Oscar-díj

Oscar-díj (Academy Award)
Az 1988-as Oscar-gála vörös szőnyege
Szervezet neve	Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS)
Ország	USA
Székhely	Los Angeles
Alapítás éve	1929
Díjátadók
Első díjátadó	1. Oscar-gála (1929. május 16. Hollywood)
Legutóbbi díjátadó	96. Oscar-gála (2024. március 10. Los Angeles)
Hivatalos weboldal
Oscars.org

Az Oscar-díj (hivatalos angol nevén Academy Award) az Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti díja, amelyet a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) ad ki több kategóriában 1929 óta.

A díjakat látványos gála keretében minden év februárjában (általában a hónap utolsó vasárnapján) adják át Hollywoodban – 2002 előtt Los Angelesben (korábban néhányszor New Yorkban is rendeztek gálát). A számos kategória jelöltjei az előző évben bemutatott filmek alkotói közül kerülnek ki, az Akadémia állítja fel a jelöltek listáját, a technikai kategóriákban három, a többi kategóriában öt jelöltet választanak ki, kivétel a Legjobb film kategória, melyben 2010-től 10 jelöltet választanak ki.^[1] A jelöltekre az akadémia tagjai szavazhatnak. Az eredményeket rendkívüli titoktartás mellett összesítik és őrzik a díjátadás pillanatáig.

A díjátadás estéjén a meghívott vendégek zene és ováció kíséretében bevonulnak a vörös szőnyegen a Dolby Színházba (2012-ig Kodak Színház). Az estélyen a sztárok híres divattervezők pompás ruhakölteményeit öltik magukra. Az eseményt több száz televíziós csatorna sugározza az egész világon.

Az egyes kategóriák megnevezése időnként változott, de az első díjátadón kettő is volt, amely eltért a későbbiektől: a legjobb film megjelölése Best Picture, Unique and Artistic Production volt (azaz „egyedi és művészi produkció”); az Engineering Effects a technikai díjak előfutára, 1930-ban nem osztottak ilyet (de hangmérnökit igen), 1931-ben pedig bevezették a Scientific and Engineering és a Technical Achievement kategóriákat. Az 1929-es év kategóriái között még szerepelt a Title Writing, azaz a némafilmekben feltűnő feliratok írása. Szintén az első évben különdíjat kapott a legjobb vígjáték és dráma rendezője.

Az első 15 díjátadó ünnepség a Hollywood Roosevelt Hotelben, majd az Ambassador és a Biltmore szállodáknál került megrendezésre. Az érdeklődés növekedésével egyre nagyobb tömeget vonzott a rendezvény, így 1942 után a fokozott látogatottság és a II. világháború használhatatlanná tette a helyszíneket. Az ünnepség ekkor színházakba költözött. 1953. március 19-én közvetítették először a bemutatást, hollywoodi RKO Pantages Színházból. További helyszínváltások következtek, míg végül Los Angeles és New York után 2001-ben a díjátadás visszatért Hollywoodba, a 3400 üléssel rendelkező Kodak Színházba.

Az átadás látványos gála keretében történik, a filmipar legjobbjai több kategóriában kerülhetnek jelölésre, és vehetik át az arany-szobrocskát.

Évekig változott, hogy az Oscar nyerteseinek nevét közzé tegyék-e az átadást megelőzően, vagy sem, míg végül az Akadémia 1941 óta használja a zárt borítékos megoldást.

Az első ünnepségen 15 szobrocskát osztottak ki az 1927 és 1928-as eredményekért. Az első, a legjobb színésznek járó díjat az elismert német tragédiaíró, Emil Jannings kapta.

Az első díjátadás a média jelenléte nélkül zajlott, míg a második évben olyan lelkesedés várta az ünnepséget, hogy egy egyórás élő rádióadás közvetítette az eseményt. Az első televíziós közvetítés 1953-ban volt, ekkor milliók kísérték figyelemmel az ünnepséget a képernyőkön keresztül Amerikából és Kanadából. 1966-ban már színesben nézhették a televízió-nézők ugyanezt, 1969-re már több mint 200 országban közvetítették a ceremóniát.

