Tatár Eszter

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tatár Eszter hatását a mai társadalomra. A globális színtéren való megjelenése óta a Tatár Eszter nagy érdeklődést váltott ki, és számtalan vitát váltott ki különböző területeken, mint például politika, kultúra, technológia vagy tudomány. Ebben az értelemben azt javasoljuk, hogy átfogóan elemezzük, hogyan változtatta meg a Tatár Eszter azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Ezeken az oldalakon mindvégig megvizsgáljuk azokat a pozitív aspektusokat és kihívásokat, amelyeket a Tatár Eszter jelent társadalmunk számára, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a jelenségről.

Tatár Eszter
Született1932. április 10.
Budapest
Elhunyt2024. november 9. (92 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1950–1954)
Kitüntetései
Rendezői pályafutása
Aktív évek1954–


Tatár Eszter (Budapest, 1932. április 10.2024. november 9.) Jászai Mari-díjas magyar színházrendező, műfordító, játékmester, színész.

Életpályája

1950–1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt.[2] Diplomaszerzése után a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, majd a győri Kisfaludy Színház tagja lett. 1962-től a Nemzeti Színház művésze volt.[3] Több éven át dolgozott a Madách Színházban majd a Turay Ida Színházban. Főként játékmesterként és rendezőasszisztensként tevékenykedett.[4]

Filmes és televíziós szerepei

Díjai és kitüntetései

[5]

Jegyzetek

  1. Elhunyt Tatár Eszter rendező, műfordító, színész, 2024. november 10. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  2. http://szfe.hu, SZFE-: Színház- és Filmművészeti Egyetem | Tatár Eszter (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2018. december 10.)
  3. Tatár Eszter (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. december 10.)
  4. Színház, Nemzeti: Elhunyt Tatár Eszter rendező (magyar nyelven). Nemzeti Színház. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  5. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

További információk

  • Színházi kislexikon. Főszerkesztő: Hont Ferenc, szerkesztő: Staud Géza. Budapest, Gondolat, 1969.