1914
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek
Évek: 1909 – 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919
Események
Január
Február
- február 2. – Német Kelet-Afrikában megnyitják a Tanganyika-vasútvonalat.
- február 23. – Postai csomagba rejtett pokolgép robban a Hajdúdorogi egyházmegye hivatalában Debrecenben. Miklósy István görögkatolikus püspök sértetlen marad, de a pokolgép megölte a püspök három munkatársát, Jaczkovics Mihály helynököt, Slepkovszky János titkárt és Csatth Sándor ügyvédet.
Március
Április
- április 4. – Albánia mozgósítást rendel el a Görögországgal fenyegető háború miatt.
- április 5. – Prágában a cseh pártok képviselői nyilatkozatban ítélik el a magyarországi szlovákok és románok nemzeti elnyomását.
- április 9. – Háborús feszültség az USA és Mexikó között, azt követően, hogy a mexikói hadsereg Tampicóban letartóztatta egy amerikai hadihajó legénységét. Wilson elnök bocsánatkérést követel az incidens miatt.
- április 14. – Megkezdi munkáját a második magyar Adria-kutató expedíció.
- április 21.
- A Franciaország és Nagy-Britannia között fennálló entente cordiale tízéves jubileuma alkalmából a brit királyi pár Párizsba látogat.
- A tampicói incidensre válaszul az Egyesült Államok hadserege megszállja a mexikói Veracruzt.
- április 23. – Miután az orosz parlamentből kizárják a szocialista képviselőket, sztrájkok robbannak ki Péterváron, Moszkvában és Rigában.
Május
- május 6. – A brit alsóház szavazása elutasítja a nők választójogának bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot.
- május 25.
- Budapesten cseh és szlovák politikusok tárgyalásokat folytatnak a cseh–szlovák együttműködés elmélyítéséról.
- Írország korlátozott függetlenséget kap; a sziget északi részén fekvő Ulstert kivéve önálló parlamentet választhat.
- május 26. – Budapesten vezető szlovák politikusok értekeznek Matúš Dula SZNP-elnök vezetésével. (Jelen van Emanuel Lehocký, a szlovák szociáldemokraták képviselője is. Új, gyakorlati program kidolgozásáról döntenek, ami a korábban meghatározó konzervatív turócszentmártoni csoport visszaszorulását jelzi. Határoznak a szlovák politikai mozgalmak közös szervezetének, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a felállításáról is, de erre csak 1918-ban kerül sor.)
- május 28. – Justh Gyula lemondása után gróf Károlyi Mihályt választják az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt elnökévé.
- május 29. – A Szent Lőrinc-folyón teherhajóval ütközik, és elsüllyed az „Empress of Ireland” kanadai utasszállító hajó. A szerencsétlenség során a fedélzeten tartózkodó 1500 emberből 1012 életét veszti.
Június
Július
- július 3. – Mexikó és az USA képviselői aláírják a békeszerződést; Victoriano Huerta mexikói elnök lemond.
- július 5. – II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot küld Ferenc Józsefnek, bátorítva a Monarchiát, hogy hadat üzenjen Szerbiának, amivel kitört az I. világháború.
- július 7. – A közös minisztertanácsi ülésen Tisza István miniszterelnök a háború ellen foglal állást.
- július 23. – Az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához.
- július 25.
- 18 órakor megszakad a diplomáciai viszony az Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia között.
- Lányával, a stájerországi Bad Gleichenbergből hazafelé tartó Radomir Putnik szerb vezérkari főnököt Kelenföldön a magyar hatóságok letartóztatják, és intézkednek tartós internálására. (Azonban uralkodói döntés alapján a szerb tábornok visszanyerte szabadságát és – lányával együtt – különvonaton elhagyhatta Magyarországot.)
- A Császári és Királyi Dunai Flottillát a 7. gyaloghadosztály parancsnoksága alá helyezik. (A Duna-flottillát három csoportra osztják, úm. a Zimonyban állomásozó Duna-csoportra, a Bródban állomásozó Száva-csoportra és a Pancsován állomásozó Pancsova-csoportra.)
