1987

Ez a szócikk az 1987. évről szól. Az 1987-es számról szóló cikket lásd itt: 1987 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek

Évek: 1982 – 1983 – 1984 – 1985 – 1986 – 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992

• január 1.
  • Visszaállítják Magyarországon a kétszintű bankrendszert, újra megjelenhetnek a kereskedelmi bankok.
  • A Csemadokot visszaveszik a Nemzeti Frontba.^[1]
• január 8. – A „Kerbala V” fedőnevű hadművelet kezdetét veszi Horramsahrtól északnyugatra.
• január 13. – Budán, a Rutén utcai rezidenciája előtt egy ismeretlen símaszkos férfi öt lövést ad le Kolumbia budapesti nagykövetére, Enrique Parejo Gonzálezre. (A világ akkori legnagyobb kokainkartelljének, a medellíni kartell megbízásából végrehajtott merényletet a diplomata túlélte.)^[2]
• január 22. – Az iráni csapatok áttörik az iraki vonalakat, s Baszra 10 km-es körzetébe érnek.
• január 24. – A KISZ KB kiadja a „Jövőnk a tét” felhívását.

• február 17. – Bécsben megkezdődnek a NATO és a Varsói Szerződés tagországai közötti tárgyalások az európai hagyományos erőkről.^[3]
• február 26. – Inflációellenes célzatú bérbefagyasztás Jugoszláviában.^[4]
• február 27. – A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának bukaresti ülésén Nicolae Ceaușescu az Erdély története című könyv kapcsán súlyos vádakkal illeti Magyarországot.^[5]

• március 6. – Paskai Lászlót II. János Pál pápa esztergomi érsekké nevezi ki.^[6]
• március 11. –
  • Harmadszor is szövetségi kancellárrá választják Helmut Kohlt.^[7]
  • Fél éven belül másodszor értékeli le a konvertibilis valutákhoz képest 8%-kal a forintot a Magyar Nemzeti Bank.
• március 27. – Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülése után Lord Carrington, a NATO főtitkára felajánlja jószolgálatait a Görögország és Törökország között az Égei-tengerrel kapcsolatban kirobbant vita megoldásának elősegítésére.^[3]

• április 9–11. – Mihail Gorbacsov látogatást tesz Csehszlovákiában.^[1]

• május 15. – Lazar Mojsov váltja Sinan Hasanit a jugoszláv államelnöki székben.^[8]
• május 17. – Két iraki repülőgép megtámadja a Stark nevű amerikai fregattot; a támadásban 37 amerikai tengerész meghal, további 21 pedig megsebesül.

• június 4. – A Német Szövetségi Köztársaság parlamentje hivatalosan támogatja azt a javaslatot, amely az Európában telepített közepes hatótávolságú (INF) és a rövidebb hatótávolságú (SRINF) rakéták felszámolását irányozza elő.^[3]
• június 5. – A kanadai kormány elhatározza, miszerint az Európába kijelölt megerősítő csapatait az északi térségből a közép–európai térségbe irányítja át.^[3]
• június 17. - A Német Demokratikus Köztársaság államtanácsa határozatot hoz a halálbüntetés eltörléséről.^[9]
• június 19. – Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja javaslatot tesz egy közös francia–német dandár felállítására.^[3]
• június 25.
  • Németh Károly a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke.^[10]
  • Megalakul a Grósz Károly vezette új kabinet.^[11]
• június 26–27. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsági (JKSZ KB) ülésének állásfoglalása szerint a koszovói albán nacionalizmus Jugoszlávia legnagyobb problémája.^[4]

• július 11. – Megszületik a Föld ötmilliárdodik lakója Zágrábban.
• július 13. – Megszűnik a bukaresti Tankönyvkiadó kolozsvári magyar szerkesztősége.^[5]
• július 20. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghozza 598. számú határozatát, mely követeli az irak-iráni háború tűzszünetének bevezetését és a béketárgyalások megkezdését, továbbá javasolja, hogy egy nemzetközi bizottság vizsgálja ki, ki is a felelős a háború kirobbantásáért.
• július 22. – Mihail Gorbacsov szovjet vezető bejelenti, hogy a Szovjetunió kész eltávolítani az összes közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetet, beleértve a Szovjetunió ázsiai részében lévőket is, az amerikai–szovjet INF szerződéssel összefüggésben.^[3]
• július 23. – A genfi amerikai–szovjet fegyverkorlátozási tárgyalásokon a szovjet fél javaslatot tesz, amelyben elfogadja a „kettős nulla” megoldás elvét, mely szerint globálisan felszámolják a szárazföldi telepítésű, közbeeső hatótávolságú szovjet és amerikai rakétákat (LRINF és SRINF).^[3]
• július 31. – Mekkában, az iráni zarándokok között vérfürdőt rendeznek.

