Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kémiai Nobel-díj hatását a mindennapi élet különböző területein. A technológiára gyakorolt hatásától a társadalomban betöltött szerepéig a Kémiai Nobel-díj egyre fontosabb témává vált a mai világban. Mélyreható elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Kémiai Nobel-díj hogyan alakította ki a minket körülvevő világgal való interakciót, valamint milyen következményekkel jár a jövőre nézve. Ez a cikk a kezdetektől napjainkig igyekszik rávilágítani arra, hogy a Kémiai Nobel-díj milyen kulcsfontosságú szerepet játszik mindennapi életünkben, és hogyan fogja befolyásolni jelenünket és jövőnket.
Kémiai Nobel-díj (The Nobel Prize in Chemistry) | |
Fritz Haber kémiai Nobel-díjának oklevele (1918) | |
Díjazott | a kémia tudományának kiemelkedő művelői |
Szervezet neve | Svéd Királyi Tudományos Akadémia |
Székhely | Stockholm |
Névadó | Alfred Bernhard Nobel |
Alapítás éve | 1895 |
Ország | Svédország |
Díjátadás | |
Első díjátadás | 1901. |
Legutóbbi díjátadás | 2022 |
Hivatalos weboldal | |
hivatalos oldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kémiai Nobel-díj témájú médiaállományokat. |
A kémiai Nobel-díj egyike az Alfred Bernhard Nobel által alapított Nobel-díjnak. A kémiai Nobel-díjat 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a kémia területén kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek. Több alkalommal nem osztották ki az elismerést, a díjjal járó pénzösszeg a Nobel-díj fő alapjába vagy a kémiai szekció alapjába lett visszaforgatva.
Év | Díjazott | Ország | Indoklás |
---|---|---|---|
1901 | Jacobus Henricus van ’t Hoff | Hollandia | „a kémiai dinamika és az oldatokban fellépő ozmózisnyomás törvényeinek felfedezéséért” |
1902 | Hermann Emil Fischer | Németország | „a cukrok és purinszármazékok vizsgálatáért, illetve szintéziséért” |
1903 | Svante August Arrhenius | Svédország | „az elektrolitos disszociáció elméletének kidolgozásáért” |
1904 | Sir William Ramsay | Egyesült Királyság | „a levegőben található inert gázok felfedezéséért, valamint periódusos rendszerben elfoglalt helyük meghatározásáért” |
1905 | Adolf von Baeyer | Németország | „a szerves festékek és a hidroaromás vegyületek kutatásáért” |
1906 | Henri Moissan | Franciaország | „a fluor izolálásáért és a róla elnevezett elektromos kemence felfedezéséért” |
1907 | Eduard Buchner | Németország | „biokémiai kutatásaiért és a sejtmentes fermentáció felfedezéséért” |
1908 | Sir Ernest Rutherford | Egyesült Királyság Új-Zéland |
„az elemek bomlásának kutatásáért és a radioaktív anyagok kémiájában elért eredményeiért” |
1909 | Wilhelm Ostwald | Németország | „a katalízis terén végzett munkájáért, valamint a kémiai egyensúly és reakciósebesség alapelveinek kutatásáért” |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás |
---|---|---|---|
1910 | Otto Wallach | Németország | „az aliciklusos vegyületekkel végzett munkásságáért” |
1911 | Maria Skłodowska-Curie | Lengyelország Franciaország |
„a rádium és a polónium felfedezéséért, a rádium izolálásáért, tulajdonságai és vegyületei elemzéséért” |
1912 | Victor Grignard | Franciaország | „a Grignard-reagens felfedezéséért” |
Paul Sabatier | Franciaország | „szerves vegyületek finom eloszlású fémek jelenlétében végzett hidrogénezési módszerének felfedezéséért” | |
1913 | Alfred Werner | Svájc | „a molekulákban levő kötések kutatásáért” |
