1961

Ez a szócikk az 1961. évről szól. Az 1961-es számról szóló cikket lásd itt: 1961 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek

Évek: 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966

• január 1. – Kísérlet a jugoszláv pénz- és gazdasági reformra.^[1]
• január 3. – Az USA megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Kubával.^[2]
• január 16. – 21 év után visszatérnek Kanadából Krakkóba, a királyi várba a Wawel híres kincsei, köztük számos világhírű gobelin.^[3]
• január 17. – Patrice Lumumba meggyilkolása.
• január 20. – John Fitzgerald Kennedy az USA elnöke.
• január 22. – Nem sokkal azt követően, hogy a karib-tengeri Curaçao kikötőjét elhagyja a portugál zászló alatt hajózó Santa Maria óceánjáró, egy huszonnégy, vegyesen spanyol, illetve portugál származású tagokból álló, magát Ibér Forradalmi Felszabadítási Bizottságnak nevező csoport eltéríti, a portugál Salazar, valamint a spanyol Franco vezette diktatúrának elleni tiltakozás gyanánt.^[4][5]
• január 22–február 7. – Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter vezetésével magyar delegáció tárgyal Moszkvában.^[6]

• február 12. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) Elnöksége és a Központi Bizottság (KB) kibővített ülése, amelyen visszautasítják a kommunista és a munkáspártok Jugoszláviát elítélő nyilatkozatát.^[1]
• február 15–16. – Andrej Grecsko marsall, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnoka Budapesten tárgyal.
• február 16. – A szejm elfogadja a lengyel nemzet gazdasági fejlődését előirányzó 5 éves tervet (1961–65).^[3]

• március 1. – A csehszlovák népszámlálási adatok szerint az ország lakossága 13 745 577 fő, melyből 518 782 fő vallja magát magyarnak.^[7]
• március 21. – A román Nagy Nemzetgyűlés a munkáspárt első titkárát, Gheorghe Gheorghiu-Dejt választja meg az újonnan létrehozott Államtanács elnökévé, míg Ion Maurer a kormányfői posztot kapja.^[8]
• március 28–29. – A Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének moszkvai ülése, melyen a magyar delegációt Kádár János és Münnich Ferenc vezeti.

• április 4. – A Tóth Lajos vezérőrnagy, megbízott vezérkari főnök vezényelte katonai díszszemlén első alkalommal mutatják be a honvédség új légvédelmi rakétáit és a MiG–19 PM szuperszonikus vadászrepülőgép-raj 3 repülőgépét.
• április 15. – Az amerikai légierő bombázza Havannát.
• április 16. – A nemzetgyűlési és nemzeti tanácsi választások Lengyelországban, melyen a választók 98,34%-a a Lengyel Nemzeti Egységfront jelöltjeire szavaz.^[3]
• április 17–20. – Sikertelenül végződik a kubai emigránsok partraszállási kísérlete a Disznó-öbölben, hogy megdöntsék Fidel Castro hatalmát Kubán.^[2]
• április 21. – A holland Dirk Stikker követi Paul-Henri Spaakot a NATO főtitkári beosztásban.^[9]
• április 22. – Az Algériában élő francia ultrák által létrehozott ún. Titkos Hadsereg Szervezete (OAS) vezetői – Maurice Challe, Edmond Jouhaud és Raoul Salan tábornokok – puccsot robbantanak ki, amely azonban április 24-ére megbukik.^[10]
• április 27. – Sierra Leone függetlenné válik.

• május 5. – Faji zavargások Alabama fővárosában, Montgomery-ben.
• május 15–18. – Lengyelországban az újonnan megválasztott szejm első ülésén megerősíti tisztségében a nemzetgyűlés elnökét, Czesław Wycechet és az államtanács elnökét, Aleksander Zawadzkit.^[3]
• május 16. – A hadsereg vezetésével Park Chung-hee megszerzi a hatalmat Dél-Koreában.
• május 19. – Harckészültségi szolgálatba helyezik az 1. honi légvédelmi rakétaezredet.
• május 20.–június 13. – Francia-algériai tárgyalások Évian-les-Bainsban.

