1905 | Lénárd Fülöp | Németország Magyarország |
„a katódsugarakkal kapcsolatos munkáiért” | |
1906 | Joseph John Thomson | Egyesült Királyság | „a gázokon áthaladó elektromosságra vonatkozó elméleti és kísérleti vizsgálatok terén szerzett nagy érdemeiért” | |
1907 | Albert A. Michelson | USA | „pontos optikai berendezéséért és az ezzel végzett spektroszkópiai és metrológiai vizsgálataiért” (Michelson-interferométer) | |
1908 | Gabriel Lippmann | Franciaország | „az interferencia elvén alapuló színesfényképezési módszeréért” | |
1909 | Guglielmo Marconi | Olaszország | „a drót nélküli távíró kifejlesztésében való érdemeik elismeréséül” | |
Karl Ferdinand Braun | Németország |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1910 | Johannes Diderik van der Waals | Hollandia | „a gázok és folyadákok állapotegyenletével kapcsolatos munkájáért” (Van der Waals-egyenlet) | |
1911 | Wilhelm Wien | Németország | „a hőmérsékleti sugárzással kapcsolatos felfedezéseiért” (Wien-törvény) | |
1912 | Gustaf Dalén | Svédország | „a világítótornyok és világítóbóják gáztartályainál használható automatikus szabályzók feltalálásáért” | |
1913 | Heike Kamerlingh Onnes | Hollandia | „a testek alacsony hőmérsékletű tulajdonságainak vizsgálatáért, melyek többek között a folyékony hélium előállításához vezettek” | |
1914 | Max von Laue | Németország | „a Röntgen-sugárzás kristályokon történő diffrakciójának felfedezéséért” | |
1915 | William Henry Bragg | Egyesült Királyság | „a kristályszerkezet röntgensugárzással történő vizsgálatával kapcsolatos szolgálataiért” | |
William Lawrence Bragg | Egyesült Királyság | |||
1916 | ||||
1917 | Charles Glover Barkla | Egyesült Királyság | „az elemek karakterisztikus röntgensugárzásának felfedezéséért” | |
1918 | Max Planck | Németország | „szolgálatának elismeréseképp, amiatt a hatás miatt, amit kvantumelméletével a fizika fejlődésére gyakorolt” | |
1919 | Johannes Stark | Németország | „a csősugárzásban fellépő Doppler-effektus és a spektrumvonalak elektromos térben történő felhasadásának felismeréséért” (Stark-effektus) |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1920 | Charles Edouard Guillaume | Svájc | „a vas-nikkel ötvözetek anomáliáinak felfedezésével szerzett méréstechnikai érdemeiért” | |
1921 | Albert Einstein | Németország | „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismerésére” | |
1922 | Niels Bohr | Dánia | „az atom szerkezetének, és a belőle kijövő sugárzás kutatásában szerzett érdemeiért” | |
1923 | Robert Andrews Millikan | USA | „az elektromos töltéssel és a fotoelektromos hatással kapcsolatos munkájáért” (elektron, elemi töltésegység) | |
1924 | Karl Manne Siegbahn | Svédország | „röntgenspektroszkópiai felfedezéseiért és kutatásaiért” | |
1925 | James Franck | Németország | „az elektron atommal való ütközésekor fellépő törvényszerűségek felfedezéséért” (Franck–Hertz-kísérlet) | |
Gustav Hertz | Németország | |||
1926 | Jean Baptiste Perrin | Franciaország | „az anyag diszkontinuus felépítésével kapcsolatos munkásságáért, kivált a szedimentációs egyensúly felfedezéséért” | |
1927 | Arthur Compton | USA | „a róla elnevezett effektus felfedezéséért” (Compton-hatás) | |
Charles Thomson Rees Wilson | Egyesült Királyság | „az elektromosan töltött részecskék pályáját gőzlecsapódás által láthatóvá tevő módszeréért” (Wilson-kamra) | ||