- július 26. – A monarchia mozgósítja a teljes folyami flottilláját.
- július 27. – A magyar kormány rendeletekkel korlátozza az egyesülési és gyülekezési jogot, továbbá bevezeti a sajtó cenzúrázását.
- július 28. – A szerbekhez intézett ultimátum határideje lejár, beáll a hadiállapot az Osztrák–Magyar Monarchiával, kirobban az első világháború.
- július 29. – A szerbek felrobbantják az országhatárt képező, Száván átvezető vasúti híd déli pillérjét Belgrád és Zimony között. (A szolnoki 68. gyalogezred katonái a híd zimonyi oldalánál őrséget állva sikertelenül próbálták megakadályozni a robbanást. A kialakult tűzharcban életét vesztette Kovács Pál, Bíró Gábor és Veres Imre gyalogos.)
- július 30.
- július 31.
Augusztus
- augusztus 1.
- Németország hadat üzen Oroszországnak.
- Franciaországban az ott élő csehekből megalakul a Nazdar nevű önkénteskatonai csoport, mely a francia idegenlégió századaként vesz részt a világháborúban.
- A montenegrói skupština kinyilvánítja, hogy Szerbiát támogatja a háborúban.
- augusztus 3.
- augusztus 4.
- augusztus 5.
- Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.
- 166 csehországi járás képviseletében a császárhoz címzett lojalitási feliratot adnak át a prágai helytartóságon. Az Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) vezetése is lojalitási nyilatkozatot ad közre, bejelentve, hogy a háború tartamára a párt felfüggeszti tevékenységét.
- A német erők lerohanják a belga Liège erődjét.
- augusztus 6.
- Szerbia hadat üzen Németországnak.
- Montenegró hadat üzen a Monarchiának.
- Józef Piłsudski a lengyel légiók élén Galíciából betör a Lengyel Királyságba (kielcei menetelés), és bejelenti, hogy Varsóban már működik a nemzeti kormány.
- augusztus 7.
- A francia csapatok – a nagy támadó hadműveletek részeként – betörnek Elzászba. (Augusztus 14-én – ugyanennek a hadműveletnek a részeként – két sereggel Lotharingiába törtek be, azonban a véres harcok eredményt egyik félnek sem hoztak.)
- A brit kormány hivatalosan felkéri Japánt a német cirkálók elleni „tengeri hadműveletekben” való részvételre.
- augusztus 8. – Montenegró hadat üzen Németországnak.
- augusztus 12.
- augusztus 13. – Az isztriai partok előtt aknazárra fut, és elsüllyed a Baron Gautsch osztrák személyszállító gőzhajó. (A katasztrófa 147 emberéletet követel.)
- augusztus 15.
- augusztus 16.
- Matúš Dula, az SZNP elnöke levélben tiltakozik Tisza István miniszterelnöknél ellenzéki szlovák politikusok megfigyelése és internálása miatt.
- Az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészete elszenvedi első jelentősebb veszteségét. (A montenegrói partok előtt blokádszolgálatot teljesítő Zenta cirkálót egy egész francia csatahajóflotta lepte meg, s az egyenlőtlen küzdelemben a kiöregedett cirkáló elsüllyedt.)
- A császári és királyi hadsereg-főparancsnokság Przemyślbe teszi át székhelyét.
- Miután Piłsudski és légiói a Lengyel Királyságban nem kapnak támogatást, Piłsudski kénytelen elismerni, hogy a lengyelek képtelenek önállóan felvenni a harcot Oroszország ellen. (A légiókat az osztrák-magyar hadsereghez sorolják. Krakkóban létrejön a lengyel légiók működésének bázisául szolgáló Nemzeti Főbizottság (NKN), melynek közvetlen célja, hogy az orosz megszállás alatt álló lengyel területeket Ausztria–Magyarországhoz csatolják. Egyidejűleg megszűnik a Szövetkezett Függetlenségi Pártok ideiglenes bizottsága.)
- augusztus 18. – A német seregek megindulnak nyugatnak.
- augusztus 20.