• augusztus 20. – Hágában a Nyugat-európai Unió szakértői mérlegelik a közös fellépés lehetőségét az Arab-öbölben az olajszállítási útvonalak biztosítása érdekében.^[3]
• augusztus 26. – Jugoszláviában kirobban az Agrokomerc (boszniai agráripari kombinát) 220 milliárd dináros fedezetlen váltó kibocsátásának botránya. (Számos vezető politikus, köztük Hamdija Pozderac alelnök bukását eredményezi.)^[4]
• augusztus 28–30. – Az USA ellenőrei megtekintik a Minszk körzetében végrehajtásra kerülő katonai hadgyakorlatot. (Ez az első ellenőrzés, amelyet az 1986-os stockholmi okmány alapján hajtanak végre.)^[3]

• szeptember 7–11. – Erich Honecker, a Német Demokratikus Köztársaság államfője és a Npémet Szocialista Egységpárt főtitkára hivatalos látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban.^[12]
• szeptember 13. – Az SPD 50,5% szavazattal a mandátumok 54%-át szerzi meg a brémai választásokon és egyedül alakít kormányt.
• szeptember 13. – A goiâniai baleset: Goiânia egyik elhagyott kórházában két hajléktalan eltulajdonít és felnyit egy otthagyott céziumot tartalmazó kapszulát, erősen radioktív anyagot szabadítva ki a környezetbe, amely súlyos következményekkel jár a térségben.
• szeptember 23–24. – Slobodan Milošević győzelme a Szerb Kommunista Szövetség KB VIII. plénumán.
• szeptember 27. – A Magyar Demokrata Fórum (MDF) megalakulása Lakitelken.^[6]

• október 5–7. – A szovjet katonai ellenőrök megtekintik a Törökországban folyó NATO hadgyakorlatot. (Ez az első ellenőrzés a Szövetség országaiban, amelyet az 1986-os stockholmi okmány alapján hajtanak végre.)^[3]
• október 7. – Általános, a politikai elítéltekre is kiterjedő amnesztia a Német Demokratikus Köztársaságban.^[9]
• október 10. – A Fidzsi-szigetek új államformája: köztársaság.
• október 15. – Thomas Sankara elnök meggyilkolása
• október 19. – Jugoszláviában életbe lép a Mikulić-kormány gazdasági és antiinflációs programja. (A kormányfő a gazdasági hanyatlás okaként azt jelöli meg, hogy nem piacorientált a jugoszláv gazdaság.)^[4]
• október 20. – Kizárják a pártból (a JKSZ-ből) Fadil Hoxha veterán koszovói albán politikust, mert nem tudta megfékezni az albán nacionalista erőket.^[4]
• október 25. – Az albán és az albánellenes tüntetések miatt a jugoszláv hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe Koszovóban.^[4]
• október 26. – Az USA kereskedelmi embargót rendel el Irán ellen, s feloldását az 598. számú határozat elfogadásához kötötte.
• október 27. – A Nyugat-európai Unió külügy- és védelmi miniszterei elfogadják az „Európai Biztonság Érdekeinek Platformját”.^[3]

• november 12. – Megalakul a Pénzügykutató Rt., igazgatója Tardos Márton.
• november 15. – Munkásmegmozdulás a romániai Brassóban.^[5]
• november 17. – Jugoszláviában 24,6%-kal értékelik le a dinárt.^[4]
• november 27. – A magyar kormány dönt a világútlevél bevezetéséről^[6] (életbe lép: 1988. január 1-jén)

• december 7–11. – A Világörökség Bizottság 11. ülésszakán 41 új helyszínt vesznek fel a világörökségi helyszínek listájára, köztük Hollókő ófalut, és a Budapesti Duna-partot a mellette lévő budai Várnegyeddel.^[13]
• december 8. –
  • Washingtonban Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök aláírja a közepes hatótávolságú rakétákat felszámoló egyezményt (INF).^[14]
  • Az USA és a Szovjetunió szerződést köt az atomrobbantások kölcsönös megfigyelésére.^[3]
• december 10.
  • Háromnapos washingtoni csúcstalálkozó után Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet vezető ígéretet tesz a hadászati fegyverek jelentős csökkentésére, és utasítja a genfi tárgyalókat, hogy fogalmazzanak meg egy megállapodást az 1972. évi ABM (SALT) megállapodással összhangban.^[3]
  • Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának évfordulóján tartott ellenzéki tüntetést Prágában a rendőrség oszlatja szét.^[1]
• december 14. – Leváltják Ivan Stambolićot, a Szerb Köztársaság elnökségének elnökét. (Az indok az albán nacionalizmus nem megfelelő kezelése.)^[4]
• december 17. – Gustáv Husák – életkorára hivatkozva – lemond Csehszlovákia Kommunista Pártja főtitkári tisztéről. (Utódául Miloš Jakešt választják.)^[1]

• március – Megjelenik a Nova Revija című folyóirat Szlovénia jövőjével foglalkozó különszáma. (A „Szlovén tavasz” reformmozgalom kibontakozásának kezdete.)^[4]
• december – Első Intifada kezdete.^[15]

• A Procidis kiadó által, Albert Barillé rendezésében napvilágot lát az Egyszer volt, hol nem volt... az Élet című rajzfilmsorozat.
• A Fox csatorna elkezdi vetíteni minden idők legsikeresebb sitcom (helyzetkomédia) sorozatát, az Egy rém rendes család-ot.
• február - A Magyar Televízió leadja a Szomszédok című teleregény próbaadását.
• Ebben az évben készült el a Garfield Hollywoodba megy (Garfield és barátai - Hollywood-i kalandok) (Garfield Goes Hollywood)

• június 5. Kányádi Sándor bejelenti, hogy kilép a Romániai Írószövetségből.^[5]
• december 20. Huszár Sándor bejelenti, hogy kilép a Romániai Írószövetségből.^[5]
• Ebben az évben osztották ki az első Bram Stoker-díjat.

• Egerszegi Krisztina úszó felnőtt Európa-bajnoki 4. és 5. helyezett (200 és 100 m hát), valamint amerikai bajnokságban 4. 5. helyezés^[16]
• Nelson Piquet megnyeri harmadik Formula–1-es világbajnoki címét a Williams F1-Honda autójával
• Az MTK-Vörös Meteor nyeri az NB 1-et. Ez a klub 19. bajnoki címe

• 1987. január 11-én este, 20.30 körül történt a budapesti fogaskerekű vasút történetének eddigi legsúlyosabb, két járművezető életét követelő balesete. A szerencsétlenségben egy fékhiba miatt elszabadult szerelvény rohant bele a vele szemben közlekedő vonatba, a mentést ráadásul komolyan nehezítették a zord időjárási körülmények.

• Steven Wilson megalapítja a Porcupine Tree nevű brit progresszív rock együttest.
• A Kispál és a Borz elkészíti első demóját.
• Megalakul a The Cross együttes Roger Taylor vezetésével.
• Megalakul a Nirvana rockegyüttes.

