1972

Ez a szócikk az 1972. évről szól. Az 1972-es számról szóló cikket lásd itt: 1972 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek

Évek: 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972 – 1973 – 1974 – 1975 – 1976 – 1977

• január 1. – Hivatalba lép az ENSZ új főtitkára, Kurt Waldheim.
• január 13. – Ghánában a hadsereg ragadja magához a hatalmat.^[1]
• január 14. – Apja, IX. Frigyes halálát követően II. Margit foglalja el a dán trónt.^[2]
• január 22. – Nagy-Britannia, Írország, Dánia és Norvégia aláírja az Európai Közösséghez való csatlakozást; szeptemberben Norvégia lakossága a csatlakozás ellen szavaz.^[3]
• január 25–27. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) II. konferenciája további harcot hirdet a nacionalizmus ellen. (Az új végrehajtó titkár Stane Dolanc.)^[4]
• január 30. – Az úgynevezett véres vasárnapon tizenhárman meghalnak, amikor brit katonák tüzet nyitnak ír tüntetőkre Londonderryben.
• február 8. – VI. Pál pápa Kovács Sándor szombathelyi megyés püspököt és Klempa Sándor veszprémi apostoli kormányzót felmenti tisztségéből, míg Lékai László badacsonytomaji plébánost veszprémi apostoli kormányzóvá, Fábián Árpádot – a Pápai Magyar Intézet rektorát – szombathelyi apostoli kormányzóvá, Kádár László egri érseki titkárt veszprémi segédpüspökké, Endrey Mihályt pedig pécsi segédpüspökké nevezi ki.^[5]
• február 18. – A kaliforniai legfelső bíróság eltörli a halálbüntetést.^[6]
• február 21–25. – Richard Nixon pekingi útjával kezdetét veszi az enyhülés a kínai–amerikai kapcsolatokban.
• március 15. – Budapesten több százan tüntetnek a Petőfi-szobornál. (A rendőrség 88 főt előállított, 15-en börtönbüntetést kaptak.)^[7]
• március 16. – A Szent István-bazilikában Ijjas József kalocsai érsek püspökké szenteli Klempa Sándort, Lékai Lászlót, Fábián Árpádot és Kádár Lászlót.^[5]
• április 4. – Ausztriában megkezdődik a zwentendorfi atomerőmű építése.
• április 6. – Újabb amerikai bombázási hullám Észak-Vietnám ellen.
• április 15–16. – A Csemadok XI. országos közgyűlésének idején bejelentik a szervezet kizárását a csehszlovák Nemzeti Frontból az 1968–69-ben tanúsított „szocialistaellenes” magatartása miatt. (A szervezet számos ismert képviselőjét kizárják.)^[8]
• április 27. – A Bundestagban a Willy Brandt szövetségi kancellár ellen indított bizalmatlansági indítvány (az első az NSZK történetében) nem jár sikerrel.^[9]
• május 22–30. – Richard Nixon amerikai elnök hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban.^[10]
• május 26. – Aláírják az október 3-án hatályba lépő SALT–1 szerződést.^[11]
• május 30–31. – Az Észak-atlanti Tanács bonni miniszteri ülésén egyetértenek abban, hogy megkezdik a multinacionális előkészítő megbeszéléseket az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ).^[11]
• június 1. – Letartóztatják a Baader-Meinhof csoport három vezetőjét, Andreas Baadert, Holger Meinst és Jan-Carl Raspét, június 7-én Gudrun Esslint, június 15-én Ulrike Meinhofot.^[12]
• június 3. – Életbe lép a Franciaország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió által aláírt, Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás.^[13]
• június 17. – Washingtonban a Watergate irodaházban tetten érnek öt személyt, amint a Demokrata Párt választási főhadiszállásán lehallgatóberendezést szerelnek fel. Kezdetét veszi a Watergate-botrány.
