A mai világban a 1987 olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és jelentős hatást gyakorolt a társadalomra. Az idő múlásával a 1987 egyre fontosabbá vált különböző területeken, vitákat, vitákat és elemzéseket generálva relevanciájával és következményeivel kapcsolatban. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a 1987 tanulmányozásában és megértésében, mivel megértése és elemzése transzcendentális ahhoz, hogy megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben a 1987-hez kapcsolódó különböző dimenziókba és szempontokba fogunk beleásni, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról és a mai társadalomra gyakorolt hatásairól.
Ez a szócikk az 1987. évről szól. Az 1987-es számról szóló cikket lásd itt: 1987 (szám).
január 8. – A „Kerbala V” fedőnevű hadművelet kezdetét veszi Horramsahrtól északnyugatra.
január 13. – Budán, a Rutén utcai rezidenciája előtt egy ismeretlen símaszkos férfi öt lövést ad le Kolumbia budapesti nagykövetére, Enrique Parejo Gonzálezre. (A világ akkori legnagyobb kokainkartelljének, a medellíni kartell megbízásából végrehajtott merényletet a diplomata túlélte.)[2]
január 22. – Az iráni csapatok áttörik az iraki vonalakat, s Baszra10 km-es körzetébe érnek.
január 24. – A KISZ KB kiadja a „Jövőnk a tét” felhívását.
A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának bukaresti ülésén felszólal és súlyos vádakkal illeti Magyarországot Ceauşescu. (Ezzel a beszéddel megkezdődik a központilag irányított támadássorozat, amelynek középpontjában a Magyarországon kiadott Erdély története c. könyv áll.)
május 17. – Két iraki repülőgép megtámadja a Stark nevű amerikai fregattot; a támadásban 37 amerikai tengerész meghal, további 21 pedig megsebesül.
Június
június 4. – A Német Szövetségi Köztársaság parlamentje hivatalosan támogatja azt a javaslatot, amely az Európában telepített közepes hatótávolságú (INF) és a rövidebb hatótávolságú (SRINF) rakéták felszámolását irányozza elő.
június 5. – A kanadai kormány elhatározza, miszerint az Európába kijelölt megerősítő csapatait az északi térségből a közép–európai térségbe irányítja át.
július 20. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghozza 598. számú határozatát, mely követeli az irak-iráni háború tűzszünetének bevezetését és a béketárgyalások megkezdését, továbbá javasolja, hogy egy nemzetközi bizottság vizsgálja ki, ki is a felelős a háború kirobbantásáért.
július 22. – Mihail Gorbacsov szovjet vezető bejelenti, hogy a Szovjetunió kész eltávolítani az összes közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetet, beleértve a Szovjetunióázsiai részében lévőket is, az amerikai–szovjet INF szerződéssel összefüggésben.
július 23. – A genfi amerikai–szovjet fegyverkorlátozási tárgyalásokon a szovjet fél javaslatot tesz, amelyben elfogadja a „kettős nulla” megoldás elvét, mely szerint globálisan felszámolják a szárazföldi telepítésű, közbeeső hatótávolságú szovjet és amerikai rakétákat (LRINF és SRINF).
augusztus 26. – Jugoszláviában kirobban az Agrokomerc (boszniai agráripari kombinát) 220 milliárd dináros fedezetlen váltó kibocsátásának botránya. (Számos vezető politikus, köztük Hamdija Pozderac alelnök bukását eredményezi.)[3]
augusztus 28–30. – Az USA ellenőrei megtekintik a Minszk körzetében végrehajtásra kerülő katonai hadgyakorlatot. (Ez az első ellenőrzés, amelyet az 1986-os Stockholmi Okmány alapján hajtanak végre.)
Szeptember
szeptember 13. – Az SPD 50,5% szavazattal a mandátumok 54%-át szerzi meg a brémai választásokon és egyedül alakít kormányt.
szeptember 13. – A goiâniai baleset: Goiânia egyik elhagyott kórházában két hajléktalan eltulajdonít és felnyit egy otthagyott céziumot tartalmazó kapszulát, erősen radioktív anyagot szabadítva ki a környezetbe, amely súlyos következményekkel jár a térségben.
október 5–7. – A szovjet katonai ellenőrök megtekintik a Törökországban folyó NATO hadgyakorlatot. (Ez az első ellenőrzés a Szövetség országaiban, amelyet az 1986-os Stockholmi Okmány alapján hajtanak végre.)
október 19. – Jugoszláviában életbe lép a Mikulić-kormány gazdasági és antiinflációs programja. (A kormányfő a gazdasági hanyatlás okaként azt jelöli meg, hogy nem piacorientált a jugoszláv gazdaság.)[3]
október 20. – Kizárják a pártból (a JKSZ-ből) Fadil Hoxha veterán koszovói albán politikust, mert nem tudta megfékezni az albán nacionalista erőket.[3]
október 25. – Az albán és az albánellenes tüntetések miatt a jugoszláv hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe Koszovóban.[3]
október 26. – Az USA kereskedelmi embargót rendel el Irán ellen, s feloldását az 598. számú határozat elfogadásához kötötte.
október 27. – A Nyugat-európai Unió külügy- és védelmi miniszterei elfogadják az „Európai Biztonság Érdekeinek Platformját”.
Háromnapos washingtoni csúcstalálkozó után Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet vezető ígéretet tesz a hadászati fegyverek jelentős csökkentésére, és utasítja a genfi tárgyalókat, hogy fogalmazzanak meg egy megállapodást az 1972. évi ABM (SALT) megállapodással összhangban.
március – Megjelenik a Nova Revija című folyóirat Szlovénia jövőjével foglalkozó különszáma. (A „Szlovén tavasz” reformmozgalom kibontakozásának kezdete.)[3]
1987. január 11-én este, 20.30 körül történt a budapesti fogaskerekű vasút történetének eddigi legsúlyosabb, két járművezető életét követelő balesete. A szerencsétlenségben egy fékhiba miatt elszabadult szerelvény rohant bele a vele szemben közlekedő vonatba, a mentést ráadásul komolyan nehezítették a zord időjárási körülmények.
↑Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5, bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-05-8106-X, 118-119. oldal
↑Keresztes Imre: A béke poraira. In.: HVG. 2017/22. szám, 45. oldal, ISSN 1217-9647