1928 | Owen Willans Richardson | Egyesült Királyság | „a termo-ionos jelenségekkel kapcsolatos munkájáért, különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért” (Richardson-hatás) | |
1929 | Louis de Broglie | Franciaország | „az elektron hullámtermészetének felfedezéséért” |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1930 | Chandrasekhara Venkata Raman | India | „a fényszórással kapcsolatos munkájáért és a róla elnevezett hatás felfedezéséért” (Raman-szórás vagy Raman-hatás) | |
1931 | ||||
1932 | Werner Heisenberg | Németország | „a kvantummechanika megalapozásáért, és annak a hidrogén allotrop formáinak felfedezéséhez vezető alkalmazásáért” | |
1933 | Erwin Schrödinger | Ausztria | „az atomelmélet új hatékony formáinak felfedezéséért” (kvantummechanika) | |
Paul Dirac | Egyesült Királyság | |||
1934 | ||||
1935 | James Chadwick | Egyesült Királyság | „a neutron felfedezéséért” | |
1936 | Victor Franz Hess | Ausztria | „a kozmikus sugárzás felfedezéséért” | |
Carl David Anderson | USA | „a pozitron felfedezéséért” | ||
1937 | Clinton Davisson | USA | „az elektronok kristályokon történő elhajlásának felfedezéséért” | |
George Paget Thomson | Egyesült Királyság | |||
1938 | Enrico Fermi | Olaszország | „új radioaktív elemek létének kimutatásáért, mely elemeket neutron besugárzással hozott létre, és a lassú neutronok által keltett atommagreakciók felfedezéséért” | |
1939 | Ernest Orlando Lawrence | USA | „a ciklotron felfedezéséért és kifejlesztéséért, és az ezáltal elért eredményeiért, különös tekintettel a mesterséges radioaktív elemekre” |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1940 | ||||
1941 | ||||
1942 | ||||
1943 | Otto Stern | USA | „a molekulasugár-módszer kifejlesztéséért és a proton mágneses momentumának felfedezéséért” | |
1944 | Isidor Isaac Rabi | USA | „az atommagok mágneses tulajdonságainak vizsgálatára kidolgozott rezonancia módszeréért” | |
1945 | Wolfgang Pauli | Ausztria | „a Pauli-elvnek is nevezett kizárási elv felfedezéséért” | |
1946 | Percy Williams Bridgman | USA | „egy rendkívül nagy nyomás előállítására alkalmas berendezés felfedezéséért, és az azzal a nagynyomású fizika területén elért felfedezéseiért” | |
1947 | Edward Victor Appleton | Egyesült Királyság | „a légkör felső rétegének fizikájával kapcsolatos kutatásaiért, különösen a róla elnevezett ionizált réteg felfedezéséért” | |
1948 | Patrick Blackett | Egyesült Királyság | „a Wilson-féle ködkamra továbbfejlesztéséért, és az ezzel történő felfedezéseiért a magfizika és a kozmikus sugárzás terén” | |
1949 | Jukava Hideki | Japán | „a mezonok létének a magerőkre vonatkozó elméleti vizsgálatán alapuló megjóslásáért” |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1950 | Cecil Powell | Egyesült Királyság | „a magfolyamatok tanulmányozásánál alkalmazott fényképészeti eljárás továbbfejlesztéséért és a mezonokkal kapcsolatos felfedezéseiért, amelyeket ezzel a módszerrel tett” | |
1951 | John Cockcroft | Egyesült Királyság | „úttörő munkájukért a mesterségesen gyorsított atomi részecskék által létrehozott atommag átalakítás területén” | |
Ernest Walton | Írország | |||
1952 | Felix Bloch | USA | „az atommagbeli mágneses erőter finomabb és egyszerűbb mérési módszerének kifejlesztéséért és az ezzel elért eredményeikért” | |
Edward Mills Purcell | USA | |||
1953 | Frits Zernike | Hollandia | „az általa felállított fáziskontraszt-eljárások kifejlesztéséért, különösen a fáziskontraszt-mikroszkóp feltalálásáért” | |