1914 | Theodore W. Richards | USA | „nagyszámú kémiai elem atomsúlyának pontos meghatározásáért” |
1915 | Richard Willstätter | Németország | „a növényi festékanyagok, különösen a klorofill tanulmányozásáért” |
1916 | |||
1917 | |||
1918 | Fritz Haber | Németország | „ammónia elemeiből történő szintéziséért” |
1919 |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás |
---|---|---|---|
1920 | Walther Hermann Nernst | Németország | „a termokémia területén végzett munkásságáért” |
1921 | Frederick Soddy | Egyesült Királyság | „a radioaktív anyagok kémiájáról szerzett ismereteink bővítéséért, valamint az izotópok eredetének és természetének vizsgálatáért” |
1922 | Francis William Aston | Egyesült Királyság | „nagyszámú nem-radioaktív elem izotópjainak tömegspektrográfiás felfedezéséért és az egész-szám szabály felállításáért” |
1923 | Fritz Pregl | Ausztria | „szerves vegyületek mikroanalízis módszerének kidolgozásáért” |
1924 | |||
1925 | Zsigmondy Richárd | Magyarország Németország |
„a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és a modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszereiért” |
1926 | Theodor Svedberg | Svédország | „a diszperz rendszereken végzett kutatásaiért” |
1927 | Heinrich Otto Wieland | Németország | „az epesavak és rokonvegyületek szerkezetének vizsgálatáért” |
1928 | Adolf Windaus | Németország | „a szterinek szerkezetvizsgálata terén elért eredményeiért, valamint e vegyületcsoport vitaminokkal való kapcsolatának vizsgálatáért” |
1929 | Arthur Harden | Egyesült Királyság | „a cukor erjedésének és az erjesztő enzimek vizsgálatáért” |
Hans von Euler-Chelpin | Svédország |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás |
---|---|---|---|
1930 | Hans Fischer | Németország | „a hemin és a klorofill szerkezetének vizsgálatáért, és különösen a hemin szintéziséért” |
1931 | Carl Bosch | Németország | „a nagynyomású kémiai eljárások feltalálásáért és kidolgozásáért” |
Friedrich Bergius | Németország | ||
1932 | Irving Langmuir | USA | „a felületi kémia területén végzett kutatásaiért és elért eredményeiért” |
1933 | |||
1934 | Harold C. Urey | USA | „a nehézhidrogén felfedezéséért” |
1935 | Frédéric Joliot-Curie | Franciaország | „új radioaktív elemek szintéziséért” |
Irène Joliot-Curie | Franciaország | ||
1936 | Peter Debye | Hollandia | „a molekulaszerkezet vizsgálatáért a dipólusmomentum és gázokban lejátszódó röntgendiffrakció és elektrondiffrakció segítségével” |
1937 | Norman Haworth | Egyesült Királyság | „a szénhidrátok és a C-vitamin vizsgálatáért” |
Paul Karrer | Svájc | „a karotinoidok, a flavonoidok, az A- és B2-vitaminok vizsgálatáért” | |
1938 | Richard Kuhn | Náci Németország | „a karotinoidok és a vitaminok vizsgálatáért” |
1939 | Adolf Butenandt | Náci Németország | „a nemi hormonok kutatásáért” |
Leopold Ružička | Horvátország Svájc |
„a polimetilének és a nagyobb szénatomszámú terpének vizsgálatáért” |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás |
---|---|---|---|
1940 | |||
1941 | |||
1942 | |||
1943 | Hevesy György | Magyarország Svédország |
„az izotópok nyomjelzőként történő alkalmazásáért a kémiai folyamatok vizsgálatában” |
1944 | Otto Hahn | Náci Németország | „a nehéz atommagok hasadásának felfedezéséért” |