• július 2. – Hivatalos jugoszláv közlemény egy külföldről behatolt usztasa kommandó felszámolásáról.^[14]
• július 3. – Békeszerződés India és Pakisztán között.
• július 17. – A hajdúdorogi görögkatolikus káptalan Timkó Imrét választja helynöknek. (Dudás Miklós, hajdúdorogi görögkatolikus püspök július 15-én, 70 éves korában hunyt el.)^[5]
• július 19–21. – Az RKP országos konferenciája, ami körvonalazza az új politikai-ideológiai platform fő vonásait; megfogalmazza a „fejlődő szocialista ország” koncepcióját és átértékeli az ország nemzetközi státuszát.
• szeptember 5. – Túszdráma a müncheni olimpián.^[15] (Arab terroristák túszul ejtenek tizenegy izraeli sportolót. Valamennyi túsz életét veszti, nagyobbrészt a rendőrség szabadító-akciójának következtében.)
• szeptember 16. – Vádat emelnek a Fehér Ház két munkatársa ellen a Watergate-betörés miatt, alig két hónap múlva Richard Nixont újra elnökké választják.
• szeptember 18. – A JKSZ vezetőségének a tagsághoz intézett nyílt levele „az ellenforradalom veszélyére” figyelmeztet.^[16]
• szeptember 24. – Norvégiában a lakosság 54%-a népszavazáson elutasította az ország csatlakozását az Európai Unióhoz.
• október 3. – Hatályba lép a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló SALT–1 szerződés.
• október 9. – Lövöldözés a zárai gimnáziumban
• október 9–12. – A belgrádi pártaktíva támadása a szerb vezetés állítólagos „liberalizmusa” ellen. (Számos vezető lemond tisztségéről.)^[17]
• október 9. – A qilakitsoq-i eszkimó múmiák felfedezése Grönlandon
• október 21. – A jugoszláv pártaktíva támadása miatt lemondanak a szerb kommunista szövetség vezetői, majd a „liberális” szlovén, vajdasági és macedón politikusok.
• november 6.
  • A Magyar Bencés Kongregáció káptalanja Szennay Andrást választja meg főapátnak.^[5]
  • Jugoszlávia tiltakozik az ausztriai szlovén és horvát kisebbség helyzete miatt.^[18]
• november 8. – Az NSZK és az NDK képviselői Bonnban aláírják „A Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatainak alapjairól szóló szerződés”-t.^[19]
• november 11. – Az amerikai hadsereg kivonul a Long Binh bázisáról ezzel végetér az amerikai részvétel a vietnámi háborúban.
• november 17. – Juan Perón, Argentína száműzött elnöke 18 év után ismét visszatér országába.
• november 21. – Genfben megkezdődnek a SALT–II. tárgyalások.^[11]
• november 22. – Helsinkiben kezdetét veszi az EBEÉ többoldalú előkészítő megbeszélése.^[11]
• november 25. – Jobboldali katonai puccs Görögországban.
• november 27. – Leonyid Iljics Brezsnyev villámlátogatásra érkezik Magyarországra, a tököli szovjet katonai reptéren váratlanul száll le. Elindulása után csak az esti órákban értesítették Kádár Jánost erről a szovjetek, és arra kérték, hogy menjen ki Tökölre. A tárgyalásokon Brezsnyev listát nyújtott át Kádár Jánosnak, amelyen a magyar reform olyan vezető egyéniségeinek nevei szerepeltek, akiknek távozását a szovjet vezetés kéri az MSZMP-től. Kádár állítólag így szólt: „egy név hiányzik a listáról, az enyém”.^[20]
• december 4. – 35 cseh író – köztük Václav Havel – petíciót intéz a köztársaság elnökéhez a politikai foglyok érdekében.^[21]
• december 14. – A Bundestag másodszor is szövetségi kancellárrá választja Willy Brandtot.^[22]

