1928

Ez a szócikk az 1928. évről szól. Az 1928-as számról szóló cikket lásd itt: 1928 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek

Évek: 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933

• január 1.
  • Észtország bevezeti új pénznemét, az észt koronát.
  • Szentgotthárd vasútállomásán öt vagon „gépalkatrésznek” feltüntetett gépfegyvert foglal le a magyar hatóság. A szállítmány Olaszországból tart Lengyelországba. Az ügy kapcsán nemzetközi jegyzékváltás kezdődik amelyben a felek elhatárolódnak a cselekménytől, és értetlenségüknek adnak hangot.^[1]
• január 5. – Berlinben a Landsberger Allé-n felrobban egy négyemeletes ház, az alagsorban működő élelmiszergyár ammónia felhalmozódása miatt. A baleset 20 halottjának, és 18 sebesültjének a híre bejárja a világsajtót.
• január 10.
  • A magyar képviselőház közoktatási bizottsága elfogadja a Numerus clausus törvényjavaslatot.
  • A Franciaország felé irányuló német háborús jóvátételi szállítások kapcsán 750 millió frank értékű csalást fedeznek fel. A korrupcióban közel ötven német és francia gyáros és kereskedő érintett. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
• január 17. – Szovjetunióban megkezdődnek a tisztogatások az állami hivatalokban. Az OGPU közel 51 000 polgári tisztviselőt távolít el „megbízhatatlanság” miatt. (Letartóztatják egyebek közt Lev Davidovics Trockijt is.)
• január 19. – A szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyének kivizsgálására alakult osztrák-magyar bizottság, az incidens vasútforgalmi rész tisztázására szorítkozik, ami nemzetközi csalódást okoz. Számos külföldi lap a magyar-olasz kormány szorosabb együttműködését emlegeti, és komolytalannak tartja az osztrák-magyar bizottság munkáját.
• január 20. – Csehszlovák egyezség született Vatikánnal, amelynek értelmében a csehszlovák kormány visszaadja az egyház elkobzott birtokait, vagyonát, cserébe a szentszék beleegyezik, hogy püspök csak cseh állampolgár lehet és hogy az egyházmegyék nem tartoznak külföldi egyházi fennhatóság alá.^[2]
• január 21.
  • A Szovjetunióban Nyikolaj Ivanovics Buharin nyilatkozatában szembefordul a központi bizottsággal. Nyíltan bírálja a kollektív vezetés hiányát, az ország diktatórikus vezetési elveit, a parasztság katonai-feudális kizsákmányolását. Megnyilatkozásáért meghurcolják, január 30-án jobboldali elhajlónak nyilvánítja a központi bizottság.
  • Felkínálja átadásra Ausztriának a Szentgotthárdnál lefoglalt gépfegyvereket a magyar kormány, amelyet az osztrák fél visszautasít, feltételezhetően a nagy nemzetközi figyelmet kapott ügy miatt.
• január 28–29. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt kongresszusán határozat születik a csehországi német szociáldemokratákkal való fokozatos szervezeti egyesülésről.^[3]
• január 29. – Esztergomban Serédi Jusztinián a székesegyházban tartott ünnepi mise keretei között elfoglalja Magyarország hercegprímási székét.
• január 31. – Lev Trockijt is száműzik több társával együtt Alma-Atába.

