Juhász Árpád (festő)
A mai világban a Juhász Árpád (festő) olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a szakmai téren való relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Juhász Árpád (festő) olyan általános érdeklődésre számot tartó témaként pozicionálta magát, amely mindenféle véleményt és vitát generál. A Juhász Árpád (festő) a keletkezésétől a lehetséges következményeiig felkeltette az akadémikusok, aktivisták, véleményvezérek és a nagyközönség érdeklődését, tanulmányozás és számtalan vita tárgyává vált. Ebben a cikkben a Juhász Árpád (festő)-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak fontosságát a mai világban vizsgáljuk meg.
| Juhász Árpád | |
 | |
| Született | 1863. június 29.[1] Zombor |
| Elhunyt | 1914. május 30. (50 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Juhász Árpád témájú médiaállományokat. | |
Juhász Árpád (Zombor, 1863. június 29. – Budapest, 1914. május 30.) festő, iparművész.
Élete
Pályáját hivatalnokként kezdte, majd 1890-ben elvégezte a budapesti Mintarajziskolát. Képzőművészeti tanulmányait 1894–1897 között Lotz Károly növendékeként folytatta. 1905-ben Gödöllőre költözött, s az egy évvel azelőtt megalakult gödöllői művésztelep tagja lett.
Édesapja szabómester, édesanyja Koháry Kanyó Krisztina.
Munkássága
Munkásságában kiemelkednek a matyó és az erdélyi népviseletekről, népi díszítőművészeti motívumokról készített, néprajzi vonatkozású tusrajzai és akvarelljei. Ő illusztrálta többek között Malonyay Dezső többkötetes népművészeti vállalkozását, de Kőrösi László egyiptomi művészettörténeti könyvét is. Emellett jelentősek tájképei és szecessziós meseillusztrációi is. Munkáinak egy részét a gödöllői Helytörténeti Gyűjteményben és a Magyar Nemzeti Galériában őrzik, de művei budapesti és soproni iskolák falfestményeiként is fennmaradtak.
Jegyzetek
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