1954 | Max Born | Németország | „a kvantummechanikával kapcsolatos alapvető kutatásaiért, különösen a hullámfüggvény statisztikai értelmezéséért” | |
Walther Bothe | Németország | „a koincidencia-módszeréért és az ennek segítségével tett felfedezéseiért” | ||
1955 | Willis Eugene Lamb | USA | „a hirogénspektrum finomszerkezetének felfedezéséért” (Lamb-eltolódás) | |
Polykarp Kusch | USA | „az elektron mágneses momentumának pontos meghatározásáért” | ||
1956 | William Shockley | USA | „a félvezetőkkel kapcsolatos vizsgálataikért és a tranzisztorhatás felfedezéséért” | |
John Bardeen | USA | |||
Walter Brattain | USA | |||
1957 | Jang Csen-ning | Kína | „az úgynevezett paritási törvények beható vizsgálatáért, amely az elemi részecskékkel kapcsolatos fontos felfedezésekhez vezetett” | |
Li Cseng-tao | Kína | |||
1958 | Pavel Alekszejevics Cserenkov | Szovjetunió | „A Cserenkov-effektus felfedezéséért és értelmezéséért” | |
Ilja Mihajlovics Frank | Szovjetunió | |||
Igor Jevgenyjevics Tamm | Szovjetunió | |||
1959 | Emilio Segrè | USA | „az antiproton felfedezéséért” | |
Owen Chamberlain | USA |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1960 | Donald Glaser | USA | „a buborékkamra feltalálásáért” | |
1961 | Robert Hofstadter | USA | „az elektron atommagon történő szórásával kapcsolatos úttörő munkájáért és az ezáltal elért, az nukleonok szerkezetével kapcsolatos felfedezéseiért” | |
Rudolf Mössbauer | Németország | „a gammasugárzás rezonanciaabszorpciójával kapcsolatos kutatásaiért és az azzal kapcsolatos felfedezéséért, mely a Mössbauer-effektus nevet viseli” | ||
1962 | Lev Davidovics Landau | Szovjetunió | „a kondenzált anyagokkal, különösen a folyékony héliummal kapcsolatos úttörő elméleteiért” (szuperfolyékonyság) | |
1963 | Wigner Jenő | Magyarország USA |
„az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért” | |
Maria Goeppert-Mayer | USA | „az atommag héjszerkezetével kapcsolatos felfedezéseikért” | ||
Johannes Hans Daniel Jensen | Németország | |||
1964 | Charles Hard Townes | USA | „alapvető munkájukért a kvantumelektronika területén, melyek mézer-lézer-elvű oszcillátotok és erősítők megalkotásához vezettek” | |
Nyikolaj Gennagyijevics Baszov | Szovjetunió | |||
Alekszandr Mihajlovics Prohorov | Szovjetunió | |||
1965 | Tomonaga Sinicsiró | Japán | „kvantumelektrodinamikai munkásságukért, amely mélyreható következményekkel járt az elemi részecskék fizikájában” | |
Julian Schwinger | USA | |||
Richard Feynman | USA | |||
1966 | Alfred Kastler | Franciaország | „az atomok Hertz-rezonanciájának tanulmányozása során használt optikai eljárások felfedezéséért és fejlesztéséért” | |
1967 | Hans Albrecht Bethe | USA | „a magreakciók elméletéhez történő hozzájárulásáért, különös tekintettel a csillagok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért” | |
1968 | Luis Alvarez | USA | „jelentős eredményeiért a részecskefizikában, különösképp a nagyszámú rezonanciaállapot felfedezéséért, mely azáltal vált lehetővé, hogy továbbfejlesztette a hidrogén buborékkamrát és az adatok vizsgálatát” | |
1969 | Murray Gell-Mann | USA | „az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért” (kvarkok) |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1970 | Hannes Alfvén | Svédország | „alapvető munkájáért és felfedezéseiért a magnetohidrodinamika területén, melynek gyümölcsöző alkalmazásai voltak a plazmafizika különböző területein” | |