• február 1. – A Kisantant képviselői Genfben a Népszövetséghez fordulnak beadványukkal: vizsgáltassa ki elfogulatlan felekkel a szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyét.
• február 3. – Jugoszláv kormányválság tör ki, amikor a demokrata miniszterek kilépnek a kormányból.
• február 8. – A jugoszláv kormányválság feloldására Vukčević miniszterelnök beadja a lemondását
• február 11. – Megkezdődnek a svájci St. Moritzban az 1928. évi téli olimpiai játékok
• február 13. – A magyar egyetemeken diáksztrájk kezdődik a Numerus clausus módosítása körüli viták miatt.
• február 16. – A francia szenátus elutasítja a nők háború esetén történő besorozását, amely törvényjavaslatot korábban már a képviselőház elfogadott.
• február 20. – A magyar kormány elrendeli, hogy a Szentgotthárdnál lefoglalt fegyvereket elárverezteti február 24-én, miután katonai célokra azokat alkalmatlanná tette.
• február 22. – Jugoszláviában számos más próbálkozást követően újra Vukčević volt miniszterelnök alakít kormányt.
• február 23. – Az osztrák kancellár, Ignaz Seipel egy beszédében azzal vádolja Olaszországot, hogy elnyomja a tiroli osztrák kisebbségeket.
• február 24.
  • Benito Mussolini visszarendeli a bécsi olasz nagykövetet, válaszul az előző napi osztrák „vádaskodásra”.
  • A genfi Népszövetségi Tanács megbízott elnöke, Ceng-Lo jegyzékben kéri fel a magyar kormányt, a szentgotthárdi fegyvercsempészés kapcsán kitűzött árverezés elhalasztására, amelyet a magyar kormány visszautasít, mert minél hamarabb szeretné megnyugtatóan lezárni az ügyet.
• február 24. – A Népszövetséghez adott magyar válasz kapcsán éles hangú Magyarországot bíráló cikkek sokasága jelenik meg a francia, és a Kisantant országainak vezető lapjaiban.
• február 28. – A magyar képviselőház elfogadja a Numerus clausus módosításáról szóló törvényjavaslatot.

• március 1. – Benito Mussolini beszédében éles hangon bírálja Ausztriát. Hálátlan nemzetnek mondja, és az Osztrák-Magyar Monarchiát a népek börtöneként emlegeti.
• március 4. – A lengyel nemzetgyűlési választásokon heves küzdelem alakul ki a kormány pártok és a baloldal között, s bár a kormánylista a szavatok 27,6%-át kapja, mégis Józef Piłsudski alakíthat kormányt.
• március 5. – A Szovjetunióban meghirdetik az első szocialista munkaversenyt. A Pravda hasábjain közlik a „Vörös Viborg”-i gyár munkásainak felhívását a szovjet dolgozó néphez.^[4]
• március 12.
  • Málta brit fennhatóság alá kerül
  • A szovjet titkos rendőrség német mérnököket tartóztat le a Donyecki szénmedence települései szerte, a termelés szervezett szabotálásának vádjával. (Az affér elhúzódó diplomáciai jegyzékváltáshoz vezet a két ország között, jó időre beárnyékolva a két ország kapcsolatát.)
  • A Los Angeles vízellátását garantálni hivatott tározórendszer részeként megépített gát – röviddel éjfél előtt – átszakad. (Ez volt az USA XX. századi történetének legtöbb – közel 450 – halálos áldozattal járó, mérnöki hibából bekövetkezett katasztrófája.)^[5]
  • A dél-amerikai Santos városában sárlavina pusztít, a lezúduló földtömeg városrészeket tesz lakhatatlanná.
• március 15. – Törvényileg elrendelt hivatalos ünneppé nyilvánította a magyar kormány ezt a napot, a magyar történelem során először. New Yorkban 120 000 ember előtt leplezték le Kossuth Lajos szobrát.^[2]
• március 18. – A magyarországi Solt község egyik esti mozielőadásán felrobbanó filmtekercs gyorsan terjedő tüzet okoz. 6 halott, több súlyos égési sérült. Az ügy felveti a mozik biztonságának kérdését ország szerte. Később határozat születik a mozigépek fallal való elhatárolását a minden esetben.
• március 21. – Spanyolország kormánya döntést hoz: újra be kíván lépni a Népszövetségbe.
• március 23. – Véres verekedésbe fajuló tüntetés a budapesti Népopera (ma Erkel Színház) előtt, a bemutatásra kerülő jazz-operett, a „Húzd rá Jonny” előadása miatt.
• március 26. – Az olasz Friaul-tartományban földrengés pusztít. Az anyagi kár jelentős.
• március 27. – Lengyelországban botrány tör ki a parlament megnyitásakor, amikor a kormány ellenzékében álló szocialista elnököt szavaz meg a szejm.

