Petőfi Színház (Budapest 1960–1964)
Ebben a cikkben a Petőfi Színház (Budapest 1960–1964) témáját különböző nézőpontokból és megközelítésekből tárgyaljuk. A Petőfi Színház (Budapest 1960–1964) számos területen érdeklődés és vita tárgya volt, és jelentősége nem maradt észrevétlen a mai társadalomban. Az évek során a Petőfi Színház (Budapest 1960–1964) felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését, akik felfedezték a különféle oldalait és dimenzióit. Ebben az értelemben megpróbáljuk elemezni és megérteni a Petőfi Színház (Budapest 1960–1964) fontosságát és jelentőségét a jelenlegi kontextusban, valamint a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását. Egy részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy átfogó és gazdagító víziót kínáljunk a Petőfi Színház (Budapest 1960–1964)-ről, elmélyülve annak hatásában és relevanciájában a kortárs világban.
| Petőfi Színház | |
| Alapítás éve | 1960. október 7. |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest VI. kerülete |
| Elhelyezkedése | |
 Petőfi Színház
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 03′ 35″47.503660°N 19.059800°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 03′ 35″47.503660°N 19.059800°E | |
 | |
A Petőfi Színház 1960–1964 között működött önálló musical és zenés színház volt a régi Petőfi Színház (ma Thália Színház) helyén Budapesten, a Nagymező utca 22–24. alatt.
Története
1960. október 7-én Szinetár Miklós művészeti és Petrovics Emil zenei vezetése alatt kezdte meg működését, megtartva a korábban ott működő Petőfi Színház nevét. Új típusú színházat kívántak kialakítani, amely a zenés darabok többfajta megoldásával kísérletezik, magyar kortárs zenés darabok bemutatása mellett. 1961-ben Szinetár Miklós és a Petőfi Színház megbízásából készítette el Hubay Miklós az Egy szerelem három éjszakája című musical librettóját, melynek bemutatója 1961. január 8-án volt. Szinetár Miklós rendezte, Ránki György zenéjével és Vas István verseivel. Ez a darab volt a magyar színháztörténet első musicalje.[1]
1962-ben Szinetárt a Magyar Televízióhoz helyezték át,[2] helyére Katona Ferencet nevezték ki a színház élére, aki nyíltan szakított a korábbi vezetéssel és eredeti célkitűzéseikkel. 1962. október 25-én a színházat műszaki hibái – „sürgős tatarozás” – miatt bezárták, társulata a volt Magyar Színház Izabella téri épületében játszott tovább. Az intézmény 1963-ig a Fővárosi Operettszínházzal volt közös gazdasági igazgatás alatt. Bár az 1963–64-es évadban a Petőfi Színház önállósult, de az évad végén meg is szűnt.
A színház tagjai voltak többek között: Feleki Kamill, Domján Edit, Psota Irén, Horváth Tivadar, Harkányi Endre, Pásztor Erzsi. Rendezőként dolgozott itt többek között Marton Frigyes, Békés András, Fábri Zoltán, Seregi László, Szendrő József.
Jegyzetek
- ↑ Vilcsek Béla: A telített pillanat Dráma(író)i életmű - Hubay Miklós összegyűjtött drámái, Parnasszus.hu - 2007.
- ↑ Dunavölgyi Péter: A magyar televíziózás története VI. (1962) Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, dunavolgyipeter.hu
Források
- A Thália színház viharos története
- Sebőkné Zalka Ilona: A Rátkai Márton Klub története: A Terézvárosról Archiválva 2015. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar színházművészeti lexikon 1994 (Petőfi Színház)
További információk
- Kárpáti György: Domján Edit (54. oldal), Zeneműkiadó, 1987. (online: Google könyv)
- Szinetár Miklós: Kalandjaim (szubjektív dokumentumok), Magvető, 1988. (online: Google könyv)