Az első díjkiosztón még senki sem tudta a szobor nevét. Oscar végső elfogadott alakját George Stanley öntötte agyagba, azután bronzba és takarta be 24 karátos arannyal. A szoborból 12 példányt készített. Ötszáz dollárral honorálták a munkáját. 1931-ben született meg a szobor neve. Az anekdota szerint Margaret Herrick, az Amerikai Filmakadémia első könyvtárosa legelső munkanapján körbejárta a házat, és közelről megvizsgálta a kis szobrocskát. Nézegetés közben rájött, hogy a szobor nagyon hasonlít nagybátyjára, a texasi Oscar Pierce-re.

2000-ben a díjátadó előtt eltűntek a szobrok, egy szegény ember találta meg őket a szemétben, három szobor kivételével. Az Oscarokat visszaszolgáltatta az Akadémiának, amit az AMPAS hálából 2 tiszteletjeggyel jutalmazott.

Évente 50 szobrot készítenek 12 ember munkája segítségével. A szobor tömege 3,856 kg, magassága 34,3 cm. Előállítási ára korábban 400 dollár körül járt, de az aranyárak emelkedése miatt 2008-ban már körülbelül 500 dollárra nőtt.^[2][3] A jelentősebb kategóriákban győzteseknek átadott szobrok eszmei értéke viszont természetesen dollár-százezrekben mérhető. Az Amerikai Filmakadémia 1950 óta eleinte kérte, később már előírta, hogy a díjazottak a szobrot nem adhatják el, de a gyűjtők számos ennél régebbi díjat szereztek már meg árverésen.^[4]

A nagydíjakat élő televíziós adásban osztják ki februárban vagy márciusban, 6 héttel a jelölések bejelentése után. Az extravagáns show során a meghívottak a legfelkapottabb divattervezők legdrágább ruhakölteményeiben lépnek a vörös szőnyegre. Az Akadémia becslései szerint évente mintegy 1 milliárdan kísérik figyelemmel az eseményt. Egy 2006-os Jon Stewart-interjúban a The Daily Show-ban Roger Ebert filmkritikus inkább 40 millió körülire becsülte a nézők számát. Az Akadémia éves költségvetését teljes egészében az esemény reklámbevételei adják.

A ceremóniát 1976-ig az NBC közvetítette, később pedig az ABC. Az Oscar-gála az egyetlen díjkiosztó amit élőben közvetítenek az USA teljes területén; általában a show-kat keleten élőben adják, nyugaton pedig 3 órával késleltetve.

Miután több mint 50 évig késő márciusban vagy kora áprilisban tartották a ceremóniát, 2004-től kezdve az időpont átkerült késő februárra vagy kora márciusra, valószínűleg azért, hogy elkerüljék az ütközést egyéb médiaeseményekkel, mint például az NCAA kosárlabda bajnokság.

A mostani szabályozás szerint a jelölendő filmnek a megelőző naptári év valamelyik napján kell forgalomba kerülnie Los Angelesben. A filmnek el kell érnie a 40 perces („feature-length”) hosszúságot a kvalifikációhoz (kivéve a rövidfilmes díjaknál). A filmnek hozzáférhetőnek kell lennie 35 mm-es vagy 70 mm-es filmen vagy egy 24/48 fps-es progressive scan digitális filmen legalább 1280×720 pixel felbontásban.

Az Akadémia különböző tagozatai a saját területükön adhatnak le jelöléseket, ugyanakkor minden Akadémia-tag jelölhet A legjobb film kategóriában filmeket. Győzteseket a szavazás második fordulója után hirdethetnek, amikor is minden tag minden kategóriában szavazhat a jelöltekre.

1929-ben az első Oscar-gála egy ünnepi vacsora keretében került megrendezésre a Hollywood Roosevelt Hotelben. 1930-tól 1943-ig az eseményt váltakozva két helyszínen tartották: az Ambassador Hotelben a Wilshire Boulevard-on, és a Biltmore Hotelben Los Angeles belvárosában.

Ezután 1944-től 1946-ig a Grauman’s Chinese Theatre, majd 1947-től 1948-ig a Shrine Auditorium szolgált a díjátadó gála helyszínéül. A 21. Oscar-gálát 1949-ben Hollywoodban, a Melrose Avenue-n található Academy Award Theatre-ben tartották, amely a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia központja is volt egyben.

