Oldás és kötés

A mai világban a Oldás és kötés állandó vita és vita tárgya. Legyen szó politikáról, technológiáról, kultúráról vagy társadalomról, a Oldás és kötés minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Oldás és kötés-hez kapcsolódó különböző szempontokat, és elemezzük életünkre gyakorolt ​​hatását. A legújabb tudományos eredményektől a szakterület szakértőinek véleményéig igyekszünk megvilágítani a témát, és teljes és gazdagító áttekintést nyújtani olvasóink számára. Interjúk, kutatások és konkrét példák révén reméljük, hogy fényt derítünk a Oldás és kötés-re, és segítünk olvasóinknak jobban megérteni annak jelentőségét a mai világban.

Oldás és kötés
1963-as magyar film
Latinovits Zoltán (Ambrus) és Medgyesi Mária (Eta)
Latinovits Zoltán (Ambrus) és Medgyesi Mária (Eta)
RendezőJancsó Miklós
ProducerNemeskürty István
Műfajfilmdráma
ForgatókönyvíróLengyel József novellája alapján
Hernádi Gyula
Jancsó Miklós
FőszerepbenLatinovits Zoltán
Ajtay Andor
Barsy Béla
ZeneSárosi Bálint
OperatőrSomló Tamás
VágóFarkas Zoltán
JelmeztervezőVicze Zsuzsa
Gyártás
GyártóBudapest Filmstúdió
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő107 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
Bemutatómagyar 1963. március 28.
francia 1964. szeptember 11.
Korhatár12 II. kategória (F/4111/J)
További információk

Az Oldás és kötés Jancsó Miklós 1963-ban bemutatott fekete-fehér filmje.

Történet

Jámbor Ambrus sebész keresi a helyét, mind egzisztenciálisan, mind érzelmi és magánéleti egyensúlyában. Ádámfy professzor, a „lecserélendő régi értelmiségi” egy hihetetlenül nehéz szívműtéttel bebizonyítja, mennyire érti a szakmáját. Újraéleszti, visszahozza az életbe a betegét, akiről már mindenki, köztük Jámbor is, lemondott. Ambrusnak megrendül a hite önmagában, és kérdőjeleire választ keresve hazautazik az édesapjához. Az apja paraszti környezetben él egy tanyán, a sebész itt próbálja megtalálni a helyét és önmagát.

Háttér

A forgatókönyv Lengyel József azonos című, nem sokkal a film elkészítése előtt megjelent novellája alapján és az író segítségével készült.[1][2] A film nem annyira az alapműről, mint sokkal inkább a társszerző és rendező Jancsó Miklós életútjáról, élményvilágáról szól, de Hernádi Gyula forgatókönyvíró is beleszőtte tapasztalatait – így például a pesti művésztársaságban zajló jeleneteket a hatvanas évek elejei Belvárosi kávéház útkereső művészei ihlették –; ez a film a kritikusok véleménye alapján egyöntetűen az, ahol kikristályosodni látszik, ha csupán epizódok szintjén is, az úgynevezett „jancsói stílus”. A vásznon feltűnő művészek (a rögtönzésekben Hernádi is kapott egy mondatot) önmagukat alakították.[3][4][5][6]

A filmet 1962 végén, Jászboldogháza és Pécs határában, illetve a budapesti Tétényi úti kórházban forgatták.[7]

A film bemutatójára 1963. március 28-án a Szikra Moziban került sor.

Fogadtatása megosztó volt mind szakmailag, mind pedig politikailag. Még Lengyel Józsefet is megpróbálták a rendező és a forgatókönyvíró ellen kijátszani.[6]

Stáblista

  • rendező: Jancsó, Miklós
  • író (novella): Lengyel József
  • forgatókönyvíró: Hernádi Gyula
  • dramaturg: Karall Luca
  • operatőr: Somló Tamás
  • operatőr asszisztens: Tóth János
  • rendezőasszisztens: Farkas István, Kornis Gábor, Magyar József
  • vágó: Farkas Zoltán
  • zeneszerző: Sárosi Bálint
  • hangmérnök: Lohr Ferenc
  • díszletépítész: Kocsis Károly
  • díszlettervező: Ruttka Ferenc
  • kosztüm: Vicze Zsuzsa
  • gyártásvezető: Győrffy József
  • stúdióvezető: Nemeskürty István
  • felvételvezető: Krasznai János
  • maszkmester: Kozár János
  • szakértő: Gömöry András
  • felvételvezető: Rémiás Gyula
  • szakértő: Zoltán László
  • berendező: Szebeni József
  • közreműködő: Szabó-Beamter együttes

Gyártó: Budapest Filmstúdió

Szereplők

Díjak, elismerések

Jegyzetek

  1. ↑ Lengyel József noteszeiből: 1955-1975 (111. oldal), Magvető, 1989 (online: mek.oszk.hu)
  2. ↑ Mészáros Márta: Kisvilma: film és élet (171. oldal), Magyar Könyvklub (Budapest), 2000 (online: books.google.hu)
  3. ↑ Ö.I.: (6. oldal), Délmagyarország, 55. évfolyam, 12. szám, library.hungaricana.hu - 1965. január 15.
  4. ↑ Chato földje (4. old.) - (Molnár István: Oldás és kötés. Filmek könyve.), Nógrád, 29. évfolyam. 237. szám, library.hungaricana.hu - 1973. október 10.
  5. ↑ Vörös Lajos: Oldás és kötés (8. oldal), A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 11. szám), library.hungaricana.hu - 1983. március 11.
  6. ↑ a b Kelecsényi László: Hernádi Gyula (1926–2005), archiv.magyar.film.hu - 2006. szeptember 29.
  7. ↑ - bubor -: Filmesek a Szórád-tanyán - Az adjunktus Pestről hazatér... — Miről szól az Oldás és kötés? — „Színváltozás” Pécelen és Pesten (4. old.), Szolnok Megyei Néplap, 13. évfolyam, 247. szám, library.hungaricana.hu - 1962. október 21.
  8. ↑ 53 magyar film - Barangolás a huszadik század magyar filmművészetében, mma.hu - 2014.
  9. ↑ http://www.mma-tv.hu/mma-tv/-/channel/1694445/53-magyar-film, mma-tv.hu (hozzáférés: 2018. február 19.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek