Ludas Matyi (film, 1949)

Ma a Ludas Matyi (film, 1949) téma nagy jelentőséggel bír, és széles közönség számára érdekes. Idővel a Ludas Matyi (film, 1949) jelentős jelentőségre tett szert a társadalom különböző területein, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a mindennapi életig. Hatása helyi és nemzetközi szinten egyaránt érezhető, folyamatos vitákat, vitákat és vizsgálatokat generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ludas Matyi (film, 1949) különböző oldalait, és elemezzük a hatását különböző kontextusokban. A kezdetektől a jelenlegi fejlődésig a Ludas Matyi (film, 1949) nagy jelentőségű témának bizonyult, és azt ígéri, hogy a jövőben is vita és elemzés tárgya lesz.

Ez a szócikk az 1949-ben készült filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Ludas Matyi.
Ludas Matyi
1949-es magyar film
Soós Imre a címszerepben
Soós Imre a címszerepben
Rendező
AlapműFazekas Mihály: Lúdas Matyi
Műfajkaland, vígjáték
ForgatókönyvíróSzinetár György
Főszerepben
Hang
ZeneSzabó Ferenc
OperatőrHegyi Barnabás
VágóZákonyi Sándor
HangmérnökRónai Gyula
JelmeztervezőMárk Tivadar
GyártásvezetőVitéz Miklósné
Gyártás
GyártóMafilm
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő101 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
ForgalmazóMagyarország Mokép
Bemutató
Díj(ak)1951: Karlovy Vary - diploma Soós Imre alakításáért.
KorhatárKorhatár nélkül megtekinthető
Kronológia
Kapcsolódó film
További információk

A Ludas Matyi Fazekas Mihály azonos című elbeszélő költeményéből 1949-ben forgatott, 1950-ben bemutatott színes, magyar ifjúsági filmvígjáték, melyet Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezett. Ez volt az első teljes hosszában színes magyar film (Radványi Géza 1941-es filmje, A beszélő köntös csak részben volt színes). A filmet közel 5 millióan látták a magyar mozikban, így bekerült a 10 legnézettebb magyar film közé.[1]

Cselekmény

Az 1820-as években járunk. Matyi, az alföldi libapásztorfiú nagy szegénységben él édesanyjával a népnyúzó földesúr, nagyságos Döbrögi Döme falujában. Tíz lúdjukat egy nap a döbrögi vásárba hajtja, hogy eladja őket, és nekivágjon szerencsét próbálni. A vásárban dézsmát szedő kegyetlen uraság azonban elkobozza az összes lúdját, és még deresre is húzatja a fiút, mert tiszteletlenül viselkedett vele. Matyi a megaláztatást nem hagyja annyiban: a büntetése után rögvest megfogadja a nyilvánosság előtt, hogy „Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza!” Ígéretének kalandos teljesítésében, az egész úri világ móresre tanításában segítői is akadnak.

Szereplők

További szereplők: Ambrus András, Bay Gyula, Bodnár Jenő, Cs. Aczél Ilona, Földényi László, Kőváry Gyula, Szatmári István, Szigeti Géza és sokan mások.

Felújítás

A film kísérleti Gevacolor nyersanyagra készült, amely hamar elvesztette a színét. (Hasonló anyagú celluloidra vették 1951-ben Keleti Márton Különös házasság és Civil a pályán, valamint Fábri Zoltán Vihar c. filmjét.) A kifakult kópia már csak 3%-ban tartalmazott színeket, hangcsíkja is erősen sérült volt.

A film felújításával először a Pannónia Filmstúdióban próbálkoztak, de sem a színeket, sem az eredeti hangot nem tudták visszaállítani. A hang reprodukálásához a szereplőkkel újraszinkronizálták a filmet; mivel Soós Imre akkor már nem élt, az ő hangját Csikos Gábor kölcsönözte. Ezt a változatot 1961. július 20-án kilenc budapesti mozi tűzte műsorára, és ez jelent meg később a MOKÉP által kiadott műsoros VHS-kazettán.

A Magyar Nemzeti Filmarchívum 2003. december 5. és 2004. július 31. között digitálisan felújította a film eredeti változatát. A hosszadalmas, komplex eljárás során sikerült regenerálni a film eredeti hangsávját és színeit. A felújítás 18 millió forintba került. A digitálisan felújított változatot, melynek premierje 2004. december 25-én volt az m1-en, 2006. december 4-én DVD-n is kiadták.

Díjak, elismerések

Érdekességek

  • A filmet több helyszínen forgatták, ötven szereplővel és ezerkétszáz falusi statisztával. A főhelyszín Dabas volt, ahol a történeti hűség kedvéért leszerelték a villanypóznákat, a cseréptetős házakat zsúpszalmával fedték. Döbrögiék kastélya a Halász Móricz-kúria, de látható a helyi református templom és a Nemesi Kaszinó is (a mai Kossuth Művelődési Központ); utóbbinak az udvarán húzták Matyit deresre. A külső felvételek Alsó- és Felsődabason, valamint Sáriban készültek. A vásárt Dömsödön vették fel, Döbrögi első megveretésére pedig Gödöllőn került sor, ahol Matyi egy óriásplatánhoz kötözte az uraságot.
  • Főszereplőnek eredetileg Gábor Miklóst képzelték el, de Nádasdy végül Horváth Teri javaslatára főiskolai tanítványát, az alföldi parasztgyerek Soós Imrét választotta.
  • Soós Imrét a korhű Esterházy-deresen valóban eltángálták, és nem csak megjátszották a botozást. Utána napokig alig bírt ülni.
  • A Szakáts Miklós által alakított Bogáncs szerepét eredetileg Pécsi Sándornak szánták.
  • A film Kínában is nagy sikert aratott.

Televíziós megjelenés

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ SZTAKI.hu
  2. ↑ a korabeli filmelőzetesekben és ismertetésekben néhol: Döbröghy

Források