- A német 8. hadsereg három hadteste Gumbinnennél megütközik az 1. orosz hadsereggel. (A csata eldöntetlen maradt, mert Max von Prittwitz német parancsnok a küzdelmet félbeszakította és visszavonulást rendelt el.)
- Az orosz hadsereg önálló alakulataként megalakul a Cseh Druzsina nevű katonai szervezet. (December 17-e után a cseh és szlovák hadifoglyok is tagjai lehetnek.)
- augusztus 20–27. – A nyugati hadszíntér „határmenti” csatái.
- augusztus 21. – Részleges napfogyatkozás figyelhető meg Magyarországról.
- augusztus 23.
- augusztus 24.
- A szerb haderő szívós ellenállása, és a támadók taktikai hibái miatt a Monarchia Szerbia elleni offenzívája kudarccal végződik. (A támadók kénytelenek a kiinduló állásaikba visszahúzódni.)
- Ausztria–Magyarország hadat üzen Japánnak.
- augusztus 25–31. – A tannenbergi csata, mely az oroszok feletti német győzelemmel ér véget.
- augusztus 26. – A japán–brit flotta megérkezik Németország kínai koncessziós területének adminisztratív és katonai központjához, Csingtaóhoz, másnap pedig blokád alá veszi.
- augusztus 27. – Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Belgiumnak.
- augusztus 29. – Egy új-zélandi expedíciós erő ellenállás nélkül elfoglalja Német Szamoát, elsőként a német gyarmatok közül.
Szeptember
A nyugati front helyzete
szeptember 9-én
- szeptember 2. – Chicagóban megalakul az amerikai csehek központi szervezete, a Cseh Nemzeti Szövetség.
- szeptember 3.
- szeptember 4. – Letartóztatják Václav Klofáč cseh nemzeti szocialista képviselőt, s több cseh politikust, újságírót.
- szeptember 5–9. – Az első marne-i csata. (A német előrenyomulás megakad, kialakul a lövészárok-hadviselés.)
- szeptember 6. – Paul von Hindenburg a szeptember 15-éig tartó hadműveletben érzékeny csapást mér a Mazuri-tavaknál az orosz 1. hadseregre.
- szeptember 10. – Két szerb hadosztály átmenetileg elfoglalja Zimonyt. (Az osztrák-magyar csapatoknak az ellenséget szeptember 14-re sikerült visszaszorítani)
- szeptember 11.
- A William Holmes ezredes vezette ausztrál expedíciós haderő partra száll a Német Új-Guineához tartozó Blanche-öbölben.
- A szerbek benyomulnak Boszniába és támadást indítanak Szarajevó irányába. (Az osztrák-magyar csapatoknak az ellenséget október végére sikerül kiszorítania a területről.)
- Az osztrák-magyar hadvezetőség – tartalékok hiányában – Galícia keleti és középső részének feladása mellett dönt. (Przemyśl városát a körülötte lévő erődítményekkel az orosz 3. hadsereg szeptember 17-én körülzárta.)
- szeptember 12. – A császári és királyi hadsereg-főparancsnokság elhagyja Przemyślt és Neu-Sandezbe költözik.
- szeptember 12–26. – Tomáš Masaryk hollandiai utazása során kapcsolatot teremt angliai politikusokkal.
- szeptember 15.
- szeptember 16. – Az orosz hadsereg főparancsnoksága a Habsburg Monarchia nemzeteihez intézett többnyelvű felhívásában az elnyomott nemzetek felszabadítását ígéri.
- szeptember 17.
- Przemyśl első ostromának kezdete. (Az ostrom október 10-ével véget ér, de még másik kettő követi.)
- Az Eduard Haber főkormányzó vezette új-guineai német erők megadják magukat, cserébe az ausztrálok nagyvonalú engedményeket tesznek a német lakosság számára. (A kormányzat kapitulációja Német Új-Guinea teljes területére vonatkozott, beleértve a mikronéziai szigetvilágot. A továbbiakban csupán Hermann Detzner kapitány és néhány társa folytatta az ellenállást, visszahúzódva a dzsungelba, ők viszont a világháború végéig kitartottak.)