Louis Néel | Franciaország | „alapvető munkájáért és felfedezéseiért az antiferromágnesség és a ferromágnesség terén, amelyek fontos felismerésekhez vezettek a szilárdtestfizika területén” | ||
1971 | Gábor Dénes | Magyarország Egyesült Királyság |
„a holográfia módszerének kifejlesztéséért” | |
1972 | John Bardeen | USA | „a szupravezetés jelenségeinek együtt kifejlesztett elméletéért, amelyet BCS-elméletnek (Bardeen-Cooper-Schrieffer elméletnek) is neveznek” | |
Leon Neil Cooper | USA | |||
Robert Schrieffer | USA | |||
1973 | Leo Esaki | USA | „a félvezetőkben lezajló alagút-jelenségekkel kapcsolatos felfedezéseikért” | |
Ivar Giaever | USA | |||
Brian Davon Josephson | Egyesült Királyság | „az alagút-akadályon átfolyó szuperáram tulajdonságainak előrejelzéséért, különös tekintettel a ma Josephson-effektusnak nevezett jelenségekre” | ||
1974 | Martin Ryle | Egyesült Királyság | „a rádióasztrofizika terén elért úttörő kutatásaikért” „a megfigyeléseiért és fejlesztéseiért, különösképp az apertúra szintézis technikájáért” | |
Antony Hewish | Egyesült Királyság | „a pulzárok felfedezésében játszott meghatározó szerepéért” | ||
1975 | Aage Niels Bohr | Dánia | „a kollektív magmozgás és az egyes részecskék mozgása közötti kapcsolat felfedezéséért, és az ezen alapuló atommagszerkezet elméletnek kidolgozásáért” | |
Ben Roy Mottelson | Dánia | |||
James Rainwater | USA | |||
1976 | Burton Richter | USA | „egy új típusú nehéz elemi részecske felfedezésében végzett úttörő munkájukért” (J/pszi mezon, c kvark) | |
Samuel C. C. Ting | USA | |||
1977 | Philip Warren Anderson | USA | „a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszekrezetére vonatkozó elméleti vizsgálataikért” | |
Nevill Francis Mott | Egyesült Királyság | |||
John H. van Vleck | USA | |||
1978 | Pjotr Kapica | Szovjetunió | „alapvető találmányaiért és felfedezéseiért az alacsony hőmérsékletek fizikája területén” | |
Arno Penzias | USA | „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezéséért” | ||
Robert Woodrow Wilson | USA | |||
1979 | Sheldon Glashow | USA | „az elemi részecskék között ható egyesített gyenge és elektromágneses kölcsönhatás elméletéhez való hozzájárulásukért, beleértve többek között a gyenge semleges áramok előrejelzését” (elektrogyenge kölcsönhatás, alapvető kölcsönhatások) | |
Abdus Salam | Pakisztán | |||
Steven Weinberg | USA |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1980 | James Cronin | USA | „alapvető szimmetriaelvek sérülésének felfedezéséért a semleges K-mezon bomlásában” | |
Val Fitch | USA | |||
1981 | Nicolaas Bloembergen | USA | „ a lézerspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásukért” | |
Arthur Leonard Schawlow | USA | |||
Kai Manne Siegbahn | Svédország | „a nagy felbontású elektronspektroszkópia kidolgozásához való hozzájárulásáért” | ||
1982 | Kenneth G. Wilson | USA | „a fázisátalakulásokkal kapcsolatos kritikus jelenségekre vonatkozó elméletéért” | |
1983 | Subrahmanyan Chandrasekhar | USA | „a csillagok szerkezetének és fejlődésének megismerésében fontos fizikai folyamatok elméleti vizsgálataiért” | |
William Alfred Fowler | USA | „azoknak a magreakcióknak elméleti és kísérleti vizsgálatáért, melyek a világegyetem kémiai elemeinek felépülésében jelentősek” | ||
1984 | Carlo Rubbia | Olaszország | „a gyenge kölcsönhatást közvetítő W és Z részecskék felfedezéséhez vezető nagy projektben való jelentős szerepükért” | |