• április 1. – Az éjszaka folyamán a törökországi İzmir városa és környékén jelentős földrengés pusztít.
• április 10.
  • Az Atlanti-óceán egyes térségeinél nagy viharokat észlelnek. Megsérül egyebek mellett a teljesen biztonságosnak tartott Leviathan óriás gőzös.
  • Törökországban megszüntetik az iszlám államvallás jellegét.
• április 11. – Németországban a moabiti büntetőtörvényszék fogházából megszöktetik a baloldali írót, Otto Braunt. Az akciót élettársa Olga Benario által vezetett csoport hajtja végre, majd együtt Moszkvába távoznak. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
• április 12. – Pokolgépes merényletet követnek el az olasz uralkodó III. Viktor Emánuel és kísérete ellen a milánói vásár megnyitásakor. A robbanás 20 embert megölt, sok volt a sebesült, az uralkodó azonban sértetlen maradt. A felelősöket nem találták meg.
• április 13. – A német Köhl kapitány vezette Bremen nevű Junkers W 33 repülőgép a világon elsőként 37 repült órával, leszállás nélkül átrepüli az Atlanti-óceánt. A gép az írországi Baldonnelből indult és a kanadai Greenly Island-on szállt le (Labrador, Newfoundland).^[6]
• április 14.
  • Litvánia kormánya, erőteljes kommunista veszélyre való hivatkozással feloszlatja a parlamentet, és diktatúrát vezet be, amely komoly feszültséget teremt a szomszédos Lengyelország és Litvánia között.
  • Bulgáriában földrengés pusztít Csirpan és Plovdiv környékén. Közel 21 000 épület pusztul el. Sokan válnak hajléktalanná, a halottak száma 130.
• április 17. – Ismét erős földrengés pusztít Bulgáriában, ezúttal két napon keresztül, több hullámban. Közel 80 000 ember marad fedél nélkül, sok száz halott.
• április 22. – Franciaországban megtartott választásokon nincs változás. A nemzeti koalíció megőrizte többségét, a többi pártra szavazók aránya sem változott.
• április 23. – Kora hajnalban görögországi Korinthosz városát, és környékén erős földrengés rázza meg. Az 1858-as földrengés következtében újraépült város jelentős része elpusztul, közel 200 000 épület.^[7]
• április 27. – Bécsben letartóztatják Kun Bélát, aki a későbbi nyomozás szerint újabb kommunista forradalmat kívánt előkészíteni Magyarországon.

• május 1. – A bulgáriai Sztara Zagora környékén ciklon okoz jelentős károkat.
• május 6. – A romániai Gyulafehérvárott Iuliu Maniu által megtartott százezres népgyűlés a kormány leváltását követeli, és megindul Bukarest felé. Sejus község határában a kirendelt katonaság feloszlatta a tömeget.
• május 8. – II. Károly román királyt kiutasítják Angliából, ideiglenes tartózkodási helyéről, mert forradalmi kiáltványt intézett angol területről a román néphez.
• május 15. – Az Angliából kiutasított II. Károly román király Belgiumban kap ideiglenes letelepedési engedélyt.
• május 20. – Németországban parlamenti választásokat tartanak.^[8] (A jobboldali pártok visszaszorulnak, a baloldaliak előretörnek.)
• május 28. – Jugoszláviában a tervezett nettunoi szerződés bevezetése miatt olasz-ellenes tüntetések zajlanak.