- szeptember 18. – Oroszország és Románia titkos egyezménye.
- szeptember 25. – Az orosz csapatok az Uzsoki-hágón át benyomulnak Magyarországra.
- szeptember 28. – A Moltkét váltó német vezérkari főnök, Erich von Falkenhayn elrendeli Antwerpen lövetését, egyúttal gyalogsági erőket von össze a rohamra.
- szeptember 29. – A japán haditengerészet hozzákezd Németország mikronéz gyarmatainak elfoglalásához. (Október 21-re a Japán Birodalom teljes Német Mikronéziát megszállja.)
Október
November
December
- december 2. – Az osztrák-magyar csapatok bevonulnak a kiürített Belgrádba.
- december 3–4. – Az arandjelovaci csata.
- december 4. – Megkezdődik a limanovai csata, melynek során a főleg magyarokból álló hadtest nagy emberáldozatokkal ugyan, de feltartóztatja az orosz előrenyomulást.
- december 7. – A niši deklaráció, melyben a szerb kormány kijelenti, hogy célja a délszláv népek felszabadítása és állami egyesítése.
- december 10. – Megkezdődik az osztrák–magyar csapatok általános visszavonulása Szerbiából. (A Szabácsnál átkelni szándékozó csapatok fedezésére december 11-én a Szávára küldték a Szamos és a Maros monitorokat, melyek december 13-ig biztosították az átkelést.)
- december 15. – A kimerült osztrák-magyar csapatok valamennyi általuk megszállt szerb területet kiürítik. (A Szerbia elleni 1914-es hadjáratokban a dunai birodalom 275 ezer, Szerbia 130 ezer főt veszített. A szerb hadsereg annyira meggyengült, hogy 1915-ben képtelen volt támadólag fellépni a Monarchia ellen.)
- december 17. – Anglia protektorátusa alá helyezi Egyiptomot.
- december 18. – Tomáš Masaryk – Olga nevű leányával – gyógyüdülés ürügyén Olaszországba utazik, és Rómában elkezdi emigrációs politikai tevékenységét.
Határozatlan dátumú események
- május vége – Karel Kramář tervezetet juttat el az orosz kormányhoz az egységes Szláv Birodalom kiterjedéséről, alkotmányáról.
- május–június – Kormányválság Szerbiában. (A katonák túlzottnak tartják a civil hivatalnokok befolyását az újonnan megszerzett területeken.)
- az év közepe – Galíciában Józef Piłsudski – Ausztria-Magyarország támogatására – a különböző lengyel lövészegyletekből létrehozza a lengyel légiókat. (Ezeket az Oroszország elleni harcokban kívánják bevetni.)
- augusztus – Nyikolaj Nyikolajevics orosz nagyherceg kiáltványban fordul Orosz–Lengyelország népeihez, melyben kijelenti, hogy minden lengyel területet az orosz cár jogara alatt kell egyesíteni, s ha ez megvalósul, a lengyelek önkormányzatot fognak kapni.
