Fónay Márta
| Fónay Márta | |
| Született | 1914. szeptember 24. Vác |
| Elhunyt | 1994. november 22. (80 évesen) Budapest |
| Beceneve | Lambi |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kanyó László (h. 1942–?) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1935) |
| Kitüntetései |
|
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1935–1994 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fónay Márta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fónay Márta (Vác, 1914. szeptember 24. – Budapest, 1994. november 22.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész.
Élete
Vácott nevelkedett, két lány- és egy fiútestvérével együtt. Édesapja kertész volt, saját kis gyümölcsfaiskolával rendelkezett, munkájából, jövedelméből polgári környezetet biztosított gyermekei részére.
Kereskedelmi iskolában tanult, majd tizenöt évesen egy apróhirdetésre jelentkezett és felvételt nyert a „Rádióélet” című újság szerkesztőségébe, a fővárosba. Az iroda akkoriban a Rákóczi úton, a Színművészeti Akadémiával szemben helyezkedett el. Szerette munkáját, a szobája ablakából mégis gyakran látta a színészhallgatók jövés-menését az Akadémiáról. Egy napon jelentkezett a Színiakadémián, Ódry Árpádnál. Sikeres felvételi vizsgát követően felvették a Színiakadémia filmszínészi tanszékére. Végül mégis a színésztagozaton szerzett diplomát, 1935-ben.
Szakmai pályája, megszakítással, több mint negyven éven keresztül tartott, a közönség ma is szereti a nagymamás alkatú, falusi háziasszony habitusú kitűnő művésznőt, aki sikert sikerre halmozott, mind a színházban, mind filmekben, tévéfilmekben.
A hetvenes évektől főleg a Mafilm és a Magyar Televízió foglalkoztatta. Szerepeinek, megbízásainak száma egyre csökkent. 1975-ben nyugdíjba ment és teljesen visszavonult a rivaldafényből, családja körében élt. Lassan elfelejtődött, kikerült az érdeklődés középpontjából. Sorsát elfogadta, ugyanakkor finoman lázadozott is a méltánytalan elfeledés ellen.
Kisebb fellépéseket vállalt tévéműsorokban, epizódszerepeket kapott a filmgyárban is. Éveken át rendszeres szereplője volt az Antal Imre vezette Szeszélyes évszakoknak, ezen kívül show-műsorok, szilveszteri kabarék és a rádió kabarészínház gyakori résztvevője volt.
Az öregkori nagy szerepek elkerülték, ami vélhetőleg a színjátszás akkori túlpolitizáltságának is betudható.
Nyolcvanadik születésnapja után két hónappal hunyt el.
Budán, egy Csalogány utcai házban élt.
Pályája
A Magyar Királyi Országos Színiakadémia elvégzése után, 1935-ben a Magyar Színházhoz szerződött, majd játszott Nagyváradon, Pécsett, Debrecenben, Kassán és Szegeden. 1945-től a Művész, 1948-tól az Ifjúsági Színház tagja volt. 1950-től a Nemzeti Színházban játszott, 1964–1975 között pedig a Fővárosi Operettszínház művésznője.
Tudatosan formálta szerepeit, testi-lelki adottságait kihasználva elsősorban komikus szerepeket játszott, kiváló, igen népszerű figurái máig emlékezetesek.
Színházi szerepek
- Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok – Rózsa
- Schiller: Ármány és szerelem – Millerné
- Oscar Wilde: Bunbury – Miss Prism
- Zerkovitz Béla: Csókos asszony – Hunyadiné
- Molière: Úrhatnám polgár – Jourdainné
- Móricz Zsigmond: Sári bíróné – Sári
- Bock: Hegedűs a háztetőn – Jente
- Alekszej Arbuzov: Tánya – gondnoknő
- Brecht: Jó embert keresünk – háztulajdonosnő
- Farkas Ferenc: Vők iskolája – Tormainé
- Gorkij: Szómov és többiek – Tyitova
- Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás – Bartalné
- Hellmann: Kis rókák – Addie
- Illyés Gyula: Az ozorai példa – Tengöliné
- Kornejcsuk: Ukrajna mezőin – Palaska
- Kodály: Háry János – császárné
- Madách: Az ember tragédiája – Heléna
- Mikszáth Kálmán–Farkas: A Noszty fiú esete Tóth Marival – Tóthné
- Molière: Képzelt beteg – Toinette
- Pirandello: Az Ember, az Állat és az Erény – Grazia
