Zulawszky Béla

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Zulawszky Béla-et, amely téma az elmúlt években nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Zulawszky Béla eredetétől napjaink relevanciájáig a társadalom különböző szféráinak figyelmét felkeltette. Egy kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Zulawszky Béla-et alkotó különböző éleket, valamint ezek következményeit a különböző kontextusokban. Ezenkívül hangsúlyozzuk a Zulawszky Béla időbeli alakulását, kiemelve a különböző területekre gyakorolt ​​hatását és a döntéshozatalra gyakorolt ​​hatását. A Zulawszky Béla különböző nézőpontjainak mérlegelésével olyan átfogó perspektívát kívánunk nyújtani, amely gazdagítja ennek a ma oly fontos témának a megértését.

Zulawszky Béla
Született1869. október 23.
Tőketerebes
Elhunyt1914. október 24. (45 évesen)
Szarajevó
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • vívó
  • katonatiszt
KitüntetéseiMarian Cross[1]
SírhelyeKőszeg[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Zulawszky Béla témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
ezüst
1908, London
kard egyéni

Zulawszky Béla, (Tőketerebes, 1869. október 23. – Szarajevó, 1914. október 24.) olimpiai ezüstérmes vívó, honvédtiszt.

Életútja

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején Magyarországra települt lengyel Zulawski család tagja volt, rokona volt Zulawski Andor jogász, költő, Ady kritikusa.

A MAC (Magyar Atlétikai Club) vívója volt. Tőr-, párbajtőr- és kardvívásban is versenyzett. 1908-tól 1914-ig szerepelt a magyar válogatottban. Az 1908. évi nyári olimpián a kard és a párbajtőr szakág egyéni versenyein szerepelt és kardozásban Fuchs Jenő mögött a második helyen végzett. Az 1912. évi olimpián a tőr és kard egyéni versenyein indult, és nem ért el helyezést.

Katonai pályafutása

A cs. és kir. 38. – korábban Mollinary – gyalogezred tisztje volt.[3] 1896 és 1897 között sikeresen elvégezte bécsújhelyi vívó- és tornatanári tanfolyamot. 1897-től a kőszegi katonai alreáliskola tanára volt.

1910-től hivatásos katona lett Székesfehérváron. Legmagasabb rendfokozata az őrnagy volt. Negyvenötödik életévének betöltése utáni napon a montenegróiakkal vívott harcban halálos sebesülést szenvedett Hercegovinában. Hamvait a kőszegi temetőben helyezték nyugalomra. Sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ https://alteorden.com/threads/marianerkreuz-des-deutschen-ritterordens.23185/page-2
  2. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=40&layout=s
  3. ↑ Zulawski Béla őrnagy hősi halála
  4. ↑ Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.

Források

  • Sportlexikon II. (L–Z). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1986. ISBN 963-253-441-7  
  • Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. Budapest: Datus. 2000. ISBN 963 00 5577 5  
  • Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Sallay Gergely Pál: Éremszerző magyar katonák az újkori olimpiai játékokon. Hadtörténelmi Közlemények, 2012/2.

További információk