Az év témái
1914 az építészetben
1914 a zenében
Születések
- január 5. –
- február 1. – Vargyas Lajos magyar néprajz- és népzenekutató, († 2007)
- február 5. – William S. Burroughs amerikai író († 1997)
- február 6. – Petri Gábor orvos, sebész, az MTA tagja († 1985)
- február 18. – Szőts Endre geológus, paleontológus († 1984)
- március 4. – Robert Rathbun Wilson amerikai fizikus († 2000)
- március 5. – Philip Farkas magyar származású amerikai kürtművész és pedagógus († 1992)
- március 14. – Barabás Sári színésznő, opera-énekesnő († 2012)
- március 26. – William Westmoreland, a Vietnámban állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka, majd 1969–1972 között a hadsereg vezérkari főnöke († 2005)
- március 28. – Bohumil Hrabal író († 1997)
- március 28. – Osztrovszki György iparpolitikus, vegyészmérnök, az MTA tagja († 1988)
- március 30. – Pecznik János magyar agrokémikus, egyetemi tanár († 1997)
- március 31. – Octavio Paz Nobel-díjas mexikói író († 1998)
- április 4. - Farkas Ilonka magyar operaénekesnő (lírai szoprán), magánénektanár, zenei szakkönyvíró († 1999)
- április 22. – Michael Wittmann, a 101-es nehéz SS-páncélososztály 2. századának parancsnoka († 1944)
- május 22. – Nyikolaj Fjodorovics Makarov szovjet fegyvertervező († 1988)
- május 24. – Tábori György magyar író, műfordító és színrendező volt, a 20. századi világszínház meghatározó alakja († 2007)
- május 24. – Mészáros Ági kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő († 1989)
- július 2. – Erich Topp, a második világháború harmadik legsikeresebb tengeralattjáró-parancsnok „ásza” († 2005)
- július 6. – Földes Éva sporttörténész, neveléstörténész, az 1948. évi londoni olimpia művészeti versenyeinek harmadik helyezettje († 1981)
- július 16. – Tomcsányi Mihály kárpátaljai író († 1975)
- július 17. – Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő († 1998)
- július 31. – Louis de Funès francia komikus színész († 1983)
- augusztus 15. – Egry Mária színésznő († 1993)
- augusztus 19. – Baróti Lajos labdarúgó és edző († 2005)
- augusztus 22. – Baróti Géza író, újságíró († 1993)
- szeptember 1. – Nagy Géza művelődésszervező, műfordító († 1981)
- szeptember 2. – Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, természetfilmes († 1979)
- szeptember 7. – James Van Allen amerikai fizikus, csillagász († 2006)
- szeptember 8. – Pataky Jenő magyar színész, érdemes művész († 1996)
- szeptember 15. – Creighton Abrams amerikai tábornok, a vietnámi háború során az amerikai csapatok parancsnoka volt 1968 és 1972 között († 1974)
- szeptember 24. – Fónay Márta Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 1994)
- október 17. – Márkos Albert romániai magyar zeneszerző, karnagy, tanár († 1981)
- október 27. – Bálint Endre Kossuth-díjas festőművész († 1986)
- október 28. – Dr. Jonas Edward Salk, a paralízis elleni vakcina kidolgozója († 1995)
- november 2. – Kónya Lajos magyar író, költő († 1972)
- november 2. – Bite Pál magyar kémikus, egyetemi oktató († 1989)
- november 13. – Határ Győző Kossuth-díjas magyar író († 2006)
- november 16. – Diószegi Balázs magyar festőművész († 1999)
- december 9. – Bakos László magyar orvos, reumatológus († 1991)
- december 12. – Patrick O'Brian ír novellista, író († 2000)
- december 17. – Karinthy Gábor magyar költő († 1974)
- december 21. – Lukács Margit Kossuth-díjas magyar színésznő, a nemzet színésze († 2002)
Halálozások
- január 3. – Csikász Imre, szobrászművész (* 1884)
- február 14. – Joshua Lawrence Chamberlain főiskolai professzor, az amerikai polgárháborúban az északiak tisztje (* 1828)
- március 21. – Udránszky László, orvos, fiziológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (* 1862)
- március 25. – Frédéric Mistral, Nobel-díjas francia költő (* 1830)
- április 25. – Fejérváry Géza, magyar táborszernagy, miniszterelnök (* 1833)
- május 25. - Kossuth Ferenc, politikus, országgyűlési képviselő, Kossuth Lajos idősebbik fia. (* 1841)
- május 30. – Juhász Árpád, festőművész (* 1863)
- június 1. – Feszty Árpád, festőművész (* 1856)
- június 10. – Lechner Ödön, építész (* 1845)
- június 21. – Bertha von Suttner, Nobel-békedíjas (1905) osztrák írónő, pacifista (* 1843)
- június 28. – Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös osztrák főherceg, 1896-tól az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse (* 1863)
- július 1. – Zsélyi Aladár, gépészmérnök, repülőgép-tervező, a magyar repülés úttörője (* 1883)
- július 3. – Joseph Chamberlain, brit politikus (* 1836)
- július 9. – Pósa Lajos, a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző (* 1850)
- július 20. – Wartha Vince, kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (* 1844)
- augusztus 20. – X. Piusz pápa (* 1835)
- augusztus 29. – Alekszandr Vasziljevics Szamszonov, orosz katonatiszt, a 2. orosz hadsereg parancsnoka az első világháborúban (* 1859)
- szeptember 25. – Theodore Nicholas Gill, amerikai ichthiológus, mammalógus, a puhatestűek kutatója és könyvtáros (* 1837)
- október 2. – Sámuel Kornél szobrászművész (* 1883)
- október 24. – Zulawszky Béla olimpiai ezüstérmes vívó, honvédtiszt (* 1869)
- november 24. – Dr. Réthy László, etnográfus, numizmatikus (* 1851)
- december 27. – Herman Ottó, természettudós (* 1835)
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Jegyzetek
- ↑ a b c Czirok Zoltán: Pillanatkép az osztrák–magyar repülőcsapatokról: Albánia, 1916. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 129. évf., 2016/4. (2016. december) sz., 995. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ a b c d e f g Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 162. o.