• június 2. – A Nyikolaj Buharin éles kritikájával egyetértő, Mihail Tomszkijt leváltják a Szakszervezetek Összoroszországi Központi Tanácsának elnöki tisztségéről.
• június 12. – A német választások eredménye után Wilhelm Marx kormánya lemond. Paul von Hindenburg köztársasági elnök a szocialistákat bízza meg kormányalakítással.
• június 18. – Görögország több városában tartanak sztrájkot, utcai felvonulást, amely számos helyen vezet véres összetűzésbe.
• június 19. – A belgrádi parlamentben Stjepan Radić képviselő felterjeszti a nottunoi egyezmény ratifikálását. A radikális párt több képviselője éles kirohanásban utasítja el. Sőt egyik javaslatukban Stjepan Radić orvosi elmeállapotának megállapítását kérvényezi a szkupstinától.
• június 20.
  • Puniša Račić szerb képviselő a Nettuno-egyezmény ratifikációs vitája során a belgrádi parlamentben rálő Stjepan Radićra és a Horvát Parasztpárt (HPP) további négy vezetőjére. (Ketten a helyszínen, Radić augusztus elején belehal sérüléseibe. A HPP új vezetője Vladko Maček.)^[9]
  • Bukarestben megkezdődik a Kisantant konferenciája. Marinkovics jugoszláv külügyminiszter felveti Ausztria csatlakozását a gazdasági rendszerbe.
• június 21. – Zágrábban véres zavargások kezdődnek a belgrádi merénylet miatt. A kormány elnapolja a szkupstina ülését, és ostromállapotot hirdet Zágráb városában.
• június 23. – Jugoszláviában óriási tömeg kíséri utolsó útjára a meggyilkolt képviselőket. Zágrábban pattanásig feszült a helyzet.
• június 27. – Lengyelországban Józef Piłsudski betegségére való hivatkozással lemond. A helyettes miniszterelnök, Bartel alakít új kormányt
• június 28. – „Ausztria nem lép be a Kisantant gazdasági rendszerébe” - nyilatkozza az osztrák kancellár, Ignaz Seipel.^[10]

• július 4. – A jugoszláv király többekkel tárgyal, míg végül Anton Korošec, a szlovén radikális párt vezérét bízza meg kormányalakítással.
• július 5. – Görögországban megalakul az Elefthériosz Venizélosz miniszterelnökségével az új kormány. Első lépésként feloszlatják a parlamentet és új választásokat írnak ki.
• július 7. – Moszkvában Vjacseszlav Mihajlovics Molotov elnök által összehívott Komintern vezetőségi ülésen eltávolítják Nyikolaj Buharint a szervezet éléről. Helyét Dimitrij Manuilszkij veszi át. Mint ismeretes Buharin éles kritikát fogalmazott meg a szovjet vezetéssel szemben, a diktatórikus kormányzás ellen, amiért meghurcolták.
• július 8. – Chile partvidékén, Aranco kikötője közelében kialakult nagy viharban, 300 emberrel a fedélzetén, elsüllyedt az Angamos nevű gőzhajó. Nincs túlélő.
• július 9. – Szófiában éjszaka több lövéssel meggyilkolják a bulgáriai látogatáson részt vevő macedóniai forradalmi bizottság vezetőségi tagját, Protogerov tábornokot, mert szembe helyezkedett szervezet radikális szárnyával. (Protogerov az elszakadási mozgalom egyik meghatározó alakja.)
• július 10. – Az 1924 óta közös szovjet-kínai igazgatás alatt álló Kelet-kínai Vasút vonalait elfoglalják a kínai Csang Kaj-sek vezette fehér-gárdisták, és ellenőrzésük alá vonják.
• július 11. – Belgrádban megalakul a Korošec-kormány. (Korošec koalíciós partnerei nem támogatják trialista elképzeléseit.)^[9]
• július 13. – Jugoszláviától való elszakadásért küzdő macedon forradalmi szervezet egy tagja öngyilkos merényletet követ el a jugoszláv belügyminisztérium közbiztonsági osztály vezetője ellen. Lazius Zika életben marad, a merénylő nem.
• július 17. – Mexikó elnökét, Álvaro Obregón tábornokot meggyilkolják.
• július 28. – Elkezdődnek az 1928. évi nyári olimpiai játékok a hollandiai Amszterdamban.
• július 31. – Anglia és Franciaország új tengeri egyezményt köt, amelynek értelmében a tengeri fegyverkezés során összehangolják erőiket.

