Napjainkra a 1926 a társadalom széles köre számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a 1926 vezető szerepet vállalt a helyi és nemzetközi beszélgetésekben. Legyen szó vitatott témáról, releváns közéleti személyiségről, történelmi eseményről vagy társadalmi jelenségről, a 1926 emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk, hogy a 1926 milyen hatást gyakorolt a modern élet különböző aspektusaira, valamint milyen következményekkel jár a mai relevanciájából.
 | Ez a szócikk az 1926. évről szól. Az 1926-os számról szóló cikket lásd itt: 1926 (szám). |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929 – 1930 – 1931
Események
Határozott dátumú események
- február 1. – Romániában az Országos Magyar Párt felmondja a román Néppárttal(wd) 1923-ban kötött csucsai paktumot.[1]
- február 3. – A csehszlovák kormány 17/1926-os számú rendeletével konkretizálja, illetve módosítja az 1920. évi 122. számú nyelvtörvényt.[2]
- március 18. – Csehszlovákiában ismét hivatalnokkormány alakul, újfent Jan Černý vezetésével.[2]
- március 26. – Románia és Lengyelország kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt.[3]
- március 26. – Romániában hivatalba lép a harmadik Averescu-kormány(wd).[3]
- április 1. – Megkezdi működését a jegybank szerepét is betöltő Csehszlovák Nemzeti Bank.[4]
- április 8. – A Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban Nikola Pašić lemond miniszterelnöki tisztségéről, és Nikola Uzunović alakít kormányt.[5]
- április 20. – Csehszlovákiában az 1926. évi 55 számú kormányrendelet módosítja a szlovákiai bírósági járások határait, jórészt azzal a céllal, hogy a 20%-os nemzetiségi minimum alá szorítson magyarlakta területeket.
- május 10. – Lengyelországban megalakul a „nemzeti egyetértés” kormánya Wincenty Witos vezetésével, melyben a nemzeti demokraták, a kereszténydemokraták, a Piast Párt, a Lengyel Szocialista Párt és a Nemzeti Munkáspárt vesz részt. (Józef Piłsudski támadásai a kormánnyal szemben. Szembehelyezkedik minden olyan kísérlettel, hogy a parlament gyakoroljon felügyeletet a hadsereg fölött. Befolyását hívei révén is növeli a hadseregben. A kormány az állandósult támadások miatt lemond.)[6]
- május 12. – Józef Piłsudski lengyel marsallnak a hadsereg élén végrehajtott államcsínye. (A hozzá hű csapatokkal sulejówi rezidenciájából elindul Varsó elfoglalására.)[6]
- május 14–15. – A varsói harcok következményeként lemond a kormány.[6]
- május 15. – Stanisław Wojciechowski lengyel köztársasági elnök lemond. (Piłsudski visszautasítja köztársasági elnökké választását, és maga helyett Ignacy Mościcki professzort javasolja államelnöknek, aki június elejétől tölti be ezt a tisztséget egészen a III. köztársaság végéig.)[6]
- május 26. – Ítéletet hirdetnek a frankhamisítási perben.[7]
- június 7. – A korábbi kormányfőt, Kazys Grinius-t választják Litvánia elnökévé.[8]
- június 12. – Franciaország és Románia barátsági szerződést köt; Franciaország elismeri Besszarábia Romániához tartozását.[5]
- július 1. – Csehszlovákiában az 1926. évi 152. számú törvény részben rendezi a magyar nemzetiségű állampolgárság nélküliek honosításának kérdését, amely közel 40 ezer embert érint.
- augusztus 2. – Lengyelországban végrehajtják az alkotmány revízióját. (Piłsudski és hívei a helyzet „szanálására” tesznek ígéretet, innen a rendszer neve: szanációs rendszer – Sanacja.)[6]
- augusztus 20. – A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Görögország barátsági szerződést köt.[9]
- október 2. – Józef Piłsudski alakít kormányt Lengyelországban. (Ő maga irányítja a hadügymi tárcát, és egyben a fegyveres erők főfelügyelője is. Kiépíti hivatalnoki-katonai diktatúráját, bár a kormányzás parlamenti demokratikus formája megmarad.)[6]
- október 10. – Romániában az erdélyi Nemzeti Párt(wd) és a regáti Parasztpárt(wd) egyesülésével megalakul a Nemzeti Parasztpárt(wd) Iuliu Maniu vezetésével.[9]
- november 8. – Az olasz hatóságok letartóztatják és gyors eljárásban ötévi internálásra, majd „rendes” eljárásban húszévi börtönre ítélik Antonio Gramscit, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát, parlamenti képviselőt. (Ítéletét 1932-ben, a Mussolini hatalomátvételének tizedik évfordulójára meghirdetett amnesztia keretében 12 évre mérsékelték.)[10]
- november 15. – Kihirdetik a magyar Országgyűlés felsőházáról szóló törvényt.[11]
- november 18. – Jugoszláv–lengyel barátsági szerződés.
- november 27. – Olaszország és Albánia öt évre szóló barátsági szerződést köt.[12]
- december 14–15. – Országgyűlési választások Magyarországon, ahol az Egységes Párt megkapja a mandátumok 60%-át.[11]
- december 17. – Megválik hivatalától Kazys Grinius litván elnök, miután egy katonai puccs eredményeként nacionalista kormány került hatalomra.[8]
- december 25. – Hirohito császár trónra lépése Japánban.