- ↑ a b c d e f g h Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 128. o.
- ↑ a b c d Hajdu Tibor: 1914. A magyar közvélemény alakulása a hadüzenet előtt és után. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 3. (2014. szeptember) sz., 611-627. oldal
- ↑ Szabó József János, dr.: Szarajevótól Trianonig. In.: Szántó Mihály, dr.: A Magyar Honvédség 150 éve. Honvéd Kiadó, Budapest, 1999, 8. oldal, ISBN 963-9065-49-8
- ↑ Pollmann Ferenc: Újabb adalékok a Putnik-afférhoz. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 747-753. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ a b c Krámli 320. o.
- ↑ a b c d Roberts, Martin: Európa története 1900–1973. Az új barbárság kora? Akadémia Kiadó, Budapest, 1992, ISBN 963 05 6246 4, 25-30. oldal
- ↑ Ravas István: A nagy háború első hősi halottja. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 754. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ a b c Németh István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 7-11. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Juhász Balázs: Az első világháború emlékezete Olaszországban. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 717-723. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ a b c d e Julier Ferenc: 1914–1918. A világháború magyar szemmel URL hozzáférés – 2009. szeptember 20.
- ↑ a b Baló–Lipovecz Lengyelország, 177. o.
- ↑ a b c d e f g h i Klemensits Péter: Az első világháború kitörése a Távol-Keleten és az 1914-es hadműveletek. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 700-712. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ a b c d e f g h i j Balla Tibor: Magyar katonák az Osztrák-Magyar Monarchia hadrendjében (1914–1918). In.: Honvédségi Szemle. 142. évf., 2014/6. sz., 126-129. oldal, ISSN 2060-1506
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 128-129. o.
- ↑ Krámli Mihály: Az osztrák–magyar haditengerészet. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 40-45. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d Balla Tibor: Várostrom az első világháború orosz frontján. Przemyśl, 1914–1915. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/4. sz., 125-132. oldal, ISSN 2060-1506
- ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 177-178. o.
- ↑ a b c Julier Ferenc: 1914–1918: A világháború magyar szemmel URL hozzáférés – 2009. szeptember 20.
- ↑ a b c d e f g h i j Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 129. o.
- ↑ a b c d e Feith László: Kifulladásig. Ismerkedés a sáncszerszámmal. In.: Magyar Honvéd. XXV. évf., 2014/10. sz., 48-51. oldal, ISSN 0865-6932
- ↑ Paléologue (1982), 89;
- ↑ Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 42. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
- ↑ Krámli 326. o.
- ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 178. o.
Források
A
Wikimédia Commons tartalmaz
1914 témájú médiaállományokat.
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
- ↑ Krámli: Krámli Mihály. Az osztrák–magyar hadi- és kereskedelmi hajózás a Dunán, 1914. július–december. Hadtörténelmi Közlemények. 130. évfolyam, 2017/2. (2017. június) szám. ISSN 0017-6540