A mai világban a Lányi András (író) egyre aktuálisabb téma. Megjelenése óta vita, kutatás és fejlesztés tárgya, nagy érdeklődést váltva ki a társadalom különböző területein. A tudományos köröktől az üzleti életig a Lányi András (író) bebizonyította, hogy képes jelentősen befolyásolni életünket. Az évek során ez a téma fejlődött és alkalmazkodott a környezet változásaihoz, mindig aktuális maradt és állandó érdeklődést váltott ki. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Lányi András (író)-et, elemezve annak legrelevánsabb aspektusait és a jelenlegi valóságunk különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
Nyugalmazott egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Humánökológia mesterszakának alapítója és első szakigazgatója, tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Tagja a Heti Válasz tanácsadó szerkesztőbizottságának. A Szélsőközép berkein belül tudományos műsort vezet az Inga Kultúrkávézóban, “Miért nem szeretjük a zöldeket?” címmel.[1]
Közéleti kezdeményezései, alapítói tevékenysége
Kezdeményezője és szerkesztője az 1980-as évek magyar szamizdat folyóiratának, a Kisúgónak, mely – az Élőlánc kiadásában – 2006-tól újra megjelenik. A rendszerváltást megelőző években alapító főtitkára a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének, névadó alapítója és szerkesztője a Fekete Doboz videófolyóiratnak. Részt vett a Kék Lista környezetvédő csoport létrehozásában. 1997-ben a Duna Charta alapító tagja. 2000-ben Karátson Gáborral megalapította a Védegyletet, melynek kezdetben szóvivője volt, 2005-ben kilépett. 2002-ben Csizmadia Ervinnel létrehozta a Méltányosság Politikaelemző Kört. 2005-ben az Élőlánc Magyarországért alapítója. 2017-ben egyik alapítója a két évvel később újraindított Karátson Gábor Körnek, mely 2020-ban közéleti, ökopolitikai egyesületként tevékenykedik.
Pályája
Diplomája megszerzése után dolgozott a televízióban, és dokumentumfilmeket forgatott, majd a MAFILM munkatársa lett. Érdeklődést keltett Segesvár című, a Balázs Béla Stúdióban forgatott filmjével (1974). Hat játékfilm és tv-játék, illetve számos szociográfiai dokumentumfilm rendezője.
Részt vett a demokratikus ellenzék tevékenységében, szamizdat újságot, videofolyóiratot szerkesztett, Lehrstück Mária néven ellenzéki folyóiratokban publikált.
1988-tól egyik szervezője a Duna-mozgalomnak, a vízlépcsőrendszer ellen tiltakozó mozgalomnak, máig részt vesz a dunai vízlépcsők elleni küzdelem szervezésében.
1996: a filozófiai tudományok kandidátusa Kísérlet a politikai filozófia néhány problémájának humánökológiai értelmezésére című disszertációjával. Kutatási területe: politikai filozófia és etika, humánökológia.
1999-től docens az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ugyanitt a Szociológiai Intézetben (később a Társadalomtudományi Karon) a Településtudományi és Humánökológia Szakirányért, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Szociológia Tanszékén (2004-ig) a Környezetszociológia Szakirányért felelős oktató.
Tudományos kutatás
1986–87: Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet, XIX-XX. Századi Művelődéstörténeti Kutatócsoport (Irodalmi tömegkultúra Magyarországon a két világháború között)
Együttéléstan. A humánökológia a politikai filozófiában; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1999 (Liget könyvek) (esszé)
Fekete Judit: Alapszemlélet a jövőről / Lányi András: Környezeti jövőképünk alakításának szempontjai; OKT–MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 2002 (Műhelytanulmányok Magyarország környezeti jövőképéről)
Létezik-e? Esszék; Hanga–Új Mandátum, Budapest, 2003
Hölgyek titkára; Kortárs, Budapest, 2004
Borsos Balázs: Elefánt a hídon. Gondolatok az ökológiai antropológiáról; Borsos Béla, Kiss Lajos András és Lányi András vitacikkeivel; L'Harmattan, Budapest, 2004 (Környezet és társadalom)
A fenntartható társadalom; L'Harmattan, Budapest, 2007 (Fenntarthatóság és globalizáció)
A globalizáció folyamata; L'Harmattan, Budapest, 2007 (Fenntarthatóság és globalizáció)
Porcelán az elefántboltban. Az ökológiai politika kezdetei Magyarországon; Heti Válasz, Budapest, 2009
Az ember fáj a földnek. Utak az ökofilozófiához; L'Harmattan, Budapest, 2010 (Ökoetika)
Arat a magyar (Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézet, 1988, Szalai Júlia et. al.)
Természet és szabadság. Humánökológiai olvasókönyv; szerk. Lányi András; ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet–Osiris, Budapest, 2000 (Osiris tankönyvek)
A szag nyomában. Környezeti konfliktusok és a helyi társadalom; szerk. Lányi András; Osiris–ELTE BTK Szociológiai Intézet, Budapest, 2001
Az iskola – bukásra áll? A Védegylet oktatáspolitikai javaslatai; szerk. Bajomi Iván, Lányi András; Védegylet, Budapest, 2004
Környezet és etika. Szöveggyűjtemény; szerk. Lányi András, Jávor Benedek; L'Harmattan, Budapest, 2005 (Ökoetika)
Se vele, se nélküle? Tanulmányok a médiáról; szerk. Lányi András, László Miklós; Complex, Budapest, 2014
A fenntarthatóság témaköre a felsőoktatásban. A Magyar Tudományos Akadémia és az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság az ELTE Humánökológiai mesterszak közreműködésével, 2018. november 19-én rendezett tudományos tanácskozásának dokumentumai; szerk. Lányi András, Kajner Péter; Unesco Magyar Nemzeti Bizottság, Budapest, 2019
Harmadik út. Ökopolitikai programtöredék; szerk. Lányi András; Karátson Gábor Kör, Budapest 2021
1988-90: a Fekete Doboz videoperiodika alapító szerkesztője
Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben – Akik a magyar filmeket csinálják (Magyar Filmgyártó Vállalat-Mozgókép Forgalmazási Vállalat-Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1983.)
a Magyar és nemzetközi ki kicsoda különböző kiadásai (Biográf)