A mai világban a Új Írás vezető szerepet töltött be az élet különböző területein. A társadalomra gyakorolt hatásától a technológiára gyakorolt hatásáig a Új Írás rendkívül fontos elemzendő és megvitatható témává vált. Az idő előrehaladtával a Új Írás továbbra is releváns téma, amely továbbra is vitákat és elmélkedéseket generál különböző területeken. Ebben a cikkben a Új Írás különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, annak eredetétől és fejlődésétől a jelenre gyakorolt hatásáig. Ezenkívül megvizsgáljuk a Új Írás jelenlegi szerepének alapos megértésének és elemzésének fontosságát, valamint azt, hogy ez hogyan befolyásolhatja a jövőt.
| Új Írás | |
| Ország | Magyarország |
| Alapítva | 1961 |
| Nyelv | magyar |
Az Új Írás 1961–1991 között megjelenő irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat havonta jelent meg. Szerkesztés és kiadási székhelye Budapest volt.
Elsősorban az élő magyar irodalom bemutatására vállalkozott az Új Írás, de közéleti érdeklődésű elméleti-publicisztikai írások, esszék, tanulmányok, kritikák, viták is helyet kaptak a folyóiratban. Kritikai rovatában nemcsak a szépirodalom, hanem a színház, a film, a képzőművészet és a televízió művészeti alkotásairól is tájékozódhatott az olvasó. Színvonalas és olvasott lap volt a maga idejében, az orgánumnak mindig hozzáértő, jeles szerkesztői voltak.
Korábban indult rokon lapjai a Kortárs c. szintén havonta megjelenő szépirodalmi folyóirat, valamint az Élet és Irodalom c. hetilap, ez utóbbi is a kritikai és közéleti írások mellett rendszeresen közölt és közöl szépirodalmi alkotásokat is.
1991-ben az anyagi támogatás elmaradása miatt szűnt meg az Új Írás.