• június 3–4. – John Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov, az SZKP első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Bécsben tárgyal a világpolitikai helyzetről és a két ország kapcsolatáról.
• június 11–12. – A tűz éjszakája Dél-Tirolban. (A robbantásos merényletekben helyi szeparatisták tönkreteszik a térség villamoshálózatát.)
• június 21–22. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága ülésén elhatározzák, hogy 1970-ig a mezőgazdasági termelést az ipari termelés színvonalára emelik.^[7]
• június 23. – Életbe lép az Antarktisz-egyezmény, amely kikötötte a kontinens semlegességét.

• július 1. – Veszprémben megalakul az 1. honi légvédelmi hadosztály-parancsnokság.
• július 4. – A K-19 atommeghajtású tengeralattjáró balesete.
• július 21–22. – Czinege Lajos honvédelmi miniszter – Ugrai Ferenc vezérkari főnök és Soós Sándor ezredes, szervezési és mozgósítási csoportfőnök kíséretében – Moszkvában tárgyal.

• augusztus 3. – Felállításra kerül az 5. összfegyvernemi hadsereg-parancsnokság, a 11. harckocsi-, a 15. gépkocsizó lövész-, valamint az 1. honi légvédelmi hadosztály, a Repülő-műszaki Tiszti Iskola, illetve a HM Anyagi-Technikai Főcsoportfőnökség.
• augusztus 13. – Megkezdődik a berlini fal építése.^[11]
• augusztus 20. – Megnyilik az Ifjusági Művelődési Park (Ifipark)^[12]
• augusztus 26. – Utolsóként kivégzettek az 1956-os forradalommal kapcsolatban:^[13] Kovács Lajos, Hámori István és Nickelsburg László.^[14]

• szeptember 1–6. – Az el nem kötelezett mozgalom első csúcsértekezlete Belgrádban, 28 ország részvételével.^[1]
• szeptember 5. – Az amerikai U–2-es felderítő repülőgépek először készítenek légi felvételeket a Kubába telepített szovjet légvédelmi rakétákról és MiG–21-es vadászgépekről.^[2]
• szeptember 13. – Megalakul a második Kádár-kormány.^[15]
• szeptember 18. – A Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt szállító Albertina nevű DC–6-os repülőgép, közvetlenül a leszállás előtt lezuhan a függetlenné vált, polgárháborús Kongóban. (A szerencsétlenségnek 16 halottja volt.)^[16]
• szeptember 18–19. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el az állami ellenőrzésről és a nemzetgazdasági nyilvántartásról.^[7]
• szeptember 28. – A damaszkuszi katonai felkelés következtében felbomlik az Egyiptom és Szíria részvételével 1958-ban létrehozott Egyesült Arab Köztársaság (EAK), de Egyiptom megtartja ezt az elnevezést egészen 1971-ig.^[17]

• október 5. – Az berlini válság hatására a honvédelmi miniszter – a 0037. számú parancsában – a második szolgálati évüket töltő sorállomány katonai szolgálati idejét határozatlan időre meghosszabbítja.
• október 17–31. – Az Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XXII. kongresszusa.^[18]
• október 31. – Sztálin holttestét elviszik a Lenin-mauzóleumból.

• november 7. – Konrad Adenauert negyedik alkalommal választják szövetségi kancellárrá.^[19]
• november 13. – Josip Broz Tito jugoszláv államfő skopjei beszédében üdvözli az SZKP XXII. kongresszusának antisztálinista határozatait, egyben kijelenti, hogy lehetetlen a megbékélés az albán vezetéssel.^[1]

• december 13–15. – Az Észak-atlanti Tanács párizsi miniszteri ülésén a szövetség megerősítette Berlinnel kapcsolatos álláspontját, erőteljesen elítéli a berlini fal felépítését, és jóváhagyja a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét a Szovjetunióval annak megállapítása céljából, hogy találnak-e tárgyalási alapot; továbbá bejelentik egy mozgékony alkalmi erő felállítását.^[9]
• december 15. – Hamburgban vízre bocsátják a Cap San Diegót.
• december 27. – Szovjet emlékirat a nyugatnémet kormányhoz a két ország kapcsolatáról.