Simon van der Meer | Hollandia | |||
1985 | Klaus von Klitzing | Németország | „az úgynevezett kvantumos Hall-effektus felfedezéséért” | |
1986 | Ernst Ruska | Németország | „az elektronoptikában végzett alapvető munkájukért, és az első elektronmikroszkóp megépítéséért” | |
Gerd Binnig | Németország | „a pásztázó alagútmikroszkóp kivitelezéséért” | ||
Heinrich Rohrer | Svájc | |||
1987 | Johannes Georg Bednorz | Németország | „a kerámiákban történő szupravezetéssel kapcsolatos úttörő felfedezéseikért” | |
Karl Alex Müller | Svájc | |||
1988 | Leon Max Lederman | USA | „a neutrínónyaláb módszerért és a müonneutrínó felfedezésével a leptonok dublet szerkezetének kimutatásáért” (kétneutrínó-kísérlet) | |
Melvin Schwartz | USA | |||
Jack Steinberger | USA | |||
1989 | Wolfgang Paul | Németország | „az ioncsapda technika kifejlesztéséért” | |
Hans Georg Dehmelt | USA | |||
Norman Foster Ramsey | USA | „a szeparált oszcillátormezők módszerének kifejlesztéséért, és alkalmazásáért a hidrogénmézerben és más atomórákban” |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
1990 | Jerome Isaac Friedman | USA | „az elektronnak a protonon és a kötött neutronon történő mélyen rugalmatlan szórásával kapcsolatos úttörő kutatásaikért, amelyek rendkívül fontossá váltak a részecskefizika kvarkmodelljének fejlesztésében” | |
Henry Way Kendall | USA | |||
Richard Edward Taylor | Kanada | |||
1991 | Pierre-Gilles de Gennes | Franciaország | „az egyszerű rendszerek rendezettségi jelenségeinek tanulmányozására kifejlesztett eljárásáért, melyet általánosítva az anyag összetettebb formáinak – például folyadékkristályok és polimerek tanulmányozására is használni lehet” | |
1992 | Georges Charpak | Franciaország | „részecskedetektorok ki- és továbbfejlesztéséért, különös tekintettel a sokszálas proporcionális kamrára (1968)” | |
1993 | Russell Hulse | USA | „egy kettőscsillag rendszerben lévő pulzár felfedezéséért, mely lehetőséget adott a gravitáció tanulmányozására” (gravitációs hullám) | |
Joseph Hooton Taylor | USA | |||
1994 | Bertram Neville Brockhouse | Kanada | „a kondenzált anyagok vizsgálatára szolgáló neutronszórás technikájának felfedezéséért” | |
Clifford Glenwood Shull | USA | |||
1995 | Martin Lewis Perl | USA | „a leptonfizikához való úttörő kísérleti hozzájárulásukért” „a tau-lepton felfedezéséért” | |
Frederick Reines | USA | „a neutrínó detektálásáért” | ||
1996 | David Morris Lee | USA | „a hélium-3 izotóp alacsony hőmérsékleten létrejövő szuperfolyékony tulajdonságának felfedezéséért” | |
Douglas Dean Osheroff | USA | |||
Robert Coleman Richardson | USA | |||
1997 | Steven Chu | USA | „az atomok lézerfénnyel történő hűtés és csapdázás módszerének kifejlesztéséért” | |
Claude Cohen-Tannoudji | Franciaország | |||
William Daniel Phillips | USA | |||
1998 | Robert Betts Laughlin | USA | „a kvantumfolyékonyság új formájának felfedezéséért, amelynek gerjesztései az elemi töltés tört részét hordozzák” | |
Horst Störmer | Németország | |||
Daniel Chee Tsui | USA | |||
1999 | Gerardus ’t Hooft | Hollandia | „az elektrogyenge kölcsönhatás kvantumszerkezetének tisztázásáért” (alapvető kölcsönhatások) | |
Martinus Veltman | Hollandia |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
2010 | Andre Geim | Oroszország Hollandia |
„a kétdimenziós anyaggal, a grafénnel kapcsolatos úttörő kísérleteikért” | |
Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov | Oroszország Egyesült Királyság | |||
2011 | Saul Perlmutter | USA | „a Világegyetem gyorsuló ütemben való tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért” (megjegyzés: ezt magyar csillagászok évekkel korábban kimutatták[2]) | |
Brian P. Schmidt | USA | |||
Adam Riess | USA | |||
2012 | Serge Haroche | Franciaország | „az önálló kvantumrendszerek mérésével és manipulálásával kapcsolatos módszerek kidolgozásáért”[3] | |
David J. Wineland | USA | |||
2013 | François Englert | Belgium | „azon elmélet kidolgozásáért, hogy az elemi részecskék hogyan jutnak tömeghez, ami a Higgs-bozon létezését tette szükségessé, melyet 2012-ben kísérletileg bizonyítottak”[4][5][6] | |
Peter Higgs | Egyesült Királyság | |||
2014 | Akaszaki Iszamu | Japán | „kék fényt kibocsátó diódák feltalálásáért”[7][8][9] | |
Amano Hirosi | Japán | |||
Nakamura Súdzsi | Japán USA | |||
2015 | Kadzsita Takaaki | Japán | „a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínónak van tömege”[10][11][12][13][14][15] | |
Arthur B. McDonald | Kanada | |||
2016 | David J. Thouless | Egyesült Királyság USA |
„a topológiai fázisátalakulással és az anyag topológiai fázisaival kapcsolatos felfedezéseiért”[16] | |
Duncan Haldane | Egyesült Királyság USA | |||
J. Michael Kosterlitz | Egyesült Királyság USA | |||
2017 | Kip Thorne | USA | „a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért”[17][18] | |
Barry Barish | USA | |||
Rainer Weiss | Németország USA | |||
2018 | Arthur Ashkin | USA | „az optikai csipeszek megalkotásáért és az eszközök biológiai rendszerekben való alkalmazásáért”[19][20] | |
Gérard Mourou | Franciaország | „a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért”[19] | ||
Donna Strickland | Kanada | |||
2019 | James Peebles | Kanada | "átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket" [21] | |
Michel Mayor | Svájc | "felderítették kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva"[22] | ||
Didier Queloz |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
2020 | Roger Penrose | USA | "a fekete lyukak kialakulásának leírásáért és általános relativitással összeegyeztethetőségének kimutatásáért" | |
Reinhard Genzel | Németország | "a Tejút közepén elhelyezkedő négymillió Nap tömegű szupermasszív fekete lyuk felfedezéséért" | ||
Andrea M. Ghez | USA | |||
2021 | Syukuro Manabe | USA | "a globális felmelegedés megbízható előrejelzését és mennyiségi variabilitását leíró modell készítéséért a Föld klímájáról" | |
Klaus Hasselmann | Németország | |||
Giorgio Parisi | Olaszország | "a fizikai rendszerek fluktuációjának és rendezetlenségének kölcsönhatásának kutatásáért az atomi részecskétől a planetáris skáláig" | ||
2022 | Alain Aspect | Franciaország | "a fotonokkal végzett kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenségekkel kapcsolatos megállapításaikért, és a kvantuminformatika területén elért munkájukért"[23] | |
John F. Clauser | USA | |||
Anton Zeilinger | Ausztria | |||
2023 | Pierre Agostini | Franciaország/USA | "Az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért"[24] | |
Krausz Ferenc | Magyarország/Ausztria | |||
Anne L’Huillier | Franciaország/Svédország | |||
2024 | John Hopfield | USA | "felfedezéseikért és találmányaikért, amelyek lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást"[25] | |
Geoffrey Hinton | Egyesült Királyság |