Mai cikkünkben a Hollay Bertalan lenyűgöző világába fogunk beleásni, feltárva annak különböző oldalait, fontosságát a mai társadalomban és életünkre gyakorolt hatását. Megismerjük történetét, alkalmazásait és az idők során kialakult fejlődését. A Hollay Bertalan sokak érdeklődését felkeltő téma, hiszen a tudománytól a populáris kultúráig különböző területekre terjed ki. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó áttekintést nyújtunk a Hollay Bertalan-ről, és mélyebb megértést biztosítunk olvasóinknak ennek a jelenleg nagyon fontos szempontnak.
Hollay Bertalan | |
![]() | |
Született | 1930. szeptember 2. Cigánd |
Elhunyt | 2011. március 11. (80 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Talabér Erzsébet magyar-nótaénekes |
Foglalkozása | színész, nótaénekes |
Iskolái | Lévay József Református Gimnázium Színház- és Filmművészeti Főiskola (-1954) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hollay Bertalan témájú médiaállományokat. | |
Hollay Bertalan (eredeti nevén: Herczig Bertalan, Cigánd, 1930. szeptember 2.[1] – Budapest, 2011. március 11.)[2] magyar-nótaénekes, színész.
A bodrogközi nagyközség Cigánd szülötte, a szomszédos településre, Dombrádra járt elemi iskolába, amit 1944-ben a német megszállás miatt váratlanul bezártak. Másnap a helyi Hangya Szövetkezetben boltos segédként kezdett el dolgozni. A második világháború után, a Sárospataki Református Gimnázium kihelyezett részlegén, az 1946-ban megalakult cigándi paraszt-dolgozók gimnáziumában folytatta tanulmányait. Végül Miskolcon, a Lévay József Református Gimnáziumban érettségizett.[3] A középiskola elvégzése után a debreceni orvosi egyetemre, majd a miskolci Nehézipari Egyetemre is felvételt nyert, de egyikre sem vágyott igazán, így felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahová az első rosta után felvették. Tanárai között volt: Apáthi Imre, Sulyok Mária, Ruttkai Éva és Ráday Imre.[4] A főiskola elvégzése után, 1954 és 1957 között a Szegedi Nemzeti, a Békéscsabai Jókai, majd a kaposvári Csiky Gergely színház tagja volt.[5] A szegedi színháznál társulati tagként nem kapott szerepet, ezért három hónap elteltével átkérette magát Békéscsabára, ahol először egy dadogós katonát, majd a Montmartre-i ibolya öreg milliomosát játszotta. Ezek után Jókai darabok hőseit játszotta, köztük Az arany embert. 1957-től az Állami Déryné Színház szerződtette Budapesten. Prózai és zenés darabokban kapott szerepeket, főszerepeket. Első szerepeként Móricz Zsigmond Pillangó című kisregényéből készült darab főszereplőjét: Darabos Jóskát alakította 114 előadáson keresztül. Híres szerepe volt még A kőszívű ember fiaiban, amelyben a legfiatalabb fiút, Jenőt alakította. Néhány zenés vígjáték és prózai darabok után megkapta Dankó Pista főszerepét, de kétszázötven sikeres előadás után, Hollay otthagyta a színpadot. 1978 óta szabadfoglalkozású művészként hivatásos nótaénekes lett. Feleségével Talabér Erzsébettel együtt, műsoraikkal bejárták Európát és az amerikai földrészt.[6] Négy éven át vezette a Szól a nóta című televíziós műsort. A rádióban másfélszáz nótafelvétele készült.[2]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma 3.