Ebben a cikkben a Carlo Goldoni lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a fogalom magában foglalhat, megvizsgáljuk. A Carlo Goldoni eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a történelem során vita, tanulmányozás és elmélkedés tárgya volt. A cikk oldalain a Carlo Goldoni számos aspektusába fogunk beleásni, elemezve annak relevanciáját különböző kontextusokban és életünkre gyakorolt hatását. Kritikus és gondolkodó szemmel megvizsgáljuk, hogy a Carlo Goldoni milyen szerepet játszik modern társadalmunkban, és hogyan fejlődött az idők során. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Carlo Goldoni-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a koncepció kínál.
Polgári családban született. Apja orvos volt és polgári foglalkozást szeretett volna fiának. Tanulmányait Riminiben, majd Perugiában végezte, de 1721-ben vándorszínésznek állva megszökött. 1725-ben már joghallgató Paviában, de a város hölgyeiről szatirikus hangú verset írt, ezért kicsapták és még Paviát is el kellett hagynia. Jogi tanulmányait Udine, Chioggia, Modena és Feltre városokban folytatta. Végül Padovában végzett. 1731 után ügyvédként dolgozott Velencében, Milánóban, Genovában és Pisában.
1747 után végleg az irodalom mellett döntött, és Girolamo Medebach színtársulatához csatlakozott Velencében. 1748–53 között a Medebach vezette Sant'Angelo Színház írójaként dolgozott. Ellenfelei akkoriban Pietro Chiari és Carlo Gozzi voltak. 1753–1762 között a Francesco Vendramin-féle San Luca Színház társulatának írt.
1762-ben Párizsba utazott, hogy ellenfeleit kikerülje, és a Párizsi Olasz Színház művészeti vezetője lett. Az 1770-es években XV. Lajos leánytestvérének olasztanára volt. A király 1780-tól évjáradékot adott neki, amit 1792-ben a Forradalom Törvényhozó Gyűlése elvett tőle, s csak halála után egy nappal adta vissza a Konvent. 1793. február 6-án hunyt el Párizsban, két héttel 86. születésnapja előtt.
Jelentősége, újításai
Jelenlegi ismereteink szerint 120 színművet írt, életműve maga is terjedelmes. Irodalomszakértők szerint „Céltudatosan valósította meg vezéreszméjét, az olasz komédia megreformálását”. Két műve és komédiái előszava adják meg irodalmi programját: Emlékiratai (Mémoires) 1787, A komikus színház (Il teatro comico) 1750 és Előszavak (1761–78).
A komédia megújítója, Vivaldi és Galuppilibrettóival a zenés komédiát európai szintre emeli. Velencében kialakítja a vígjáték polgári, realisztikus szemléletmódját, színházi reformját, megalkotja a polgári vígjátékot mint műfajt.
A színház nyelvének megújítása: ügyel a művészien kidolgozott szövegre, szakít az ún. „fentebb stílussal”, és hőseit nyelvhasználatukkal is jellemzi. Tisztán velencei dialektusban is írt néhány darabot.
A szereplők jellemrajzának újjászületése: az állandó típusokat a tipikus figurák váltják fel. Gyakorlata: „Színműveim alkotása közben mindössze arra törekedtem, hogy ne hamisítsam meg a természetet.” Nevetségessé teszi az emberi gyarló tulajdonságokat: a kicsinyességet, a nőgyűlöletet, a pletykát, de hisz az ember nevelhetőségében.
Tartalmi és dramaturgiai változtatásai: A színpadi látványosság, hagyományos figurák mellett főhőseit egyénivé, valóságossá tette, műveit társadalmi tartalommal látta el. A színpadon eltűnt a színészek addig viselt álarca.
Művei
Goldoni a termékeny komédiaírók közé sorolható, összesen 120 műve ismert. Néhány alkotása, jelentősebb komédiája:
Arlecchino, két úr szolgája (Arlecchino, servitore di due padroni), 1745
A kávéház (La bottega del caffé), 1750
A fogadósnő vagy Mirandolina (La locandiera), 1753
Magyarul
J. G. Laudes: A' tettetett beteg kisaszony, vagy A' derék orvos. Vígjáték; Carlo Goldoni alapján, ford. Seelmann Károly; Hochmeister, Kolozsvár–Nagyszeben, 1795
Ermanno Ferrari Wolf: A kiváncsi nők. Zenés vígjáték; szöv. Goldoni Károly után Sugana Luigi, ford. Vidor Dezső; Operaház, Bp., 1906
Ermanno Wolf-Ferrari: A négy házsártos. Vígopera; szöv. Goldoni után G. Pizzolato, ford. Lányi Viktor; Bárd, Bp., 1928 (Operaházi könyvtár)
Cesare Vico Lodovici: A kerék. Színjáték; ford. Lánczy Margit / Carlo Goldoni: A legyező. Vígjáték; ford. Rinzo Ave ; Globus Ny., Bp., 1937 (Krónika a Nemzeti Színház műsorkísérő füzetei)
Goldoni válogatott vígjátékai; ford. Révay József, Szabó Lőrinc, bev., jegyz. Szauder József; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 (A világirodalom klasszikusai)
A faragatlan férjek. A négy házsártos. Komédia; ford. Hecko Blahoslav, Kinces Olga; SDLZ, Bratislava, 1956
Luigi Pirandello: Ma este improvizálunk. Színmű / Leonora, az Isten áldjon! Elbeszélés, amelyből a színmű készült; ford. Székács Vera, A végzet hatalma, a Trubadúr és a Faust librettójának részleteit ford. Lányi Viktor / Carlo Goldoni: Az új lakás; ford. Székács Vera; Ab Ovo, Bp., 1995 (Abgang könyvek)
A patikus. Négy komédia; ford., jegyz. Magyarósi Gizella; Európa, Bp., 2000
A régiséggyűjtő családja, avagy Az anyós és a meny
Az igaz barát. Prózai vígjáték három felvonásban, melynek ősbemutatója Velencében, 1751 karneváli időszakában volt; ford. Bohács Gergely; Attraktor, Máriabesnyő, 2018 (Italianistica Hungarica)