- Schubert–Berté: Három a kislány – Tschöll mama
- Tóth Miklós–Abay Pál–Horváth Jenő: Balatoni Rómeo – asszony
- Zapolska: Dulszka asszony erkölcse – Dulszka asszony
- Urbán Ernő: Uborkafa – Sántháné Madarász Borbála
Filmjei
Játékfilmek
- 3 : 1 a szerelem javára (1937) – szállodai szobalány
- Viki (1937) – Hadházyék cselédlánya
- Azurexpress (1938) – Katerina, Géza bácsi lánya
- Megvédtem egy asszonyt (1938) – pincérnő
- Magdát kicsapják (1938)
- Tizenhárom kislány mosolyog az égre (1938)
- A 2000 pengős férfi (1942) – Józsi néni
- A harmincadik (1942) – Kergéné
- Idegen utakon (1944)
- Mágnás Miska (1948)
- Beszterce ostroma (1948) átdolgozott változat (1955)
- Tűz (1948)
- Forró mezők (1948)
- Janika (1949) – Bözsike
- Ludas Matyi (1949)
- Felszabadult föld (1950)
- A selejt bosszúja (1951) rövidjátékfilm
- Állami Áruház (1952)
- Vihar (1952) – Illésné
- Kiskrajcár (1953) – Gulyásné
- Ifjú szívvel (1953)
- Fel a fejjel (1954)
- Rokonok (1954)
- Hintónjáró szerelem (1954) – Peczöliné
- Budapesti tavasz (1955)
- Az élet hídja (1955) – Ilus néni
- Dollárpapa (1956) – polgármesterné
- Tanár úr, kérem (1956) – Irénke
- Nem igaz (1956) rövidjátékfilm
- Ünnepi vacsora (1956) – házvezetőnő
- Az eltüsszentett birodalom (1956)
- Játék a szerelemmel (1957)
- A nagyrozsdási eset (1957)
- Csendes otthon (1957) – mama
- Két vallomás (1957) – Mara nevelőanyja
- Külvárosi legenda (1957) – Horváth néni
- A tettes ismeretlen (1957)
- Micsoda éjszaka! (1958) – Huffnágelné Amál
- Szent Péter esernyője (1958) csehszlovák-magyar film – Mravucsánné
- Fapados szerelem (1959) – Bartuczné
- Gyalog a mennyországba (1959)
- Szerelem csütörtök (1959)
- Szombattól hétfőig (1959)
- A megfelelő ember (1959)
- Fűre lépni szabad (1960)
- Légy jó mindhalálig (1960) – a kollégium szakácsnője
- A megfelelő ember (1960)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival – Tóth Mihályné
- Rangon alul (1960)
- Virrad (1960)
- Zápor (1960)
- Házasságból elégséges (1961) – Árpád anyja
- Sínek között (1962) magyar kisfilm
- Egyiptomi történet (1962) egyiptomi–magyar film
- Mici néni két élete (1962) – Galambosné
- A szélhámosnő (1963) – lakóbizottsági elnöknő
- Kár a benzinért (1964) – szomszédasszony
- Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) – kocsmárosné
- A beszélő köntös (1969) – Uginé
- Isten hozta, őrnagy úr! (1969) – Mariska
- Csak egy telefon (1970) – Bori néni
- Hatholdas rózsakert (1970) – rokon
- Hangyaboly (1971) – Kunigunda
- Csárdáskirálynő (1971)
- A törökfejes kopja (1973)
- Égigérő fű (1979) – Poldi néni
- A szeleburdi család (1981) – nagymama
Tévéfilmek
- A házasságok a földön köttetnek (1962)
- Fájó kritika (1965)
- Kristóf, a magánzó (1965)
- Az asszony beleszól (1965)
- Muzsikus Péter kalandjai (1966)
- Kakukk Marci szerencséje (1966)
- Nyaralók (1967)
- A fekete város 1–7. (1971)
- Az ajtó (1972) – anya
- Az 1001. kilométer (1973)
- Hungária Kávéház (1977)
- A Zebegényiek (1978)
- Gulliver az óriások országában (1980)
- Fekete rózsa (1980)
- A 78-as körzet (1982)
- Bolondnagysága (1982)
- Glória (1982)
- Vízipók-csodapók (1982) rajzfilmsorozat – Kandics rák hangja
- Fűszer és csemege (1987)
- A védelemé a szó (1988)
Szinkronszerepei
Film
- Emberek között (V lyudyakh) – Akulina Ivanovna Kaszirina, a nagymama (Varvara Massalitinova)
- Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath) – Joad mama (Jane Darwell)
- A Franchise-ügy (The Franchise Affair)
- A boldogság madara (Sadko) – Vizek úrnője (Olga Vikland)
- Királylány a feleségem (Fanfan la Tulipe) – Borsné (Georgette Anys)
- Revizor – Borsné (Georgette Anys)
- Két hektár föld (Do Bigha Zamin) – a nagymama
- Husz János (Jan Hus)
- Valahol már találkoztunk (My s vami gde-to vstrechalis)
- A kulmi ökör (Der Ochse von Kulm)
- Múló évek (Dom, v kotorom ya zhivu) – Klavgyija Kondratyevna (Valentina Telegina)