• Napoleon Boulevard: II.
• Agnetha Fältskog: I stand alone (utolsó szólólemeze 2004 előtt)
• Bryan Adams: Into the Fire
• Bee Gees: E.S.P.
• Céline Dion: Incognito
• Chris Norman: Different Shades
• Cher: Cher
• Eros Ramazzotti: In certi momenti
• Korda György: Egy kis romantika
• Cseh Tamás–Bereményi Géza: Utóirat
• Whitesnake: 1987
• The Monkees: Pool It!
• INXS: Kick
• Joe Cocker: Unchain My Heart
• Irene Cara: Carasmatic
• Foreigner: Inside Information
• Deep Purple: The House of Blue Light
• Depeche Mode: Music for the Masses
• Donna Summer: All Systems Go
• Gary Moore: Wild Frontier
• Fleetwood Mac: Tango in the Night
• George Michael: Faith
• Guns N’ Roses: Appetite for Destruction
• Omega: Babylon
• Madonna: You Can Dance
• Madonna: Who’s That Girl
• Magyar Mise - rockoratórium
• Laura Branigan: Touch
• Motörhead: Rock ’n’ Roll
• Mike Oldfield: Islands
• Michael Jackson: Bad
• Fun Fun: Double Fun
• Pet Shop Boys: Actually
• Pink Floyd: A Momentary Lapse of Reason
• Richard Sanderson: Reality
• Red Hot Chili Peppers: The Uplift Mofo Party Plan
• Sabrina Salerno: Sabrina
• Sinéad O’Connor: The Lion and the Cobra
• Supertramp: Free as a Bird
• REO Speedwagon: Life as We Know It
• Ricchi e Poveri: Pubblicità
• Roger Waters: Radio K.A.O.S.
• Sepultura: Schizophrenia
• Sting: …Nothing Like the Sun
• Simply Red: Men and Women
• Whitney Houston: Whitney
• Zorán: Szép Holnap
• Zoltán Erika: Szerelemre születtem
• Aerosmith: Permanent Vacation
• U2: The Joshua Tree
• Def Leppard: Hysteria
• Whitesnake: 1987
• Prince: Sign o' the Times