- december 27. – Új pénzegység, a pengő forgalomba hozatala Magyarországon.[11]
Határozatlan dátumú események
- az év elején – Lengyelországban a Skrzyński-kormány a Grabski-program végrehajtásának sikertelensége, a gazdasági nehézségek és a belpolitikai válság miatt benyújtja lemondását.[6]
- az év folyamán –
- Lengyelországban megindul a föld nélküli és a szegényparasztok tömeges kivándorlása. (Számuk 1928-ig eléri a félmilliót.)[6]
- Gazdasági fellendülés kezdődik Lengyelországban, ahol folytatódik a gdyniai kikötő építése, amely Koppenhága után a második legnagyobb balti-tengeri átrakodó kereskedelmi kikötővé növi ki magát.[6]
Az év témái
1926 a zenében
Születések
Január
Február
- február 2. – Valéry Giscard d’Estaing, francia politikus, Franciaország elnöke (1974-1981) († 2020)
- február 4. – Grosics Gyula, olimpiai bajnok magyar labdarúgó, a nemzet sportolója († 2014)
- február 5. – Benedek Ferenc, magyar öttusázó, edző († 2020)
- február 10. – Danny Blanchflower, északír labdarúgó, edző († 1993)
- február 11. – Leslie Nielsen, kanadai színész († 2010)
- február 16. – Keserű János magyar agrármérnök, politikus († 2008)
- február 19. – Kurtág György, kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző
- február 21. – Király Ede, olimpiai ezüstérmes, világbajnok magyar műkorcsolyázó († 2009)
Március
Április
- április 9. – Hugh Hefner, amerikai üzletember, lapkiadó, a Playboy alapítója († 2017)
- április 10. – Demjén Attila, Munkácsy-díjas festő († 1973)
- április 11. – Lakatos Menyhért, író († 2007)
- április 21. – II. Erzsébet brit királynő, az Egyesült Királyság uralkodója († 2022)
- április 23. – Janikovszky Éva, író, költő, szerkesztő († 2003)
- április 29. – Jacob Jensen, dán ipari formatervező († 2015)
Május
- május 1. – Lax Péter, Abel-díjas matematikus
- május 8. – David Attenborough, brit természettudós, dokumentumfilmes
- május 9. – Hidasi József ornitológus professzor († 2021)
- május 14. – Fésűs Éva, Kossuth-díjas magyar írónő († 2019)
- május 22. – George Christopher Williams, amerikai evolúcióbiológus († 2010)
- május 22. – Bacsik Elek, dzsesszgitáros, dzsesszhegedűs, multiinstrumentalista (húros hangszerek) († 1993)
- május 26. – Miles Davis, zenész († 1991)
- május 31. – Kemény János, matematikus, számítástechnikus († 1992)
Június
Július
Augusztus
Szeptember
- szeptember 5. – Fónay Jenő, magyar mérnök, 1956-os szabadságharcos, a Széna téri ellenálló csoport helyettes parancsnoka († 2017)
- szeptember 16. – Simon István, költő, műfordító († 1975)
- szeptember 17. – Kékessy Andrea, olimpiai ezüstérmes, világbajnok magyar műkorcsolyázó († 2024)
- szeptember 19. – Kosiba Maszatosi Nobel-díjas japán fizikus († 2020)
- szeptember 20. – Ernst Knobil amerikai biológus, endokrinológus, az MTA tagja († 2000)
- szeptember 20. – Kovács Apollónia Kossuth-díjas magyar népdalénekesnő, színésznő († 2012)
- szeptember 21. – Donald Arthur Glaser amerikai fizikus és neurobiológus († 2013)
- szeptember 26. – Vincze Imre magyar zeneszerző († 1969)
Október
November
December
Halálozások
- január 10. – Eino Leino, finn költő, újságíró (* 1878)
- január 18. – Blaha Lujza színésznő (* 1850)
- február 8. – William Bateson brit genetikus (* 1861)
- május 16. – VI. Mehmed, az Oszmán Birodalom 37. szultánja (* 1861)
- május 23. – Koessler János, zeneszerző, zenepedagógus (* 1853)
- május 29. – Vázsonyi Vilmos, politikus (* 1868)
- június 10. – Antoni Gaudí katalán építész (* 1852)
- július 31. – Hauszmann Alajos építész (* 1847)
- szeptember 25. – Kunz Jenő jogfilozófus, szociológus, az MTA tagja (* 1844)
- október 5. – Jászai Mari, színésznő (* 1850)
- október 31. – Harry Houdini (Weisz Erik) magyar származású bűvész és szabadulóművész (* 1874)
- november 10. – Gragger Róbert, irodalomtörténész (* 1887)
- november 26. – John Moses Browning amerikai feltaláló („Browning” öntöltő pisztoly) (* 1855)
- december 5. – Claude Monet francia impresszionista festő (* 1840)
- december 13. – Strobl Alajos, szobrász (* 1856)
- december 29. – Széchényi Manó miniszter, diplomata (* 1858)
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Jegyzetek
Források
- ↑ Balkán-kronológia: Balkán-kronológia III: Válság és háború, 1919–1945. Szerk. Bagdi Róbert, Demeter Gábor, Bíró László, Zahorán Csaba. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya – Balgarska Akademiya na Naukite. 2022. = A Magyar-Bolgár Vegyes Történész Bizottság Kiadványai, 10. ISBN 978 963 416 312 1
- ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. : Ráció. 1992.