• augusztus 1. – Zágrábban a horvát néppárti gyűlésen önálló Horvátországot követelnek. Utcai tömeg demonstrációk kezdődnek. A jugoszláv kormány elítéli az elszakadási törekvést.
• augusztus 6.
  • Az F. XIV. jelű olasz tengeralattjáró, hadgyakorlat közben elsüllyed, legénysége nem éli túl a balesetet.
  • A jugoszláv parlament elfogadja a nettunói egyezményt.
  • Zágrábban politikai gyilkosság kelt országos felháborodást. Risztovics zágrábi újságírót agyonlövi egy vasutas, mert az újságíró cikkeiben rendszeresen negatív hangot ütött meg a horvát nemzetiségiekkel szemben.^[11]
• augusztus 3–13. – A prágai magyar egyetemisták Szent György-körének gombaszögi táborozásán megalakul a csehszlovákiai magyar fiatal baloldali értelmiség Sarló mozgalma.^[3]
• augusztus 12. – Tömegmegmozdulások Zágrábban Stjepan Radić temetése alkalmából.^[9]
• augusztus 20. – A budapesti Szabadság téren felavatják hivatalosan is az első ország-zászlótartó emlékhelyet, amelynek felállítását a Pesti Hírlap hasábjain Urmánczy Nándor kezdeményezte.^[12]
• augusztus 22. – Berlinben megkezdi munkáját az Interparlamentáris Unió.
• augusztus 27. – Párizsban aláírják a Kellogg–Briand-paktumot^[13]
• augusztus 28.
  • Az amerikai Egyesült Államok kormánya diplomáciai úton 49 országot szólít fel, hogy csatlakozzon a Kellogg–Briand-paktum aláírásához, köztük megkeresés érkezik a magyar kormányhoz is.
  • A román kormány határozata értelmében, Románia Lengyelországnak adományozza a Marosvásárhelyen felállított magyar-lengyel szabadsághős, Bem József szobrát.
• augusztus 31. – A magyar minisztertanács ülésen tárgyalja az infláció letörésére szóló intézkedési terveket.

• szeptember 1. – A tiranai albán nemzetgyűlés Ahmet Zogut, I. Zogu albán királlyá nevezi ki.
• szeptember 2. – Risztics János magyar pilóta, Zimmermann német pilótával elindulnak Dessauból, hogy rekordkísérletet tegyenek. Vállalásuk szerint leszállás nélkül kívánnak eljutni repülőgépükkel Tokióba.
• szeptember 3.
  • Magyarországon Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter rendeletére felemelik az egyetemre felvehető hallgatók létszámát. „Egy nemzet felemelkedését a kiművelt emberfők hozzák meg.”^[14]
  • Risztics János magyar pilóta technikai okok miatt Moszkvában leszállásra kényszerül.
• szeptember 11. – A monzai gyorsasági autóversenyen egy autó belerohan a nézők közé. Huszonegy halott, sok sérült. A balesetet követően biztonsági előírásokat vezetnek be.
• szeptember 19. – Genfben csehszlovák-jugoszláv szövetségi szerződést ír alá a két ország külügyminisztere. Az egyezmény része a Kisantant későbbi kialakulásának

• október 7. –
• október 8. – A magyar kormány csatlakozik a Kellogg–Briand-paktumhoz.
• október 17. – A lengyel és a magyar kormány „békéltető és bírósági” egyezményt ír alá Varsóban.
• október 20. – Budapesten, felavatják a csepeli vámmentes kikötőt.
• október 28. – Csehszlovákiában látványos ünnepségeken emlékeznek meg a köztársaság kikiáltásának 10. évfordulójáról.^[3]

• november 6. – Az Egyesült Államok elnökválasztásán nagy fölénnyel Herbert Hoover nyert, és ő lett a 31. amerikai elnök.
• november 10. – Hirohito japán császárt megkoronázzák.

• december 2. – A helyhatósági választások Csehszlovákiában, ahol a kormánypártok nem szerzik meg az abszolút többséget, de sikerül elérniük, hogy nem kell új kormányt alakítani. (Szlovákiában a választások – az új közigazgatási beosztásának megfelelően – egyúttal az első szlovákiai tartománygyűlési választást is jelentik.)^[3]
• december 12. – Romániában Iuliu Maniu pártja 89,9%-os többséget szerez a választásokon.^[15]
• december 17. – A magyar-román ún. „Optáns-per” megoldására közvetlen tárgyalások kezdődnek Opatijában.