• január 2. – Nadja Higl szerb úszónő
• január 8. – Francesco Dell’Uomo olasz műugró
• január 9.
  • Nagy Péter magyar kenus
  • Luka Čadež szlovén műkorcsolyázó
  • Paolo Nutini félig olasz származású brit énekes, dalszerző
• január 10. – César Cielo Filho brazil úszó
• január 13. – Oliver James angol labdarúgó
• január 16. – Jake Epstein kanadai színész
• január 18.
  • Johan Djourou svájci labdarúgó
  • Mezei Léda magyar színésznő
  • Marijo Možnik horvát tornász
• január 20.
  • Evan Peters amerikai színész
  • Marco Simoncelli olasz motorversenyező († 2011)
• január 25. – Marija Kirilenko orosz teniszezőnő
• január 28. – Sylvia Diamond magyar pornószínésznő
• január 30. – Arda Turan török labdarúgó
• február 2. – Gerard Piqué spanyol labdarúgó
• február 5.
  • Jiří Jedlička cseh úszó
  • Yang Dongwon dél-koreai tornász
• február 8. – Carolina Kostner olasz műkorcsolyázó
• február 9. – Bata Éva magyar színésznő
• február 11. – Hullám Attila magyar labdarúgó
• február 12. – Antonín Hájek cseh síugró
• február 13. – Raushee Warren amerikai ökölvívó
• február 15. – Boulsevicz Beatrix magyar úszónő
• február 16. – Luc Bourdon kanadai jégkorongozó († 2008)
• február 21. – Ashley Greene amerikai színésznő/modell
• február 23. – Ivancsics Gellért magyar labdarúgó
• március 1.
• Liszkai Szilveszter magyar kézilabdázó
  • Kesha, amerikai énekesnő
• március 11. – Ngonidzashe Makusha, zimbabwei atléta
• március 13.
  • Szebeny Miklós, magyar atléta
  • Michael Rock, angol úszó
• március 16.
  • Alekszandr Szmisljajev orosz síakrobata
  • Józan László magyar színművész
• március 17. – Bobby Ryan amerikai jégkorongozó
• március 18. – Rebecca Soni, amerikai úszónő
• március 21. – Jurij Rjazanov, orosz tornász^[17]
• március 22. – Alexandr Shatilov, izraeli tornász
• március 27. – Francisco A. Limardo Gascon, venezuelai kardvívó
• március 29. – Varga Dénes olimpiai bajnok magyar vízilabdázó
• március 31. – Nordin Amrabat, marokkói születésű holland labdarúgó
• április 2. – Murinai Barnabás, magyar labdarúgó
• április 5.
  • Martha Matsa, görög úszónő
  • Hárai Balázs, magyar vízilabdázó
• április 9. – Jesse McCartney, amerikai énekes és színész
• április 10. – Hayley Westenra, új-zélandi énekesnő
• április 15. – Aisea Tohi, tongai atléta
• április 17. – Bencsik Tamara, énekesnő, a Balkan Express énekesnője
• április 19. – Marija Sarapova orosz teniszezőnő
• április 20. – John Patrick Amedori, amerikai színész
• április 27. – William Moseley, angol színész
• május 4. – Cesc Fàbregas, spanyol labdarúgó
• május 12. - Istenes Bence magyar műsorvezető, énekes
• május 13. – Hunter Parrish amerikai színész
• május 15. – Andy Murray, skót teniszező
• május 16. – Viktor Pfeifer, osztrák műkorcsolyázó
• május 20. – Dósa Mátyás, magyar gyerekszínész
• május 22. – Novak Đoković, szerb teniszező
• május 23. – Makány Balázs, magyar úszó
• május 26. – Demir Atasoy, török úszó
• május 29. – Yanet Bermoy, kubai judós
• június 2. – Zubcsek Dénes, magyar úszó
• június 6. – Yahel Castillo, mexikói műugró
• június 7. – Bisztritsányi Dávid, magyar vízilabdázó
• június 10. – Chong He, kínai műugró
• június 22. – Joseph Dempsie, angol színész
• június 24.
  • Lionel Messi, argentin labdarúgó
  • Nicholas Robinson-Baker, angol műugró
  • Scott Robertson, ausztrál műugró
• június 26. – Samir Nasri, francia labdarúgó
• június 29. – Gal Nevo, izraeli úszó
• július 1. – Claudio Pätz, svájci curlingjátékos
• július 3. – Sebastian Vettel, német Formula–1-es autóversenyző
• július 6. – Matt O’Leary, amerikai színész
• július 11. – Szélpál Tamás, magyar labdarúgó
• július 14. – Mészáros Anett magyar Európa-bajnok cselgáncsozó
• július 15. – Max Van Ville amerikai színész
• július 22. – Ilja Glebov észt jégtáncos
• július 24. – Lionel Messi, argentin labdarúgó
• július 25. – Michael Welch, amerikai színész
• július 29. – Jena Lee, francia énekesnő
• augusztus 5. - Karácson Tamás "Fluor", magyar énekes, dalszövegíró, zeneszerző
• augusztus 7. – Sidney Crosby, kanadai jégkorongozó
• augusztus 8. – Katie Leung, skót színésznő
• augusztus 10. – Lorenzo Zanetti, olasz motorversenyző
• augusztus 18. – Mika Boorem amerikai színésznő
• augusztus 19. – Nico Hülkenberg német autóversenyző
• augusztus 21. – Cody Kasch amerikai színész
• augusztus 21. – Anton Shipulin olimpiai aranyérmes, és háromszoros világbajnoki ezüstérmes orosz biatlon versenyző
• augusztus 25.
  • Renny Quow trinidadi atléta
  • Decker Attila világbajnok magyar válogatott vízilabdázó
• augusztus 26. – Flavius Koczi, román tornász
• szeptember 1.
  • Christian Träsch, német labdarúgó
  • Molnár Tamás, magyar labdarúgó
• szeptember 2.
  • Tóth Ágota, magyar gyorskorcsolyázónő^[18]
  • Scott Moir, kanadai műkorcsolyázó
• szeptember 3. – Benk András, magyar jégkorongozó
• szeptember 4. – Gideon Louw, dél-afrikai úszó
• szeptember 7. – Carolina Colorado, kolumbiai úszónő
• szeptember 8. – Marcel Nguyen, német tornász
• szeptember 9.
  • Clayton Snyder, amerikai színész
  • Alexandre Song, kameruni labdarúgó
• szeptember 11.
  • Tyler Hoechlin, amerikai színész
  • Szepesi Nikolett, magyar úszónő
• szeptember 14. – Manuel Koll, osztrák műkorcsolyázó
• szeptember 19.
  • Varga Viktor, magyar énekes
  • Danielle Panabaker, amerikai színésznő
• szeptember 20. – Szergej Vodopjanov, orosz amatőr ökölvívó
• szeptember 22. – Tom Felton, angol színész
• szeptember 28. – Hilary Duff, amerikai színésznő/énekesnő
• október 1. – Maro Joković, horvát vízilabdázó
• október 3. – Sergei Voronov, orosz műkorcsolyázó
• október 5.
  • Maxim Shipov, izraeli műkorcsolyázó
  • Jean Basson, dél-afrikai úszó
• október 11. – Mike Conley Jr. amerikai kosárlabdázó
• október 18. – Zac Efron amerikai színész/énekes
• október 24. – Charlie White, amerikai jégtáncos
• október 25. – Fabian Hambuechen, német tornász
• október 31. – yo-ka, a Diaura japán együttes énekese
• november 6. – Ana Ivanović, szerb teniszezőnő
• november 8. – Iszak Eszter magyar műsorvezető
• november 18. – Jake Abel, amerikai színész
• november 19. – Feng Csö kínai tornász
• november 22. – Martti Aljand, észt úszó
• november 23. – Mikel Thomas, trinidadi atléta
• december 2. – Isaac Promise, nigériai labdarúgó † 2019)
• december 3. – Michael Angarano, amerikai színész
• december 7. – Aaron Carter, amerikai énekes
• december 9. – Rácz Attila, magyar tornász
• december 12. – Kunal Sharma, amerikai színész
• december 16. – Chris Newman, ír színész
• december 18. – Molnár Áron, magyar színész, rapper
• december 23. – Alexandra Zaretski, izraeli jégtáncosnő
• december 25. – Felizardo Ambrosio, angolai kosárlabdázó
• december 28. – Thomas Dekker, amerikai színész
• december 30. – Jeanette Ottesen, dán úszónő