• az év folyamán –
  • Kína és Észak-Korea meg nem támadási szerződést köt.^[20]
  • Habsburg Ottó írásban lemond az osztrák trónigényéről. (Magyarországgal kapcsolatban azonban sosem tett ilyen gesztust.)^[21]
  • India annektálja Goát és Diut, az utolsó indiai portugál gyarmatokat.^[4]

• Phil Hill nyeri a Formula–1-es világbajnokságot a Ferrarival.
• Az 1961-es Formula–1 Solitude nagydíj nyertese: a brit Innes Ireland.
• A Budapesti Vasas SC nyeri az NB 1-et. Ez a klub második bajnoki címe.

• január 31. – Ham nevű hím csimpánz fellövése az űrbe a Mercury-program keretében
• április 12. – Jurij Gagarin – az akkor 27 éves orosz kozmonauta – a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén végrehajtja az első emberes űrrepülést.^[22]
• augusztus 6–7. – German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerüli a Földet.

• december 31. – Bezár a Békés–Vésztő vasútvonal.

• Etta James: At Least
• Ike & Tina Turner: The Soul of Ike & Tina Turner
• Elvis Presley: Something for Everybody
• Frank Sinatra: Sinatra's Swingin' Session!!! / Ring-a-Ding-Ding / Come Swing with Me! / Sinatra Swings / I Remember Tommy

• január 8. – Calvin Smith olimpiai- és világbajnok amerikai sprinter, korábbi világcsúcstartó
• január 11. – Eszenyi Enikő Kossuth-díjas magyar színésznő, rendező, színigazgató
• január 25. – Galambos Lajos (Lagzi Lajcsi) magyar énekes, zenész
• február 10. – Alexander Payne amerikai filmrendező, forgatókönyvíró
• február 16. – Andy Taylor, angol gitáros, dalszövegíró, énekes, lemez producer, a Duran Duran gitárosa
• február 17. – Meir Kessler rabbi
• március 14. – Penny Johnson Jerald, amerikai színésznő
• március 21. – Lothar Matthäus német labdarúgó, a magyar válogatott volt szövetségi kapitánya
• március 31. – Mácsai Pál Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színigazgató
• április 1. – Susan Boyle brit énekes
• április 3. – Eddie Murphy amerikai színész
• május 6. – George Clooney, amerikai színész
• május 19. – Andrzej Piotr Andrzejewski lengyel repülőtiszt, dandártábornok († 2008)
• május 11. – Bicskey Lukács, magyar színész, rendező és szinkronszínész († 2015)
• május 22. – Faragó Béla zeneszerző
• június 4. – Gyurcsány Ferenc magyar közgazdász, politikus, miniszterelnök
• június 5. – Vincze Lilla magyar énekesnő, szövegíró
• június 9. – Michael J. Fox amerikai színész
• június 17. – Denis Lavant francia színművész
• július 1. – Diana hercegnő Károly walesi herceg, brit trónörökös első felesége († 1997)
• július 8. – Andrew Fletcher, angol zenész, billentyűs (Depeche Mode) († 2022)
• július 15. – Forest Whitaker amerikai színész, producer, rendező
• július 23. – Martin Lee Gore (Martin Lee Gore) brit popzenész, a Depeche Mode tagja
• augusztus 4. – Barack Obama politikus, jogtudós, az USA 44. elnöke
• augusztus 14. – Luisa Fernández, Németországban élő spanyol popénekesnő
• augusztus 22. – Debbi Peterson amerikai zenész, énekesnő
• szeptember 6. – Bánó Iván magyar gazdálkodó, politikus, országgyűlési képviselő (* 1888)
• szeptember 7. – Zubornyák Zoltán, színész, színházi rendező, producer
• szeptember 9. – Szájer József magyar politikus, jogász
• szeptember 13. – Alekszandr Alekszejevics Lukjanyenko, katonatiszt, a Dnyeszter Menti Köztársaság védelmi minisztere
• szeptember 18. – James Gandolfini, amerikai színész, producer († 2013)
• szeptember 30. – Eric Stoltz, amerikai színész
• október 3. – Ludger Stühlmeyer német kántor és zeneszerző
• október 10. – Martin Kemp, angol színész, rendező, zenész, műsorvezető, Spandau Ballet basszusgitárosa
• október 11. – Amr Dijáb arab énekes
• október 15. – Lengyel Ferenc, magyar színművész, rendező
• október 25. – Chad Smith, a Red Hot Chili Peppers dobosa
• október 28. – Kemény István, költő, író
• november 16. – Scherer Péter, Jászai Mari-díjas magyar színművész
• november 19. – Meg Ryan amerikai színésznő
• november 29. – Tom Sizemore amerikai színész († 2023)
• december 9. – Solymosi-Tari Emőke magyar zenetörténész, zenepedagógus, zenekritikus, szakújságíró

