Domján Edit

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Domján Edit hatását a társadalom különböző aspektusaira. Felbukkanásától napjainkig a Domján Edit alapvető szerepet játszott abban, ahogyan interakcióba lépünk, kommunikálunk és megértjük a minket körülvevő világot. A történelem során a Domján Edit vita és elemzés tárgya volt, és befolyása olyan változatos területeken is érezhető volt, mint a politika, a technológia, a művészetek és a populáris kultúra. Interdiszciplináris megközelítésen keresztül alaposan megvizsgáljuk, hogy a Domján Edit hogyan alakította át tapasztalatainkat és perspektíváinkat, és milyen következményekkel jár a jövőre nézve.

Domján Edit
Született1932. december 25.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt1972. december 26. (40 évesen)[5][2][3]
Budapest[6]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKaló Flórián (1954–1969)
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
KitüntetéseiJászai Mari-díj (1965)
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFarkasréti temető (27-5-54)
A Wikimédia Commons tartalmaz Domján Edit témájú médiaállományokat.

Domján Edit (Budapest, 1932. december 25. – Budapest, 1972. december 26.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

Életpályája

Édesapja (Domján Elek) műszaki ügyintéző volt az akkori Ruggyantaárugyárban, édesanyja (Peczenko Rozália) parasztszármazású cselédlányként dolgozott egy jómódú budapesti orvos családjánál.[7] Öccse, Domján Dénes természettudós. Meglehetősen szerény körülmények között éltek. 1946-ban Maglódra költöztek, ott végezte el az általános iskolát, kitűnő eredménnyel. Sokat szerepelt iskolai ünnepségeken, szavalóversenyeken. E sikerei következtében erősödött meg benne az elhatározás, hogy színésznő lesz. Iskolái után sikeresen felvételizett a Színházművészeti Főiskolára.[8]

1954-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1960-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, majd 1963-ig a budapesti Petőfi Színházban játszott. 1964-től haláláig a Madách Színház tagja volt.

1965-ben Jászai Mari-díjat kapott. 1954 és 1972 között közel nyolcvan színházi szerepet, tíz filmszerepet, számos rádió- és tévészerepet játszott el.

A főiskolán ismerkedett meg Kaló Flóriánnal, később össze is házasodtak, azonban 1969-ben elváltak. 1972 januárjában találkozott Szécsi Pállal: szerelem volt első látásra. A kapcsolat során teherbe esett, de elvetette magzatát. Tíz hónapig (januártól októberig) tartó szenvedélyes szerelem után azonban elváltak útjaik. Éppen hogy betöltött negyvenéves korában, 1972 karácsonyán saját kezével vetett véget életének. A vizsgálatok szerint fölakasztotta magát.[9] Két búcsúlevelet hagyott hátra, öccsének és volt férjének.

Színházi szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 80.[10] A főiskola elvégzése után első bemutatója a Sevillai borbély volt, melyben Roxinát játszotta. A bemutató dátuma: 1954. április 13. Utolsó premierjén (1972. szeptember 15.) a Candida címszerepében tündökölt. Számos kiváló rendezővel dolgozott együtt. Legtöbbször Ádám Ottó (10); Komor István (9) és Kerényi Imre (8) produkcióiban találkozhatunk nevével.