1945 | Artturi Virtanen | Finnország | „az agro- és élelmiszerkémia területén végzett munkájáért, különös tekintettel a takarmányok és a takarmánynövények tartósítására kidolgozott módszeréért” |
1946 | James B. Sumner | USA | „felfedezéséért, miszerint az enzimek kristályosíthatók” |
John Northrop | USA | „az enzimek és vírusfehérjék tiszta formában történő előállításáért” | |
Wendell M. Stanley | USA | ||
1947 | Robert Robinson | Egyesült Királyság | „a biológiailag fontos növényi anyagok, elsősorban az alkaloidok vizsgálatáért” |
1948 | Arne Tiselius | Svédország | „az elektroforézis és az adszorpciós analízis területén folytatott kutatásaiért, különösen a szérumfehérjék komplex természetével kapcsolatos felfedezéseiért” |
1949 | William Giauque | USA | „a kémiai termodinamika területén elért eredményeiért, különösen az anyagok abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleteken mutatott tulajdonságainak vizsgálatáért” |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás |
---|---|---|---|
1950 | Otto Diels | Nyugat-Németország | „a diénszintézis felfedezéséért és kifejlesztéséért” |
Kurt Alder | Nyugat-Németország | ||
1951 | Edwin M. McMillan | USA | „a Transzurán elemek kémiája terén elért eredményeikért” |
Glenn T. Seaborg | USA | ||
1952 | Archer Martin | Egyesült Királyság | „a megoszlásos kromatográfia kifejlesztéséért” |
Richard Synge | Egyesült Királyság | ||
1953 | Hermann Staudinger | Nyugat-Németország | „a makromolekuláris kémia területén végzett kutatásaiért” |
1954 | Linus Pauling | USA | „a kémiai kötés természetének kutatása terén elért eredményeiért, és ezeknek a komplex vegyületek szerkezetmeghatározásban történő felhasználásáért” |
1955 | Vincent du Vigneaud | USA | „a biokémiai szempontból jelentős kén vegyületek terén végzett munkájáért és az első polipeptid hormon szintéziséért” |
1956 | Sir Cyril Norman Hinshelwood | Egyesült Királyság | „a kémiai reakciók mechanizmusának feltárásában végzett kutatásaikért” |
Nyikolaj Nyikolajevics Szemjonov (Никола́й Никола́евич Семёнов) |
Szovjetunió | ||
1957 | Alexander R. Todd | Egyesült Királyság | „a nukleotidok és nukleotid koenzimek területén végzett munkájáért” |
1958 | Frederick Sanger | Egyesült Királyság | „a fehérjék, elsősorban az inzulin szerkezetének feltárásáért” |
1959 | Jaroslav Heyrovský | Csehszlovákia | „a polarográfiás módszerek felfedezéséért és kidolgozásáért” |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás |
---|---|---|---|
1970 | Luis Leloir | Argentína | „a cukornukleotidok szerkezetének meghatározásáért és a szénhidrátok bioszintézisének kutatásáért” |
1971 | Gerhard Herzberg | Nyugat-Németország Kanada |
„az elektronszerkezetnek, a molekulák geometriájának és a szabad gyököknek a kutatásáért” |
1972 | Christian Anfinsen | USA | „a ribonukleázok terén végzett kutatásaiért” |
Stanford Moore | USA | „a ribonukleáz molekula katalitikus aktivitása és a kémiai szerkezet közötti kapcsolat feltárásáért” | |
William H. Stein | USA | ||
1973 | Ernst Otto Fischer | Nyugat-Németország | „a fémorganikus vegyületek kémiájának területén végzett munkájukért” |
Geoffrey Wilkinson | Egyesült Királyság | ||
1974 | Paul Flory | USA | „a makromolekulák fizikai kémiájának kutatásában végzett mind elméleti, mind gyakorlati, alapvető jelentőségű kutatásaiért” |
1975 | John Cornforth | Ausztrália Egyesült Királyság |
„az enzim-katalizált reakciók sztereokémiájának kutatásáért” |