1950-től 1960-ig a hollywood-i Pantages Theatre-ben adták át a díjakat. A gála 1961-ben a california-i Santa Monica Civic Auditorium-ba költözött. 1969-ben az akadémia a gálát Los Angeles-be helyezte vissza, ezúttal a Dorothy Chandler Pavilion-ba, ami a Los Angeles County Music Center-ben található.^[5]

2002-től a Kodak Színház (napjainkban Dolby Színház) az esemény helyszíne.^[6]

Az Oscar első évében a legjobb rendező díja ketté volt választva dráma és vígjáték kategóriákra. Néhány alkalommal a legjobb eredeti filmzene is külön futott drámai, illetve vígjáték/musical kategóriákban. Jelenleg a legjobb eredeti filmzene egyetlen kategóriát alkot. Az 1930-as évektől az 1960-as évekig az operatőri, látványtervezői és sminkes díjakat külön osztották a fekete-fehér és a színes filmeknél.

Az Akadémia minden évben az alábbi kategóriákban osztja ki az Oscar-díjakat

Az alábbi díjakat nem rendszeresen ítélik oda.

Az alábbi díjakat nem rendszeresen ítélik oda.

• Gordon E. Sawyer-díj – 1982
• John A. Bonner Medal of Commendation – 1978
• Oscar-Nívódíj (I. osztály) – 1931
• Tudományos és Mérnöki díj (II. osztály) – 1931
• Oscar Műszaki-díj (III. kategória) – 1931

• legjobb segédrendező – 1933–1937
• legjobb koreográfus – 1935–1937
• Best Engineering Effects – 1929
• legjobb rövidfilm – színes – 1936–1937
• legjobb rövidfilm – vígjáték – 1932–1935
• legjobb rövidfilm – élő akció – kéttekercses – 1936–1956
• legjobb rövidfilm – újdonság – 1932–1935
• legjobb eredeti történet – 1929–1957
• legjobb némafilm-felirat – 1929
• legjobb egyedi és művészi alkotás – 1929
• legjobb filmzene – Adaptáció vagy feldolgozás
• legjobb hangvágás – 1963–2019^{[* 1]}
• legjobb hangkeverés – 1929–2019^{[* 1]}

