Csajági János

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csajági János hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a tudományos életben betöltött fontosságáig a Csajági János kitörölhetetlen nyomot hagyott életünkben, gondolkodásunkban és kapcsolatainkban. A Csajági János ősidők óta lenyűgöző és vita tárgya, számos értelmezést és reflexiót generált. Részletes és multidiszciplináris elemzésen keresztül megpróbáljuk megfejteni a Csajági János rejtélyeit és jelentéstartalmát, valamint azt, hogy hogyan formálta történelmünket és a jövőre vonatkozó elvárásainkat.

Csajági János
Született1925. október 30.
Debrecen
Elhunyt2003. január 21. (77 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásarendező, színházigazgató
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1945–1949)
KitüntetéseiJászai Mari-díj (1977)

Csajági János (Debrecen, 1925. október 30. – Budapest, 2003. január 21.) Jászai Mari-díjas magyar rendező, színházigazgató.

Életpályája

1945–1949 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakos hallgatója volt. 1949–1950 között a Nemzeti Színház ösztöndíjasa volt. 1950–1959 között a Magyar Néphadsereg Színháza, a Pécsi Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház (1957–1958) rendezője volt. 1959–1962 között a Békés Megyei Jókai Színház rendező-igazgatója volt. 1962–1966 között a Szegedi Nemzeti Színház rendezője volt. 1968–1988 között a Magyar Rádió munkatársa, 1983-tól vezető rendezője volt.

Színházi rendezései

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 9.[3]

  • Shaw: Sosem lehet tudni (1957)
  • Gárdonyi Géza: Ida regénye (1958, 1961)
  • Brecht: Koldusopera (1960)
  • Kárpáti–Vajda: Kőmíves Kelemen (1960)
  • Molière: A képzelt beteg (1961)
  • Tarbay Ede: Mire a nyárnak vége.... (1963)
  • Szirmai Albert: Mágnás Miska (1963)

Rádiójátékai

[4]

  • Ligeti Vilma: Az első tavasz (1959)
  • Szomory Dezső: II. József császár (1963)
  • Gellér Tibor: Bajtársak (1970)
  • Majdak: A köd (1968, 1970)
  • Gorkij: Az áruló (1970)
  • Pákolicz István: Gyíkocska (1971, 1974)
  • Rolland: Jean Christophe (1971, 1975)
  • Nastasijevic: Süsü a sárkány (1971)
  • Saint-Exupéry: A kis herceg (1972, 2012)
  • Faulkner: A két katona (1972, 1975)
  • Hidas Antal: Más muzsika kell (1977, 1983)
  • Kipling: A dzsungel könyve (1977, 2003)
  • Csukás István: A kerítésre rajzolt törpe, avagy a mese születése (1978, 1988, 2005)
  • Tarbay Ede: A mozgólépcső vándorai (1979, 1982)
  • Nastasijevic: Hilperick, a nagy zsivány (1979, 1983)
  • Csajági: A harmincharmadik kérő (1982, 1992)
  • Kosztolányi Dezső: Aranysárkány (1982, 1996)
  • Csajági: Sötéten szikrázó csillag - Rádiójáték Janus Pannoniusról (1983, 1989)
  • Csajági: A Hamupipőke sztori (1984)
  • Jókai Mór: Az arany ember (1985)
  • Shaw: Temessétek el a holtakat! (1989)
  • Laboulaye: A pofon (1989)
  • Csajági: A meglopott tolvaj (1990)
  • Csajági: A bizalmatlan (1993)
  • Csajági: Patkányok (1998)

Lemezei

  • Benedek Elek: A soknevű hercegúrfi (1980)
  • Benedek Elek: Az igazmondó juhász (1980)
  • Salten: Bambi (1984)
  • Saltan: Bambi gyermekei (1985)
  • Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (2004)
  • Hoffmann: Diótörő
  • P. Howard visszatér Piszkos Fred vele tart
  • Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza
  • Kipling: A dzsungel könyve
  • Móra Ferenc: Csalavári Csalavér

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM91410. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  3. ↑ 2013. november 7-i lekérdezés
  4. ↑ Rádiólexikon

Források

További információk

  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7