Vladimir Prelog | Jugoszlávia Svájc |
„a szerves molekulák és reakcióik sztereokémiájának kutatásáért” | |
1976 | William Nunn Lipscomb, Jr. | USA | „a boránok szerkezetének kutatásáért” |
1977 | Ilya Prigogine | Belgium | „az irreverzibilis termodinamika és a disszipatív struktúrák kutatásában elért eredményeiért” |
1978 | Peter D. Mitchell | Egyesült Királyság | „a kemiozmotikus elmélet megalkotásáért” |
1979 | Herbert Charles Brown | USA | „a szerves és szervetlen bórvegyületekkel kapcsolatban végzett úttörő munkásságukért” |
Georg Wittig | Németország |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás |
---|---|---|---|
1980 | Paul Berg | USA | „a nukleinsavakkal kapcsolatos alapvető kutatásaiért, különös tekintettel a rekombináns DNS-re” |
Walter Gilbert | USA | „nukleinsavak bázisszekvenciáinak meghatározása kapcsán” | |
Frederick Sanger | Egyesült Királyság | ||
1981 | Fukui Kenicsi (福井謙一) |
Japán | „a kémiai reakciók mechanizmusainak (egymástól függetlenül végzett) vizsgálatáért” |
Roald Hoffmann | USA Lengyelország | ||
1982 | Aaron Klug | Egyesült Királyság | „a krisztallográfiai elektronmikroszkópia kifejlesztéséért és a biológiailag fontos nukleinsav-fehérje-komplexek szerkezetének kutatásáért” |
1983 | Henry Taube | USA | „az elektron-transzfer reakciók mechanizmusának feltárásáért” |
1984 | Robert Bruce Merrifield | USA | „a meghatározott aminosav sorrendű polipeptidek szilárd fázisú szintéziséért” |
1985 | Herbert Hauptman | USA | „azon matematikai módszerek kifejlesztéséért, amelyekkel a vegyületek kristályain diffrakciót szenvedő röntgensugarak mintázataiból kiszámítható a kémiai vegyületek molekuláris szerkezete” |
Jerome Karle | USA | ||
1986 | Dudley Herschbach | USA | „a kémiai reakciók dinamikájának kutatásáért” |
Li Jüan-csö (李遠哲) |
USA Tajvan | ||
Polányi János | Magyarország Kanada | ||
1987 | Donald Cram | Amerikai Egyesült Államok | „az élő rendszerek anyagainak kémiai viselkedését utánzó molekulák létrehozásáért” |
Jean-Marie Lehn | Franciaország | ||
Charles Pedersen | USA | ||
1988 | Johann Deisenhofer | Nyugat-Németország | „a fotoszintetikus reakció központ 3 dimenziós felépítésének meghatározásáért” |
Robert Huber | Nyugat-Németország | ||
Hartmut Michel | Nyugat-Németország | ||
1989 | Sidney Altman | Kanada USA |
„az RNS katalitikus tulajdonságainak felfedezéséért” |
Thomas Cech | USA |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás |
---|---|---|---|
1990 | Elias James Corey | USA | „a szerves szintézis elméletének és módszertanának fejlesztéséért” |
1991 | Richard Ernst | Svájc | „a nagy felbontású mágneses magrezonancia módszertan fejlesztéséhez való hozzájárulásáért” |
1992 | Rudolph Marcus | USA Kanada |
„az elektron átadó reakciókról a kémiai rendszerekben elméletéért” |
1993 | Kary Banks Mullis | USA | „a polimeráz-láncreakciós (PCR) eljárás feltalálásáért” |
Michael Smith | Kanada | ||
1994 | Oláh György | Magyarország USA |
„a karbokation kémiához való hozzájárulásáért” |
1995 | Paul J. Crutzen | Hollandia | „az atmoszféra kémiájának kutatásáért, különösen az ózonképződés és -lebomlás vizsgálatáért” |
Mario J. Molina | Mexikó | ||
Frank Sherwood Rowland | USA | ||
1996 | Robert Curl | USA | „a fullerének felfedezéséért.” |
Sir Harold Kroto | Egyesült Királyság | ||
Richard Smalley | USA | ||
1997 | Paul D. Boyer | USA | „az adenozin-trifoszfát- (ATP-)szintézis alapjául szolgáló enzimatikus folyamat részleteinek tisztázásáért” |