- Veszélyes barátság (Stuchis' v lyubuyu dver') – Nasztaszja Ivanovna (Valentina Telegina)
- Ármány és szerelem (Kabale und Liebe) – Millerné (Marianne Wünscher)
- Ballada a katonáról (Ballada o soldate) – idős nő teherautóval (Valentina Telegina)
- Rózsák az államügyésznek (Rosen für den Staatsanwalt) – Hildegard Schramm, az államügyész felesége (Camilla Spira)
- A tűzszerszám (Das Feuerzeug)
- Szombat este, vasárnap reggel (Saturday Night and Sunday Morning) – Mrs. Bull (Edna Morris)
- Az énekesnő hazatér (Darclée) – Tinka, dajka (Eugenia Popovici)
- Holnap felnőtt leszek (Proshchayte, golubi) – Mariya Yefimovna (Valentina Telegina)
- Két élet (Dve zhizni) – Borozgyina (Olga Zhiznyeva)
- Az utolsó ítélet (Il Giudizio universale)
- Csodálatos vagy, Júlia (Julia, Du bist zauberhaft) – Dolly de Fries (Ljuba Welitsch)
- Meglepetés a cirkuszban (Artist iz Kokhanovki)
- Vidám történetek (Vesyolye istorii)
- Elveszett nyár (Propalo leto)
- Ruha teszi az embert (Kleider machen Leute)
- Mary Poppins – Mrs. Brill (Reta Shaw)
- Egy szöszi szerelme (Lásky jedné plavovlásky) – anya (Milada Ježková)
- Mese Szaltán cárról (Skazka o tsare Saltane)
- Sherlock Holmes magánélete (The Private Life of Sherlock Holmes) – Mrs. Hudson (Irene Handl)
- A múlt démonai (Una pelea cubana contra los demonios)
- Agatha asszony nagy utazása (Die große Reise der Agathe Schweigert) – főnővér (Steffie Spira)
- Apám, az agglegény (Neznakomy naslednik)
- Tengerészakadémia (Los Caballeros del Botón de Ancla)
- Csúfak és gonoszak (Brutti sporchi e cattivi) – Matilde (Linda Moretti)
- Kincs, ami nincs (Chi trova un amico, trova un tesoro) – mama (Louise Bennett)
Hangjáték, rádió
- Ibsen, Henrik: Peer Gynt (1936)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (1938)
- Ilja Ehrenburg: Oroszlán a piacon (1948)
- Anatole France: A 64-es (1949)
- Katajev, Valentin: Egy nap az üdülőben (1949)
- Szász Péter: Eggyel többen vagyunk (1949)
- Erskine Caldwell: Embervadászat (1950)
- Baktai Ferenc: Az üdvösség forrása (1952)
- Kovács János: Heine - emlékezés a költőre (1956)
- Sásdi Sándor: Az intéző úr (1959)
- Antonov, Szergej: Aljonka (1962)
- Kazakievics: Nappali fénynél (1962)
- Tamási Áron: Énekes madár (1963)
- Egner, Thorbjorn: Három rabló (1964)
- Hegedűs Géza: A szépséges Meluzina (1973)
- Tarbay Ede: Eső-lesők (1977)
- Dennis Diderot: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája (1981)
- Josef és Carel Capek: Rovarok (1981)
- Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982)
- Vészi Endre: A lepecsételt lakás (1983)
- Németh László: Irgalom (1987)
- Sütő András: Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása (1987)
- G. Szabó Judit: Hajszál híján tündérkirálynő a nagymamám (1988)
- Bulgakov: Színházi regény (1992)
- Mészöly Miklós: Öregek, halottak (1992)
- Hortácisz, Jeorjiosz: Nikolósz és Kaszándra (1993)
Díjai, elismerései
- Jászai Mari-díj (1957)
- Érdemes művész (1970)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1974)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
Jegyzetek
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 17.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ Fónay Márta (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
- ↑ András, Sereg: A Miskei-per: gyermekgyilkosság a Halászbástyánál (magyar nyelven). index.hu, 2021. február 11. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
- ↑ Magyar Közlöny, 1974. november 20. (87. szám)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színészkönyvtár
- HMDB
| A Színművészeti Főiskola 1935-ben oklevelet szerzett hallgatói | |
|---|---|
| Básti Lajos • Dán Klára • Fónai Márta • Gellért Endre • Gobbi Hilda • Hámos Emília • Horvát Ferenc • Móri Lúcia • Révész Zsuzsanna • Szentpétery Ida • Szörényi Elvira • Vári Anna • Zayzon Gabriella |
| Nemzetközi katalógusok |
|---|