Herskó János

Ma a Herskó János olyan téma, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. A Herskó János eredetétől és evolúciójától a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig érdekes és vita tárgyává vált különböző területeken. A történelem során a Herskó János alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva gondolkodásukat, cselekvésüket és kapcsolataikat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Herskó János-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak fontosságát és relevanciáját napjainkban.

Herskó János
SzületettHerskó János
1926. április 9.
Budapest
Elhunyt2011. október 12. (85 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaHerskó Anna
Foglalkozásafilmrendező, egyetemi tanár
IskoláiSzakszervezeti Filmiskola ( – nincs, 1947)
Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1949, filmrendezés)
KitüntetéseiBalázs Béla-díj (1961, 1964)
Érdemes művész (1970)
Kossuth-díj (2006)
Magyar Mozgókép Mestere (2007)
SírhelyeFarkasréti temető (60/8-1-548)[1]

Herskó János (Budapest, 1926. április 9. – Budapest, 2011. október 12.) Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár.

Életpályája

Szülei: Herskó Mózes József és Kaufmann Margit.[2] Zsidó családban született, édesanyja a holokauszt áldozata lett.[3] Filozófia, művészettörténet és esztétika témakörökben folytatott egyetemi tanulmányokat a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1945 után kezdett el filmezéssel foglalkozni. Tanult Gertler Viktor filmiskolájában és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1945–49 között. 1949-ben diplomázott, és ettől kezdve rövidfilmrendező volt. 1949–51 között a moszkvai Filmművészeti Főiskola ösztöndíjasa és aspiránsa volt. Hazatérése után 1952–70 között tanított a főiskolán, melynek főigazgató-helyettese is volt. 1953-tól dolgozott játékfilmrendezőként. A Hunnia Filmstúdió vezetője lett a stúdió megalakulásától a váratlan külföldre távozásáig, ugyanis 1970-ben – az 1968-as európai események hatására – családostul (felesége: Herskó Anna) Svédországba emigrált. Stockholmban szintén egyetemi oktatóként dolgozott. 1994-től ismét a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett.

Filmjei

Színészként

Forgatókönyvíróként

Rendezőként

Producerként

Dramaturgként

Díjai

Források

  • Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben. A Magyar Filmgyártó Vállalat, a Mozgókép Forgalmazási Vállalat, a Magyar Filmtudományi Intézet és a Filmarchívum kiadványa. 1983 ISBN 963-01-4698-3
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Herskó. Interjúkötet; szerk. Muhi Klára; Korona, Bp., 2006

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm. (Hozzáférés: 2019. szeptember 1.)
  2. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1704/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  3. ↑ Herskó János búcsúlevele in: Beszélő, 1997, november, 8–16. o.
  4. ↑ Párbeszéd a PORT.hu-n (magyarul)
  5. ↑ Aczél a PORT.hu-n (magyarul)
  6. ↑ A tiltott határátlépés miatt 1970-ben elítélt Herskó János és Herskó Anna teljes vagyonelkobzás alá eső kitüntetéseit – így a Balázs Béla-díjakat is – a II., XI., XII. ker. Bíróság B.II.1104/1970/8 számú, valamint a Budapesti Fővárosi Bíróság Bf.XXIV. 4363/1970/17. számú határozatai alapján 1970-ben visszavették, az érmeket megküldték az illetékes minisztériumnak, majd azokat az Országos Levéltár állományában helyezték el. Lásd: Keresztes Csaba: Sok elkobzott Balázs Béla-díj kis helyen is elfér. mnl.gov.hu. MNL OL, 2021. november 16. . (Hozzáférés: 2023. március 6.)