• május 19. – A cannes-i filmfesztiválon Jancsó Miklós Még kér a nép című filmje nyeri el a nagydíjat.^[23]

• Weöres Sándor: Psyché (versek)

Magyarországon a világpolitikai enyhüléssel szemben a szélsőbaloldal megerősödése nyomán a korábbi reformfolyamatok megtorpantak, 1972-ben alkotmánymódosításra került sor, amelyben megerősítésre kerül a „munkásosztály marxista-leninista pártjának”^[24] vezető szerepe.

• Megkezdődik a BMW 5-ös sorozatának gyártása.

• október 13. – Lezuhan az Andokban az uruguayi rögbisek gépe.
• október 29. – Eltérítik a Lufthansa Damaszkuszból Frankfurtba tartó járatát; gép eltérítői elérik a müncheni túszdráma három túlélő terroristájának szabadon bocsátását.^[15]
• december 29. – Az Eastern Air Lines 401-es járatának katasztrófája.

• február 3. – február 13. XI. Téli olimpiai játékok – Szapporo, Japán. 35 ország részvételével.
• június 18. – Az NSZK labdarúgó-válogatottja az Európa-bajnokság brüsszeli döntőjén 3-0-ra győzi le a Szovjetunió csapatát.
• augusztus 26. – október 16. Münchenben XX. nyári olimpiai játékokon 122 ország vesz részt.
• augusztus 31. – Bobby Fischer a Boris Szpasszkij elleni 21. sakk világbajnoki mérkőzésen szerzett győzelmével sakk világbajnok. (12,5:8,5)^[25]
• Emerson Fittipaldi (Lotus) nyeri a Formula–1-es világbajnokságot, s ezzel az addigi legfiatalabb világbajnok. Ezt a rekordját csak 2005-ben dönti meg Fernando Alonso.
• A Újpesti Dózsa nyeri az NB1-et. Ez a klub 13. bajnoki címe.

• Táncdalfesztivál, a nyertes Kovács Kati Add már, Uram, az esőt!
• Jó estét nyár, jó estét szerelem

• március 2. – Az USA elindítja a Pioneer–10 űrszondát a Naprendszer külső bolygóinak felkutatására.
• április 16. – április 27. Az Apollo–16 holdútja;
• december 7. – december 19. Az Apollo–17 holdútja;
• Elkészül az első Cray szuperszámítógép

• október 30. – Közel félszáz halálos áldozattal járó Vasúti baleset Chicago elővárosában, az Egyesült Államokban.

• Kovács Kati Nemzetközi Fesztivált nyert Drezdában és Írországban első helyet ért el a Castlebar Song Contest nemzetközi hangverseny.

• Black Sabbath: Black Sabbath Vol. 4
• Bee Gees: To Whom It May Concern
• Creedence Clearwater Revival: Mardi Gras
• Carole King: Rhymes & Reasons
• Cher: Foxy Lady
• Deep Purple: Machine Head és Made in Japan
• Emerson, Lake & Palmer: Pictures at an Exhibition és Trilogy
• Fleetwood Mac: Bare Trees
• Joe Cocker: Joe Cocker
• Elvis Presley: Elvis Now / He Touched Me
• The Beach Boys: Carl and the Passions: „So Tough”
• Ike & Tina Turner: Feel Good
• Genesis: Foxtrot
• Michael Jackson: Got to Be There / Ben
• Nancy Sinatra: Woman / Nancy & Lee Again
• The Jackson 5: Lookin' Through the Windows
• The Carpenters: A Song for You
• Jethro Tull: Thick as a Brick
• John Lennon és Yoko Ono: Some Time in New York City
• Pink Floyd: Obscured by Clouds
• REO Speedwagon: R.E.O./T.W.O.
• Ricchi e Poveri: Un diadema di successi
• Sonny & Cher: All I Ever Need Is You
• The Rolling Stones: Exile on Main St.
• Yes: Close to the Edge
• David Bowie: The Rise And Fall Of Ziggy Stardust And The Spiders From Mars

• Benkó Dixieland Band: I.
• Illés-együttes: Add a kezed
• Koncz Zsuzsa: Élünk és meghalunk
• Kovács Kati: Autogram helyett
• Korda György: Napfény kell a virágnak
• Locomotiv GT: Ringasd el magad
• Zalatnay Sarolta: Álmodj velem
• Omega: Élő Omega
• Syrius: Az ördög álarcosbálja
• Tolcsvay Trió: I.