• január 4. – Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja (* 1887)
• január 12. – Hatvany Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1880)
• január 20. – Rupert Rezső ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő (* 1880)
• február 1. – Csók István festőművész (* 1865)
• február 2. – Takács József szociáldemokrata politikus, földművelésügyi miniszter (* 1884)
• február 25. – Hápka Péter ügyvéd, kárpátaljai autonómiapárti magyar politikus, magyarországi országgyűlési képviselő (* 1885)
• március 23. – Kühnel Márton vállalkozó és feltaláló, madárbarát (* 1884)
• március 31. – Paul Landowski lengyel-francia szobrász (* 1875)
• április 2. – Hacsatur Kostojanc szovjet-örmény neurofiziológus, az MTA tagja (* 1900)
• április 9. – I. Zogu albán király (* 1895)
• április 12. – Sarkadi Imre Kossuth-díjas magyar író (* 1921)
• május 6. – Lucian Blaga román író, költő, filozófus (* 1895)
• május 13. – Gary Cooper kétszeres Oscar-díjas amerikai színész (* 1901)
• május 30. – Zimmer Ferenc magyar újságíró, szerkesztő (* 1885)
• július 2. – Ernest Hemingway irodalmi Nobel-díjas amerikai regényíró, novellista, újságíró (* 1899)
• július 8. – Byssz Róbert festő, karikaturista, grafikus, újságíró. (* 1893)
• július 10. – Rajnai Gábor színművész, érdemes művész (* 1885)
• július 16. – Roska Márton régész (* 1880)^[23]
• augusztus 4. – Tildy Zoltán lelkész, politikus, köztársasági elnök (* 1889)
• augusztus 12. – Vedres Márk magyar szobrászművész (* 1870)
• augusztus 15. – Stanisław Łepkowski lengyel jogász, diplomata, volt nagykövet Budapesten (* 1892)
• augusztus 27. – Rózsahegyi Kálmán színész, tanár (* 1873)
• szeptember 6.
  • Bánó Iván magyar földbirtokos, gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő (* 1888)
  • Wolfgang Berghe von Trips Formula–1-es autóversenyző (* 1928)
• szeptember 15. – Bencs Zoltán magyar minisztériumi tisztviselő, kultúrpolitikai és filmes szakember, országgyűlési képviselő (* 1889)
• szeptember 18. – Dag Hammarskjöld svéd Nobel-békedíjas diplomata, az ENSZ második főtitkára (* 1905)
• szeptember 28. – Jávorka Sándor Kossuth-díjas botanikus, az MTA tagja (* 1883)
• november 3. – Kuffner Raoul magyar üzletember, Tamara de Łempicka emigráns lengyel festő férje (* 1886)
• november 21. – Mező Ferenc, magyar sporttörténész, tanár, olimpiai bajnok (* 1885)
• november 25. – Györgyi Dénes magyar építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja (* 1886)
• december 15. – Csörgey Titusz ornitológus, festőművész (* 1875)
• december 23. – Kurt Meyer SS-tiszt, háborús bűnös (* 1910)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. : Ráció. 1992.  
• ↑ Németország története: Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban II. Budapest: Osiris. 2005. ISBN 963 389 691 6  

A Wikimédia Commons tartalmaz 1961 témájú médiaállományokat.