John Ernest Walker | Egyesült Királyság | ||
Jens Christian Skou | Dánia | „egy ionszállító enzim, a Na+/K+-ATPáz azonosításáért” | |
1998 | Walter Kohn | USA | „»sűrűségfunkcionál«-elmélet fejlesztéséért” |
John Pople | USA | „ számítási eljárások fejlesztéséért a kvantumkémia területén” | |
1999 | Ahmed Zewail | USA Egyiptom |
„femtoszekundumos spektroszkópia területén végzett kémiai reakciók átmeneti állapotainak tanulmányozásáért” |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás |
---|---|---|---|
2000 | Alan Heeger | USA | „a vezetőképes polimerek felfedezéséért és fejlesztéséért” |
Alan MacDiarmid | USA Új-Zéland | ||
Sirakava Hideki (白川英樹) |
Japán | ||
2001 | William Knowles | USA | „a királisan katalizált hidrogénezési reakciók tanulmányozásáért” |
Nojori Rjódzsi (野依良治) |
Japán | ||
Karl Barry Sharpless | USA | „a királisan katalizált oxidációs reakciók tanulmányozásáért” | |
2002 | Kurt Wüthrich | Svájc | „elkülönítő módszer fejlesztéséért a biológiai makromolekulák tömegspektrometriás elemzése területén” másrészt: „a mágneses magrezonancia spektroszkópia területén a biológiai makromolekulák 3 dimenziós szerkezete meghatározhatóságának megoldásáért” |
John Fenn | USA | ||
Tanaka Kóicsi (田中耕一) |
Japán | ||
2003 | Peter Agre | USA | „a vízcsatornák felfedezéséért a sejtmembránban és ioncsatorna(ák) felépítésének és működésének tanulmányozásáért” |
Roderick MacKinnon | USA | ||
2004 | Aaron Ciechanover | Izrael | „az ubikvitin-közvetítette fehérjebontás felfedezéséért” |
Avram Hersko | Izrael | ||
Irwin Rose | USA | ||
2005 | Yves Chauvin | Franciaország | „a szerves szintézisen belüli metatézis-módszer kifejlesztésért” |
Robert Grubbs | USA | ||
Richard Schrock | USA | ||
2006 | Roger Kornberg | USA | „az eukarióták transzkripciójának molekuláris bázisának kutatásáért” |
2007 | Gerhard Ertl | Németország | „a szilárd felületeken végbemenő kémiai folyamatok tanulmányozásáért” |
2008 | Martin Chalfie | USA | „a zöld fluoreszcens fehérje (green fluorescent protein, GFP) felfedezéséért” |
Simomura Oszamu | Japán | ||
Roger Tsien | USA | ||
2009 | Venkatráman Rámakrisnan | USA India Egyesült Királyság |
„a riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányozásáért” |
Thomas A. Steitz | USA | ||
Ada Jonat | Izrael |
Év | Díjazott | Ország | Indoklás | |
---|---|---|---|---|
2020 | Emmanuelle Charpentier | Franciaország | „a genomszerkesztési módszer kidolgozásáért”[21] | |
Jennifer A. Doudna | USA | |||
2021 | Benjamin List | Németország | „az aszimmetrikus organikus katalízis felfedezéséért”[22] | |
David MacMillan | Egyesült Királyság USA | |||
2022 | Carolyn R. Bertozzi | USA | „A klikk-kémia és a bioortogonális kémia terén elért úttörő kutatásaikért”[23] | |
Morten P. Meldal | Dánia | |||
Karl Barry Sharpless | USA | |||
2023 | Moungi G. Bawendi | Tunézia/USA | „kvantumpontok és olyan kicsi nanorészecskék felfedezése és fejlesztése, amelyeknek a mérete szabályozza tulajdonságaikat”[24] | |
Alekszej Ivanovics Jekimov | Oroszország/USA | |||
Louis E. Brus | USA | |||
2024 | David Baker | USA | „sikerült teljesen új típusú fehérjéket építsen fel”[25] | |
Demis Hassabis | Egyesült Királyság | „mesterségesintelligencia-modellt fejlesztettek ki a fehérjék összetett szerkezetének előrejelzésére”[25] | ||
John Jumper | USA |