• január 2. – Taye Diggs, színész
• január 7. – Gervai Péter, informatikus
• január 17. – Rafał Trzaskowski, lengyel politikus, Varsó főpolgármestere
• január 19. – Drea de Matteo, amerikai színésznő
• január 25. – Chantal Andere, mexikói színésznő
• január 26. – Hajdu Szabolcs magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész
• január 29. – Rogán Antal, magyar politikus, polgármester, miniszter
• február 14. – Rob Thomas, amerikai énekes
• február 17.– Billie Joe Armstrong, amerikai zenész a Green Day frontembere
• február 29. – Antonio Sabàto Jr., olasz származású amerikai színész
• március 3. – Christian Oliver német színész, producer († 2024)
• március 6. – Shaquille O’Neal, amerikai kosárlabdázó, NBA-sztár
• március 9. – Kerr Smith, amerikai színész
• március 15. – Fonyó Barbara, énekesnő, színésznő
• március 15. – Christopher Williams, jamaicai atléta
• március 19. – Pindroch Csaba, Jászai Mari-díjas magyar színész
• március 20. – Kardos Edina klinikai szakpszichológus, az első magyar lovasterapeuták egyike
• március 31. – Facundo Arana, argentín színész
• április 7. – José Havier Hombrados, spanyol kézilabdázó
• április 13. – Trill Zsolt, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész
• április 19. – Galambos Attila, dráma- és dalszövegíró, műfordító, színész
• április 26. – Jermaine Spivey, amerikai kosárlabdázó
• május 1. – Gregor Bernadett, Jászai Mari-díjas magyar színésznő
• május 2. – Alec Empire, német zenész, a digital hardcore zenei műfaj megteremtője
• május 2. – Dwayne Johnson amerikai színész, testépítő és profi pankrátor.
• május 19. - Amanda De Cadenet, angol fényképész, színésznő, műsorvezető
• május 23. – Rubens Barrichello, brazil Formula–1-es versenyző
• május 24. – Baksa-Soós Attila, író, költő, zenész, építész
• június 4. – Kolonics György olimpiai- és világbajnok magyar kenus († 2008)
• június 7. – Karl Urban új-zélandi színész.
• június 8. – Hegedűs András újságíró
• június 10. – Knézy Jenő műsorvezető, sportriporter, televíziós kommentátor, kosárlabdázó
• június 14. – Michael Cade, amerikai színész
• június 19. – Robin Tunney amerikai színésznő
• június 23. – Selma Blair amerikai színésznő
• június 23. – Zinédine Zidane francia-algériai válogatott labdarúgó
• július 1. – Davit Bakradze, grúz politikus
• július 4. – Szabó T. Anna, magyar költő, műfordító
• július 11. – Michael Rosenbaum, amerikai színész
• július 12. – Benedek Tibor, háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző († 2020)
• július 18. – Mérai Katalin magyar színésznő
• július 22. – Colin Ferguson, kanadai színész
• július 29. – Wil Wheaton, amerikai színész (a Star Trek: The Next Generation Wesley Crusherje)
• augusztus 3. – Marozsán Erika, színésznő
• augusztus 9. – Szalay Marianna magyar színésznő
• augusztus 15. – Ben Affleck, amerikai színész
• augusztus 26. – Pettik Ádám, zenész
• augusztus 30. – Cameron Diaz, színésznő
• augusztus 30. – Pavel Nedvěd, cseh labdarúgó
• szeptember 9. – Goran Višnjić, színész (Vészhelyzet: Kovac doktor)
• szeptember 11. – Krasimir Dunev, bolgár tornász
• szeptember 18. – Tabitha Tsatsa, zimbabwei atléta
• szeptember 20. – Victor Ponta, a román Szociáldemokrata Párt elnöke
• október 17. – Tarkan, török popénekes
• október 17. – Eminem, amerikai Hip Hop előadó
• október 27. – Santiago Botero, kolumbiai kerékpározó
• november 7. – Jason London amerikai színész, producer
• november 7. – Jeremy London amerikai színész, producer
• november 23. – Földváry Lóránt magyar építőmérnök
• november 26. – Pásztor Anna, színésznő, énekesnő (Anna and the Barbies)
• december 2. – Kálmánchelyi Zoltán rendező, színész
• december 9. – Tré Cool, zenész
• december 10. – Brian Molko, zenész
• december 19. – Alyssa Milano amerikai színésznő
• december 23. – Herczegh Sándor, marketing vezető, újságíró Rádió7
• december 23. – Christian Potenza, kanadai színész, rajzfilmrendező
• december 26. – Gryllus Dorka, színésznő
• december 26. – Varga Ferenc József, humorista
• december 27. – Juha Raivio finn zenész, a Trees of Eternity gitárosa
• december 29. – Jude Law, angol színész
• december 29. – Jaromír Blažek, cseh labdarúgó