• az év eleje – Lengyelországban a Piłsudski-rezsim perbe fogja a Belorusz Paraszt-Munkás „Hromada” 500 tagját.^[16]

• Alexander Fleming felfedezi a penicillint
• Budapesten üzembe helyezik az első regiszteres rotary rendszerű telefon központot (Krisztina-központ)

• Kodolányi János és Várkonyi Nándor első levélváltása
• Kosztolányi Dezső: Meztelenül – verseskötet
• Tóth Árpád: Lélektől lélekig – verseskötet
• Illyés Gyula: Nehéz föld – verseskötet
• Dsida Jenő: Leselkedő magány – verseskötet
• József Attila: Klárisok – vers, megjelenik: Nincsen se apám, se anyám c. verseskötetben (1929).
• Molnár Ferenc: Olympia – színmű
• Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi – regény
• Gelléri Andor Endre: Varázsló, segíts! – novella
• Aldous Huxley: A végzet bábjátéka (Point Counter Point) – regény
• D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője (Lady Chatterley's Lover) – regény
• Virginia Woolf: Orlando – a szerző kulcsregénye
• William Butler Yeats: A torony (The Tower) – versek
• Eugene O’Neill: Különös közjáték (Strange Interlude) – színmű
• Standing Bear: Népem a Sziúk (My People the Sioux) – sziú indián törzsfőnök híressé lett önéletrajzi írása
• Erich Kästner: Emil és a detektívek(Emil und die Detektive) – ifjúsági regény
• Bertolt Brecht: A koldusopera (Die Dreigroschenoper) – zenés színmű, Kurt Weil zenéjével
• Ludwig Renn: Háború (Krieg) – önéletrajzi ihletésű regény, a szerző első kötete
• Jakob Wassermann: A Maurizius ügy (Der Fall Maurizius) – regény
• Anna Seghers: A San-Barbarai halászok felkelése (Aufstand der Fischer von St. Barbara) – elbeszélés
• Arthur Schnitzler: Teréz, egy asszonyélet krónikája (Therese, Chronik eines Frauenlebens) – regény
• Rudolf Carnap: A világ logikai felépítése (Der logische Aufbau der Welt) – filozófiai mű, a neopozitivizmus tudományelméleti alapvetése
• Marcel Pagnol: Topáz (Topaze) – vígjáték, színmű
• André Malraux: A hódítók (Les Conquerants) – regény
• André Breton: Nadja – a szürrealizmus egyik kedvelt regénye
• Victor Eftimiu: Az ember, aki látta a halált (Omul care a văzut moartea) – színjáték (román)
• Jorge Guillén: Dicsőitő ének (Cántico) – versciklus (spanyol)
• Martín Luis Guzmán: A sas és a kígyó (El Aguila y la Serpiente) – a mexikói irodalom egyik jelentős regénye
• José Maria Ferreira de Castro: Honkeresők (Emigrantes) – regény, a (portugál nyelvű) brazil irodalom kimagasló műve
• Ilja Ehrenburg: Lasik Rojtsvanc mozgalmas élete (Burnaja zsizny Lasik Rojtsvanc) – szovjet szatíra
• Ilf és Petrov: Tizenkét szék (regény) (Dvenadcaty sztuljev) – szatíra
• Miroslav Krleža: Agónia (U agoniji) – színmű, bemutatva 1931
• Yakup Kadri Karaosmanoğlu: Szodoma és Gomorra (Sodom ve Gomore) – regény (török)
• szeptember: Az Erő c. evangélikus folyóirat közli Weöres Sándor négy versét (köztük az Öregek c.)

• szeptember – 4. vonósnégyes (Bartók) befejezése
• Bartók Béla különböző rapszódiáin dolgozik
• A csodálatos mandarin-szvit bemutatása
• november 22. – Párizsban bemutatják Maurice Ravel Bolero című művét.

• május 17. – augusztus 12. IX. Nyári olimpiai játékok – Amszterdam, Hollandia 46 ország részvételével.
• február 11. – február 19. II. Téli olimpiai játékok – St. Moritz, Svájc 25 ország részvételével.
• Asztalitenisz-világbajnokság Stockholmban. A magyar csapat négy aranyérmet nyer.
• Sakkolimpia Hágában. A magyar férfi csapat aranyérmet nyer.
• Főiskolai világbajnokság Párizsban. A magyar csapat nyolc arany-, nyolc ezüst- és tíz bronzérmet nyer.
• Az FTC nyeri az NB1-et. Ez a klub 11. bajnoki címe.

