Magyar rapszódia

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Magyar rapszódia témáját, holisztikus szemszögből kitérve annak különböző oldalaira és perspektíváira. A Magyar rapszódia napjainkban nagyon fontos téma, amely széles körű vitát és érdeklődést váltott ki különböző területeken. A következő néhány sorban elemezzük a Magyar rapszódia történeti hátterét, a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását, valamint a lehetséges jövőbeli következményeket. A legmélyebb aspektusaiba fogunk beleásni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító víziót kínáljunk a Magyar rapszódia-ről, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy jobban megértsék és jobban átlássák ezt a nagyon releváns témát.

Magyar rapszódia
1979-es magyar film
RendezőJancsó Miklós
Műfajfilmdráma
Forgatókönyvíró
Főszerepben
OperatőrKende János
VágóCsákány Zsuzsa
Gyártás
Ország Magyarország
Nyelv
Játékidő103 perc
Forgalmazás
Bemutató1979. október 4.[1]
Korhatár16 IV. kategória (NFT/26531/2023)
Kronológia
KövetkezőAllegro barbaro
További információk

A Magyar rapszódia egy 1979-ben készült színes magyar filmdráma Jancsó Miklós rendezésében. A filmet az 1979-es cannes-i filmfesztiválon mutatták be. A film a Vitam et sanguinem – Életünket és vérünket címmel tervezett trilógia első része. A tervezett harmadik rész (Concerto munkacímmel) végül nem készült el.

Cselekmény

Alább a cselekmény részletei következnek!

A Zsadányi család a két ifjú testvér, István (Cserhalmi György) és Gábor (Balázsovits Lajos) tisztté avatása alkalmából ünnepséget tart. Az id. Zsadányi (Sarlai Imre) él az alkalommal, és politikai nézeteit népszerűsíti az ünneplők körében. István és Gábor a választási harc hevében meggyilkolják édesapjukat megszégyenítő baloldali parasztvezért, Baksa Andrást (Madaras József). Az eset szemtanúja Szeles-Tóth (Koncz Gábor), aki az első világháború kitörése után István parancsnoksága alá kerül. István a fehérterror idején országgyűlési képviselő és fajvédő különítményes tiszt lesz. Egy elvesztett csatát követően látomások törnek rá, és leghűségesebb embereit mészároltatja le. István fokozatosan a nép felé fordul, amit a szabadság és a föld iránti fanatikus szeretete hajt. Héderváry (Bujtor István), az ország miniszterelnöke nem ért egyet a nézeteivel, Szeles-Tóth pedig a Baksa András elleni gyilkossággal zsarolja, majd testvérét Gábort öngyilkosságba hajszolja. István elindul, hogy szembenézzen a megölt Baksa fiával, majd vállalja a fiú apjának szánt szerepet.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

Jegyzetek

  1. ↑ Freebase-adatdump. Google

Források

További információk