Az alábbiakban bemutatott cikkünkben a Radványi Géza témájában elmélyülünk, feltárva annak különböző aspektusait és mai relevanciáját. A Radványi Géza egy olyan téma, amely az emberek széles spektrumának figyelmét ragadta meg, az akadémikusoktól és a terület szakértőitől egészen a társadalomra gyakorolt hatásának megértése iránt érdeklődő egyénekig. Részletes és kimerítő elemzésen keresztül igyekszünk feltárni a következményeit, és olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy jobban megértsék ezt a jelenséget. A Radványi Géza keletkezésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig olyan vitákat és vitákat váltott ki, amelyek a kutatás különböző területei számára rendkívül érdekes témává teszik. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Radványi Géza-ről!
Radványi Géza | |
![]() | |
Született | Grosschmid Géza 1907. szeptember 26.[1][2][3] Kassa[4] |
Elhunyt | 1986. november 27. (79 évesen)[1][5][2] Budapest[6] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Tasnády Fekete Mária (1937 – 1986. november 27.) |
Szülei | Grosschmid Géza |
Foglalkozása | |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (33/5-3-23) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Radványi Géza témájú médiaállományokat. | |
Radványi Géza, születési nevén Grosschmid Géza (Kassa, 1907. szeptember 26. – Budapest, 1986. november 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, író, publicista. Felesége Tasnády Fekete Mária színésznő, bátyja Márai Sándor.
Apai ükapja után vette fel a Radványi nevet. Fiatalkorában Kassán tanult. 1922-ben a Kassai Naplóban megjelent első novellája. 1926–28 között a Népszövetségnél akkreditált újságíróként, illetve riporterként dolgozott Európa több városában. 1933-tól rendezőasszisztens, forgatókönyvíró volt különböző, főként német és francia filmgyárakban. 1937-ben feleségül vette Tasnády Fekete Mária filmszínésznőt, az 1931-es magyar szépségkirálynőt, aki több későbbi filmjében szerepelt. (Érdekesség, hogy a hölgy kezét akkori férjétől, Duday Brunótól , az UFA filmgyár magyar származású producerétől kérte meg, aki először filmötletnek hitte az „asszonykérést”.[7][8])
Radványi 1939-ben visszaköltözött Budapestre, 1946–47-ben a Színművészeti Akadémián tanított. 1947-ben Olaszországba költözött. 1952–53-ban Franciaországban forgatott. 1954-től a müncheni filmművészeti főiskola tanára volt, végül 1977-ben újra Budapestre költözött.[9]