• január 1.
  • Costică Toma román labdarúgó († 2008)
  • Szangak Szafarov tádzsik hadúr († 1993)
• január 5.
  • Zulfikar Ali Bhutto, pakisztáni elnök ill. miniszterelnök († 1979)
  • Tusa Erzsébet magyar zongoraművész, tanár († 2017)
  • Walter Mondale amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 42. alelnöke (1977-1981) († 2021)
• január 6. – Bacsó Péter Balázs Béla- és Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész („A Tanú”) († 2009)
• január 8. – Meggyes László festőművész († 2003)
• január 10. – Hódos Imre, olimpiai bajnok magyar birkózó († 1989)
• január 18.
  • Keresztes Attila olimpiai bajnok magyar kardvívó († 2002)
  • Pór Edit, magyar tanár, sajtótörténész († 2008)
• január 21. – Kornai János, Széchenyi-díjas magyar közgazdász († 2021)
• január 23. – Jeanne Moreau, francia színésznő († 2017)
• január 25. – Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió utolsó külügyminisztere, majd grúz államfő († 2014)
• január 26. – Roger Vadim, filmrendező († 2000)
• február 27. – Aríél Sárón, izraeli miniszterelnök († 2014)
• március 8. – Karai János magyar gépészmérnök, egyetemi tanár († 2004)
• március 9. – Bereczky Júlia színésznő († 2007)
• március 19. – Patrick McGoohan amerikai színész († 2009)
• március 21. – Peter Hacks, német író († 2003)
• március 28. – Zbigniew Brzezinski, amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó († 2017)
• április 2. – Serge Gainsbourg, francia költő, zeneszerző, énekes, színész, filmrendező († 1991)
• április 5. – Enzo Cannavale olasz színész. A Piedone-filmek csetlő-botló nyomozóját, Caputtót alakította, valamint a Zsoldoskatonában is játszott († 2011)
• április 28. – Yves Klein, francia képzőművész († 1962)
• május 1. – Hajnal Gabriella, Munkácsy Mihály-díjas magyar képzőművész, iparművész († 2023)
• május 4. – Hankiss Elemér, Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, filozófus († 2015)
• május 12. – Burt Bacharach Oscar-díjas amerikai zeneszerző, zongorista, producer († 2023)
• május 18.
  • Domokos Géza erdélyi magyar író, politikus, műfordító († 2007)
  • Kennedy P. József amerikai magyar vegyészmérnök, kémikus, az MTA tagja
• május 21. – Borbély Jolán, magyar etnográfus, pedagógus († 2018)
• május 28. – Szécsi Margit költő, grafikus, illusztrátor († 1990)
• május 30. – Agnès Varda francia filmrendező († 2019)
• június 2. – Kovács Erzsi magyar énekesnő († 2014)
• június 13. – John Forbes Nash Nobel-díjas amerikai matematikus († 2015)
• június 14. – Ernesto (később „Che”) Guevara, forradalmár, gerilla-parancsnok († 1967)
• június 15. – Tábori Nóra, Kossuth-díjas magyar színésznő († 2005)
• június 20. – Martin Landau, Oscar-díjas amerikai színész († 2017)
• június 21. – Bara Margit, Kossuth-díjas magyar színésznő († 2016)
• június 27. – Kulcsár Kálmán, szociológus, jogász, igazságügy-miniszter († 2010)
• július 8. – Kassai Ilona, Kossuth-díjas magyar színművész
• július 10.
  • Bernard Buffet, francia festő († 1999)
  • Szathmáry György, költő, műfordító. († 1990)
• július 13. – Sven Davidson, svájci teniszező († 2008)
• július 16. – Robert Sheckley, amerikai író († 2005)
• július 19. – Budai László válogatott labdarúgó, az Aranycsapat jobbszélsője († 1983)
• augusztus 6. – Andy Warhol, amerikai pop-art művész († 1987)
• augusztus 16. – Juhász Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, a nemzet művésze († 2015)
• augusztus 27. – Boross Péter, miniszterelnök
• szeptember 8. – Ács Károly költő, műfordító († 2007)
• szeptember 11. – Giancarlo Badessi olasz színész († 2011)
• szeptember 15. – Julian Cannonball Adderley, amerikai jazz-szaxofonos († 1975)
• szeptember 21. – Sinkovits Imre, Kossuth-díjas magyar színész, a nemzet színésze († 2001)
• szeptember 23. – Alföldi László geológus († 2015)
• szeptember 26.
  • Joó István magyar geodéta és térképész († 2007)
  • Hildebrand István Kossuth-díjas magyar operatőr, rendező a nemzet művésze († 2022)
• szeptember 30. – Elie Wiesel erdélyi születésű, amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár. Holokauszttúlélő († 2016)
• október 6. – Csordás György, Európa-bajnok úszó († 2000)
• október 20. – Adamik Zoltán, atléta († 1992)
• október 30. – Csernus Mariann, Kossuth-díjas magyar színésznő
• november 8. – Gál János magyar erdőmérnök, egyetemi tanár († 2001)
• november 9. – Kolosváry Bálint, festő, grafikus
• november 10. – Ennio Morricone, kétszeres Oscar-díjas olasz zeneszerző († 2020)
• november 14. – Vitalij Andrijovics Maszol, ukrán politikus, Ukrajna miniszterelnöke 1994–1995 között († 2018)
• november 19. – Pernye András, Erkel Ferenc-díjas magyar zenetörténész, zenekritikus, pedagógus († 1980)
• november 21. – Stefanik Irén, Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 1976)
• november 23. – Jerry Bock, amerikai musical-zeneszerző („Hegedűs a háztetőn”) († 2010)
• november 26. – Sándor Károly (Csikar), magyar labdarúgó, az Aranycsapat tagja († 2014)
• november 27. – Kamondy László József Attila-díjas magyar író, drámaíró († 1972)
• november 28. – Toaripi Lauti, Tuvalu első miniszterelnöke és harmadik főkormányzója († 2014)
• november 30. – Kohut Magda, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2016)
• december 2. – Guy Bourdin, francia fotográfus, a 20. század második felének egyik legjelentősebb divat- és reklámfotósa († 1991)
• december 12. – Csingiz Ajtmatov, kirgiz író († 2008)
• december 15.
  • Friedensreich Hundertwasser, osztrák építész († 2000)
  • Szilágyi György, magyar író, humorista, költő, színpadi szerző, színházigazgató († 2010)
• december 24. – Klapka György, magyar üzletember, koreográfus († 2017)
• december 28. – Lendvay Kamilló, Kossuth-díjas magyar zeneszerző († 2016)

