Ebben a cikkben a Simándy József témával foglalkozunk, amely napjainkban nagyon fontos téma. A Simándy József olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, legyen szó tudományos, szakmai vagy társadalmi térről. Az évek során a Simándy József felkeltette a szakértők és általában a társadalom figyelmét a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása és következményei miatt. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy elemezzük és mélyedjünk el a Simándy József-hez kapcsolódó különböző szempontokba, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról. Átfogó és részletes megközelítéssel olyan átfogó perspektívát kívánunk kínálni, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy különböző nézőpontokból megértse és reflektáljon a Simándy József-re.
Simándy József | |
A Budapest folyóirat 1985. augusztusi számában Csigó László felvétele | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Schulder József János Péter |
Született | 1916. szeptember 18. Kistarcsa |
Elhunyt | 1997. március 4. (80 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1943–1945) |
Pályafutás | |
Műfajok | opera |
Híres dal | Hazám, hazám (Erkel Ferenc: Bánk bán) |
Hangszer | énekhang |
Hang | tenor |
Díjak |
|
Tevékenység | operaénekes |
Simándy József aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Simándy József témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Simándy József (született Schulder József János Péter[1][2]) (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.) Kossuth-díjas magyar operaénekes (tenor), főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.
Híres szerepe a Psalmus Hungaricus (Kodály) előadása is. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először Erkel Ferenc Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.
Apja, a baracházai születésű Schulder János a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyárban dolgozott raktárosként, varrónőként dolgozó feleségével, a budapesti Kelemen Máriával a vállalat munkásainak lakótelepén éltek.[2]
Születésének körülményeiről és családjuk helyzetéről így vallott később:
„Apám szerette az alkoholt. Eljárt társaságba. Anyám egyszer elébe állt, és azt mondta neki: ez így nem mehet tovább. Apám azt mondta: ha nekem egy fiúgyereket szülsz, abbahagyom az ivást. Anyám hitt az ígéretnek, komolyan vette. 1914-ben Aradon szült egy kisfiút. Ő lett volna Józsika, aki miatt apám abbahagyja az ivást. Ez a Józsika tíz óra múlva meghalt! A fogadalom továbbra is szólt, így születtem meg én. Bennem anyám a megváltóját látta: én leszek az, aki az ő imádott Janiját visszaviszem a kocsmától, az italtól, a kártyától, a kávéháztól. 1916. szeptember 18-án születtem Kistarcsán. Fiúnak. De nem váltottam be a hozzám fűzött reményeket."[3]
Iskolái elvégzése után a Szürketaxi vállalatnál autószerelést tanult, és ott dolgozott 1939 őszéig. Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést dr. Székelyhidy Ferenc növendékeként. A világháború alatt az Operaház kórusának tagja volt. E minőségében 1943. május 9-én lépett fel először ifjabb Johann Strauss A cigánybáró című operettjében.[4]
Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban, Bizet Carmen című operájában, Don José szerepében.
Az Operaháznak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től társulaton kívüli magánénekese volt. 1956–1960 között a müncheni Staatsoperben is fellépett. 1978–1986 közt a Zeneakadémián tanított.
Felesége Hegedűs Judit balettművész volt, gyermekei: Péter, Judit és Katalin.
Évtizedekig lakott a Mártonhegyi úton, a Hegyvidék megbecsült polgáraként.
Emlékét többek között a Simándy József Baráti Társaság és a Hazám, Hazám Te Mindenem Művészeti és Oktatási Alapítvány[6] ápolja. * A szegedi Simándy Énekversenyen számos jelentős énekes tűnt fel, mint Gál Erika, Rálik Szilvia, Geszthy Veronika, Wierdl Eszter, Bretz Gábor, Fekete Attila, Kiss-B. Atilla, Kovácsházi István, Kóbor Tamás, Nyári Zoltán, Wendler Attila, Balczó Péter.