• január 25. – Rodolfo, eredeti nevén Gács Rezső bűvész (* 1911)
• február 4. – Liberace, amerikai zongoraművész (* 1919)
• február 5. – Gácsi Mihály, grafikus (* 1926)
• február 7. – Bognár Géza villamosmérnök, az MTA tagja (* 1909)
• február 22. – Andy Warhol, amerikai képzőművész (* 1928)
• március 3. – Szabó T. Attila nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató (* 1906)^[5]
• március 13. – Bernhard Grzimek német zoológus, filmrendező (* 1909)
• március 29. – Kovács József, olimpiai ezüstérmes atléta, futó (* 1926)
• április 11. – Váradi Hédi, színésznő (* 1929)
• május 17. – Gunnar Myrdal Nobel-díjas (1974) svéd közgazdász (* 1898)
• május 24. – Ligeti Lajos, orientalista, egyetemi tanár (* 1902)
• május 26. – Major Ákos, jogász, hadbíró (* 1908)
• május 31. – Markos József (Alfonzó), színész, humorista (* 1912)
• június 22. – Fred Astaire, amerikai táncos, előadó (* 1899)
• június 27. – Althea Flynt, amerikai lapkiadó, Larry Flynt felesége (* 1953)
• július 9. – Vészi Endre, költő, író (* 1916)
• július 19. – Idősebb Benedek Jenő festő (* 1906)
• augusztus 17. – Rudolf Heß, náci vezető, Hitler egykori helyettese (* 1894)
• szeptember 1. – Haraszty Árpád, botanikus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa (* 1907)
• szeptember 2. – Kun Szilárd, olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok sportlövő (* 1935)
• szeptember 8. – Gordon Gollob osztrák vadászrepülőgép-pilóta (* 1912)
• szeptember 9. – Garai Gábor, költő, író, műfordító (* 1929)
• szeptember 21. – Jaco Pastorius, amerikai jazz basszusgitáros és zeneszerző (* 1951)
• október 11. – Szalay Sándor, magyar fizikus, a magyar atommagkutatás megalapítója (* 1909)
• október 20. – Sulyok Mária, színésznő (* 1908)
• november 16. – Dömötör Tekla, magyar néprajztudós (* 1914)
• november 18. – Jákó Vera, magyar nótaénekesnő (* 1934)
• november 21. – Demján Éva, Jászai Mari-díjas magyar előadóművész, érdemes művész (* 1912)
• november 26. – Rockenbauer Pál, magyar felfedező, földrajztudós, filmrendező (* 1933)
• november 28. – Arma Paul (eredeti nevén Weisshaus Imre), magyar származású francia zeneszerző, zongoraművész, zeneetnológus (* 1905)
• december 10. – Ábel Olga újságíró, író, műfordító (* 1905)
• december 10. – Jascha Heifetz, zsidó-litván származású amerikai hegedűművész (* 1901)
• december 29. – Száraz György, író (* 1930)

• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. : Ráció. 1992.  
• ↑ Matz: Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• ↑ Németország története: Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban. II. kötet Budapest: Osiris. 2005. ISBN 978 963 389 689 1  

A Wikimédia Commons tartalmaz 1987 témájú médiaállományokat.