• január 8. – Basch Gyula, festőművész (* 1851)
• január 11. – Thomas Hardy, író (* 1840)
• január 29. – Douglas Haig angol tábornok (* 1861)
• február 29. – Armando Diaz, olasz tábornok és olasz főparancsnok az I. világháború idején (* 1861)
• március 12. – Bársony István, író, újságíró (* 1855)
• április 5. – Beketow Mátyás népszerű cirkuszigazgató öngyilkosságot követ el, a Dunából napok múlva kerül elő holtteste (* 1867)
• április 27. – Alpár Ignác, műépítész (* 1855)
• június 21. – Ballagi Aladár, történész (* 1853)
• augusztus 12. – Endre Béla, festőművész (* 1870)
• augusztus 12. – Leoš Janáček, cseh zeneszerző (* 1854)
• szeptember 1. – Bokor Elemér, zoológus (* 1887)
• szeptember 8. – Nagy Ferenc jogász, jogtudós, politikus, az MTA tagja (* 1852)
• október 15. – Vágó Pál, festőművész (* 1853)
• november 7. – Tóth Árpád, költő, műfordító (* 1886)
• november 26. - Reinhard Scheer, német admirális (* 1863)
• december 21. – Luigi Cadorna, az olasz hadsereg egykori főparancsnoka (* 1850)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992) 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1928 témájú médiaállományokat.