• Az Oscar-díj eddigi történelme során a legtöbb díjat nyert személy Walt Disney volt, aki 26 alkalommal részesült az elismerésben.^[9] Őt Cedric Gibbons és Iain Neil követi 11 díjjal és Farciot Edouart 10 díjjal.
• A legtöbb jelölést, összesen 62-t, a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió kapta. Walt Disney-t 59-szer, John Williamset 45-ször és Alfred Newmant 43 alkalommal jelölték.^[10]
• A legtöbb díjat elnyert film címén – 11 Oscar-díjjal – három alkotás osztozik: Ben-Hur (1959), Titanic (1997) és A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003).
• Több olyan díjazott is van, akik minden jelölés alkalmával elnyerték az Oscart. Közülük a legtöbbet Mark Berger és Glen Robinson kapta, akik 4 jelölésből 4 díjat nyertek.
• Az öt fő kategória (legjobb film, legjobb rendező, legjobb eredeti/adaptált forgatókönyv, legjobb férfi és női főszereplő) mindegyikét csak három film nyerte el: Ez történt egy éjszaka (1934), Száll a kakukk fészkére (1975) és A bárányok hallgatnak (1991)
• A legtöbb sikertelen jelöléssel rendelkező alkotó: Kevin O’Connell (20 jelölés), Roland Anderson és Alex North^[11] (15 jelölés), George Folsey (13 jelölés).
• Mindössze öt film van, mely 4 vagy több jelölésből minden díjat elnyert: A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003) 11 díj, Gigi (1958) 9 díj, Az utolsó császár (1987) 9 díj, Ez történt egy éjszaka (1934) 5 díj, Mátrix (1999) 4 díj
• A rendezők között a legtöbb díjat John Ford nyerte, aki 4 szobrocskával büszkélkedhetett. Őt követik – három díjjal – Frank Capra és William Wyler. Wylert jelölték a legtöbbször a díjra, mint a legjobb rendező: összesen tizenkét alkalommal.
• A legtöbb díjat elnyert színész Katharine Hepburn volt: 4 alkalommal kapta meg az Oscar-t, ráadásul mindegyiket főszereplőként. 3 Oscar-díjat kapott Ingrid Bergman, Walter Brennan, Jack Nicholson, Daniel Day-Lewis, Frances McDormand és Meryl Streep.
• A színészek között a legtöbb jelölést Meryl Streep kapta: 21 alkalommal jelölték. Katharine Hepburn, Jack Nicholson 12 jelöléssel, Bette Davis (2 díj) és Laurence Olivier (1 díj) 10 jelöléssel követi.
• A legtöbb sikertelen jelöléssel rendelkező filmek: a Fordulópont (1977) és a Bíborszín (1985) 11 jelölést, a New York bandái (2002), A félszemű (2010), az Amerikai botrány (2013) és Az ír (2019) 10 jelölést, a Kis rókák (1941) és a Peyton Place (1957) 9 jelölést kapott.
• A Grand Hotel (1932) az egyetlen alkotás, mely úgy nyerte el a legjobb filmnek járó elismerést, hogy az Akadémia más kategóriában nem jelölte díjra.
• Összesen öt alkalommal ítélték oda megosztva díjat:
  • 1931/32-ben a legjobb férfi főszereplő kategóriában: Fredric March és Wallace Beery kapta a díjat.^[12]
  • 1949-ben a legjobb rövid dokumentumfilm kategóriában A Chance To Live és a So Much for So Little kapta a díjat.
  • 1968-ban a legjobb női főszereplő kategóriában Katharine Hepburn és Barbra Streisand kapta a díjat.
  • 1986-ban a legjobb dokumentumfilm kategóriában a Artie Shaw: Time Is All You've Got és Down and Out in America
  • 1994-ben a legjobb rövidfilmek kategóriában: Franz Kafka's It's a Wonderful Life és a Trevor
• Legidősebb és legfiatalabb díjazott színészek:
  • a legidősebb díjazott Jessica Tandy és Christopher Plummer volt, mindketten 82 évesen vették át a díjat. Előbbi a Miss Daisy sofőrje (1989) című filmért, utóbbi a Kezdők (2010) című filmért.
  • Tatum O’Neal mindössze 10 éves volt, amikor elnyerte a díjat a Paper Moon (1973) című filmben nyújtott alakításáért, mint a legjobb női mellékszereplő.
  • A legidősebb díjra esélyes Christopher Plummer volt, akit 88 évesen A világ összes pénze (2017) című filmben nyújtott alakításáért jelöltek Oscarra.
  • A legfiatalabb díjra esélyes Justin Henry a Kramer kontra Kramer (1979) című mellékszereplője volt, akit 8 évesen jelöltek.
• A legrövidebb Oscar-díjas főszerep: David Niven (1958) mindössze 15 percet és 38 másodpercet szerepelt a Külön asztalok (1958) című filmben, mégis a legjobb férfi főszereplő kategóriában jelölték.^[13]
• A legjobb idegen nyelvű film díjára a legtöbb alkalommal Franciaország filmjeit jelölték, 36 alkalommal, a legtöbb díjat, 10-et, Olaszország nyerte (27 jelölésből).
• Visszautasított Oscar-díj: a színészek között csak ketten utasították vissza a díjat. George C. Scott a Patton (1970) című film főszereplője azt állította azért nem veszi át a díjat, mert alakítását nem tartja összemérhetőnek a többi színésszel.^[14] Marlon Brando A Keresztapa (1972) díjazottja az indián származású Sacheen Littlefeathert (1946–2022) küldte maga helyett a díjátadóra, az amerikai őslakosokkal szembeni bánásmód elleni tiltakozásul.^[15]
• Walt Disney 1939-ban a Hófehérke és a hét törpe című rajzfilmjéért egy nagy és hét kisebb méretű Oscar-díjat kapott.^[16]

