Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nemzetközi Szabványos Névazonosító hatását a jelenlegi környezetben. A Nemzetközi Szabványos Névazonosító már régóta vita és elemzés tárgya, és relevanciája a jelenlegi forgatókönyvben is érvényes. Az évek során a Nemzetközi Szabványos Névazonosító kulcsfontosságú szerepet játszott különböző területeken, a társadalomtól a gazdaságig, a kultúráig és a politikáig. Ezzel a cikkel a Nemzetközi Szabványos Névazonosító különböző aspektusaival kívánunk foglalkozni, megvizsgálva annak hatását és időbeli alakulását. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig elemezzük, hogy a Nemzetközi Szabványos Névazonosító hogyan alakította és alakítja tovább világunkat helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.
A Nemzetközi Szabványos Névazonosító (ISNI, International Standard Name Identifier) az ISO 27729:2012 szabványnak megfelelő kódszám.
Azt célozza, hogy a segítségével egyértelműen azonosíthatóak legyenek a természetes és jogi személyek elsősorban az alkotó, a termelő, a vezető-szervező tevékenység területein, valamint a tartalomszolgáltató-tartalomterjesztő láncban. Az ISNI nem ad közvetlen hozzáférést az adott személyekről szóló információkhoz, de kapcsolatot teremt a közismert névváltozatok között, egyértelműsíti, hogy kiről van szó, és ezzel lehetővé teszi a kereshetőséget az olyan rendszerekben, amiben a személyekről széles körű információk találhatóak.[1]
Az ISNI névazonosító kód két különböző problémakörre is megoldást nyújt: egyrészt a különböző információs rendszerek egymástól eltérő azonosítási szisztémát alkalmazhatnak, másrészt pedig a nyilvánosság által ismert név már eleve nem feltétlenül egyértelmű.[1]