Filmjei

Rajzfilmek

Játékfilmek

Tévéfilmek

Rádiós szerepeiből

Domján Edit emléktáblája utolsó lakhelyén, a Hollán Ernő (akkor Fürst Sándor) utca 28. szám alatt
  • Szabó Magda: Fanni hagyományai (Fanni)
  • Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely (Natasa)
  • Federico García Lorca: Donna Rosita (II. Ayola lány)
  • Bálint Ágnes: A bolhavári sütkérezde (Dorombolka)
  • Tarbay Ede: Citromka és a három Sluga manó (Citromka)
  • Raymond Radiguet: A test ördöge (Marthe)
  • Lewis Carroll: Alice Csodaországban (Alice)
  • Móra Ferenc: Morzsa kutya, meg a világjáró Jércike (Jércike)
  • Tamara Gabbe: Varázscipellő (Hamupipőke)
  • Fésűs Éva: A kíváncsi királykisasszony (Mimimi királykisasszony)
  • Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (Magyar Rádió, 1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
  • Baróti Géza: Szenzáció (1962)[11]
  • Akszjonov, Vaszilij: Kollégák (1962)
  • Alexis Parnisz: Ikarosz szárnya (1962)
  • Fésűs Éva: A kíváncsi királykisasszony (1962)
  • Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1962)
  • Mauriac, Francois: Viperafészek (1962)
  • Molnár Ferenc: Liliom (1962)
  • Friedrich Schiller: Ármány és szerelem (1963)
  • Tamási Áron: Énekes madár (1963)
  • Tarbay Ede: Citromka kalandjai (1963) (Citromka, a vaddisznócska)
  • Buzzati, Dino: Hét emelet (1964)
  • Fülöp János: A fejedelmi nő (1964)
  • Moldova György: Sötét angyal (1964)
  • A zenélő doboz (1964)
  • Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
  • Carel és Jozef Capek: A rovarok életéből (1965)
  • Eich, Günther: A viterbói lányok (1965)
  • Friedrich Dürrenmatt: Straniczky és a nemzeti hős (1965)
  • Hodzso Hidedzsi: Az özvegyember története (1965)
  • Miroslav Krlezsa: Areteus (1965)
  • Simenon, George: A besurranók (1966)
  • Sok a szöveg (1966)
  • Sós György: A cipők éneke (1966)
  • Hárs László: Elveszett a varázsgyűrű (1967) (Pötyi, a kis tündérlány)
  • Hubay Miklós: Néró, a legjobb fiú (1967)(Poppea)
  • Hunyady Sándor: Nemes fém (1967)
  • Katajev, Valentyin: A kör négyszögesítése (1967) (Ludmilla)
  • Padisák Mihály: Életmentés (1967)
  • Bozó László: Gyilkosság a sztriptízbárban (1968) (Carol Page)
  • Mikszáth Kálmán: A kis prímás (1968) (Beatrix)
  • Rejtő Jenő: Barbara tejbár (1968)
  • Balzac, Honoré de: Goriot apó (1970)
  • Maupassant, Guy de: A szépfiú (1970)
  • Agatha Christie: Doktor Christow halála (1971)
  • Aldous Huxley: Légnadrág és társai (1971)
  • Gardner, Erle Stanley: A Bedford-gyémántok (1971)
  • Karácsony Benő: Új élet kapujában (1971)
  • G.B.Shaw: Szonettek fekete hölgye (1972)

Díjai, elismerései

Hang és kép

Emlékezete

Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 27-5-54.

Kaló Flórián 1991-ben Domján Edit emlékére létrehozta a Domján Edit Alapítványt.

Szuverén, önálló maradt, soha nem engedett a maga legbenső magányához és titkához hozzányúlni. Mindig igyekezett bátran és szabadon élni. És amikor ez nem ment már tovább, volt elegendő bátorsága ahhoz, hogy egy önmaga által előre meghatározott időpontban egy olyanfajta megváltoztathatatlan és végső szabadságot válasszon, amibe senki nem szólhat bele.[12]
– Kaló Flórián

1992-ben készült el a Domján-emlékalbum, melyben pályatársak idézik fel az alakját.

Olyan színésznő volt ő, akit a nézőtéren ülő férfiak imádtak, a hölgyek pedig irigyen figyelték, vajon mi lehet a titka.
– Szakonyi Károly

2011-ben utcát neveztek el róla Békásmegyeren, Budapest III. kerületében.

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03449.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Discogs (angol nyelven). Discogs . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ 3124, 2020. május 13.
  5. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  6. ↑ 3124
  7. ↑ Domján Edit - Névpont 2021 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2021. május 31.)
  8. ↑ A felvételin akkor nem volt alapkövetelmény az érettségi. Akiket felvettek, vagyis akik a második válogatón is túljutottak és nem volt érettségijük, azokat elküldték egy egyesztendős szakérettségi tanfolyamra.
  9. ↑ Szécsi Pál és Domján Edit szerelme
  10. ↑ 2010. szeptember 23-i lekérdezés
  11. ↑ Szenzáció. Rádió Lexikon. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  12. ↑ Domján Edit színésznő Archiválva 2009. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, szineszkonyvtar.hu

Források

További információk