• William S. Darling (eredeti nevén Sándorházi Vilmos Béla) magyar származású látványtervező három alkalommal nyert díjat: 1933-ban a Kavalkád, 1943-ban a Bernadette dala és 1946-ban az Anna és a sziámi király című filmekért.
• Dave Gould (eredeti nevén Guttman Dezső) táncrendező, koreográfus 1936-ban két alkalommal nyert díjat a Broadway Melody és a Csalj meg, drágám! című filmekért.^[17]
• Herczegh Géza 1937-ben a Zola élete című film forgatókönyvírójaként kapta az elismerést.
• Kertész Mihály a 1942-ben bemutatott Casablanca rendezéséért kapott díjat.
• Paul Lukast (eredeti nevén Lukács Pál) az Őrség a Rajnán c. film főszerepéért jutalmazták.
• George Pal (eredeti nevén Marczincsák György Pál) 1944-ben, Adolf Zukor 1949-ben kapott életműdíjat.
• Hajós Károlyt (Karl Hajos) 1944-ben és 1945-ben is jelölték a legjobb eredeti filmzene kategóriájában.
• Rózsa Miklós zeneszerzőként három alkalommal érdemelte ki a szobrocskát (Ben-Hur, Elbűvölve és Kettős élet zenéje miatt).
• Trauner Sándor a Legénylakás, míg Joseph Kish A bolondok hajója látványtervezőjeként kapott díjat.
• Ernest Laszlo (született László Ernő) A bolondok hajója fényképezéséért nyert díjat „fekete-fehér” kategóriában 1965-ben.
• Jankovics Marcell magyar grafikus, rajzfilmrendező egyik művét, a Sisyphus című magyar rajzfilmét, Oscar-díjra jelölték a „legjobb animációs rövidfilm” kategóriában 1975-ben.
• Steven Spielberg a Harmadik típusú találkozások című filmjének fényképezéséért Zsigmond Vilmos nyert díjat 1978-ban.
• A legjobb animációs rövidfilm kategóriájában 1981-ben A Légy című rövidfilm – melyet Rofusz Ferenc rendezett – nyert díjat. Ez volt az első magyar film, mely Oscar-díjat kapott.
• Szabó István Mephisto című filmje 1982-ben a legjobb külföldi film kategóriájában nyert díjat.
• Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című filmje 1991-ben a legjobb külföldi filmnek járó diák-Oscar-díjat (Student Academy Award) nyerte.
• Nemes Jeles László Saul fia című filmje 2016-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat.
• Kis Hajni Szép alak című kisjátékfilmjét 2016-ban a „legjobb idegen nyelvű narratív film” kategóriában diák-Oscar-díjra jelölték.^[18]
• Deák Kristóf és Udvardy Anna^[19] Mindenki című filmje 2017-ben elnyerte a legjobb élő szereplős rövidfilmnek járó díjat.^[20]
• Freund Ádám Tamás Földiek című kisjátékfilmjét 2017-ben a legjobb narratív film (nemzetközi filmiskolák) kategóriában diák-Oscar-díjra jelölték.^[21]
• Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét 2017-ben jelölték a legjobb idegen nyelvű film díjára.
• Sipos Zsuzsanna Patrice Vermette filmdíszlettervezővel megosztva nyert 2022-ben díjat a látványtervezés kategóriájában a Dűnében végzett munkájáért.^[22]
• Mac Ruth^[23] Mark Manginivel, Theo Greenel, Doug Hemphillel, Ron Bartlettel megosztva nyert 2022-ben díjat a legjobb hang kategóriájában a Dűnében végzett munkájáért.^[24]
• Mihalek Zsuzsa James Price és Shona Heath díszlettervezőkkel megosztva nyert 2024-ben díjat látványtervezés kategóriában a Szegény párákban végzett munkájáért.^[25]

• Bokor Pál: A siker neve Oscar (Atlantic Press, 2007)
• Bokor Pál: A siker helye Hollywood (Atlantic Press, 2008)
• Oscar-díjas magyarok (magyar nyelven). Index, 2005. február 24. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
• Academy Award Statistics (angol nyelven). AMPAS. . (Hozzáférés: 2010. március 2.)

A Wikimédia Commons tartalmaz Oscar-díj témájú médiaállományokat.

• Oscars.org (angolul)
• The Academy Awards Database Archiválva 2008. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Oscar.com (angolul)
• Oscar-díj Archiválva 2010. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben az Internet Movie Database oldalain (angolul)
• Oscar-díjas magyarok (magyarul)
• Oscar-díj a MoziNéző oldalon (magyarul)
• Student Academy Awards (angolul)
• Návai Anikó: Oscar? Oscar! A XX. század történetének legfontosabb filmdíja; Officina Nova–Magyar Könyvklub, Budapest, 1998
• Bokor Pál: A siker neve Oscar. Nyolcvan éves az Oscar-díj; Atlantic Press, Budapest, 2007
• Bokor Pál: Hollywood magyar szemmel. Az Oscar-díj, a stúdiók, a sztárok és a magyarok, akik az egészet kitalálták; 3. bőv. kiad.; Atlantic Press, Budapest, 2014