• január 1. – Maurice Chevalier francia színész, előadó (* 1888)
• január 7. – John Berryman(wd) amerikai költő (* 1914)
• január 24.
  • Bóbis Gyula olimpiai bajnok birkózó (* 1909)
  • Dino Buzzati olasz író (* 1906)
  • Kurzmayer Károly osztrák operatőr, rendező (* 1901)
• január 27. – Mahalia Jackson amerikai énekes (* 1911)
• február 28. – Barna Viktor huszonkétszeres világbajnok asztaliteniszező (* 1911)
• március 17. – Hajós György Kossuth-díjas matematikus (* 1912)
• március 27. – Maurits Cornelis Escher holland grafikusművész (* 1898)
• április 4. – Fenyő Miksa író (* 1877)
• április 10. – Piacsek András magyar állattenyésztő, szakpolitikus (* 1896)
• április 13. – Lénárd Sándor orvos, költő, író (* 1910)
• április 27. – Kwame Nkrumah afrikai politikus, a független Ghána első miniszterelnöke (* 1909)
• április 29. – Varga Gedeon kisgazdapárti politikus, országgyűlési képviselő (* 1894)
• május 19. – Mészáros Ferenc természetgyógyász (* 1897)
• május 22. – Széchy Károly hídépítő mérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1903)
• június 13. – Békésy György, magyar származású Nobel-díjas biofizikus (* 1899)
• július 13. – Kónya Lajos író, költő (* 1914)
• július 22. – Diószegi Vilmos néprajzkutató, orientalista (* 1923)
• július 28. – Gaál Sándor magyar fizikus (* 1885)
• július 30. – Kóczán Mór olimpiai bronzérmes gerelyhajító, református lelkész (* 1885)
• augusztus 11. – Max Theiler, dél-afrikai származású amerikai orvos és virológus, akit 1951-ben orvostudományi Nobel-díjjal tüntettek ki a sárgaláznak és leküzdésének a kutatásáért (* 1899)
• szeptember 2. – Némethy Vilmos magyar ügyvéd, közjegyző, lapkiadó, kisgazdapárti országgyűlési képviselő (* 1887)
• szeptember 11. – Hunyadi Buzás Endre főjegyző, országgyűlési képviselő (* 1895)
• szeptember 16. – Náray-Szabó István vegyész, az MTA levelező tagja (* 1899)
• október 8. – Gózon Gyula színművész (* 1885)
• október 10. – Végh Dezső grafikus, festő (* 1897)
• október 18. – Julesz Miklós orvos, belgyógyász, endokrinológus, az MTA tagja (* 1904)
• november 16. – Goldoványi Béla olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta (* 1925)
• november 21. – Fonó Albert Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, a torló-sugárhajtómű feltalálója, az MTA levelező tagja (* 1881)
• november 22. – Ungár Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, pedagógus (* 1909)
• november 23. – Gräfl Ödön úszó, vízilabdázó, sportvezető (* 1877)
• december 12. – Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, grafikus (* 1931)
• december 16. – Ferdinand Čatloš szlovák katonatiszt, vezérkari főnök (* 1895)
• december 26. – Domján Edit színművész (* 1932)
• december 27. – Bodor Márton magyar géplakatos, országgyűlési képviselő (* 1887)
• december 28. – Zsidó Sándor magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő (* 1897)

• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. : Ráció. 1992.  

A Wikimédia Commons tartalmaz 1972 témájú médiaállományokat.

• ↑ Németország története: Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban. II. kötet Budapest: Osiris. 2005. ISBN 978 963 389 689 1