A Kortárs (folyóirat) ma olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A kezdetektől napjainkig a Kortárs (folyóirat) előkelő helyet foglalt el a történelemben, befolyásolva a kultúra, a politika, a technológia és a mindennapi élet különböző aspektusait. Az évek során tanulmányozási és elmélkedési témává vált akadémikusok, kutatók és különböző tudományágak szakemberei számára. Ebben a cikkben a Kortárs (folyóirat)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a társadalomra gyakorolt hatásától a jövőre vonatkozó lehetséges következményekig.
A Kortárs (1957–) irodalmi és kritikai folyóirat; a szerkesztés és kiadás székhelye Budapest, megjelenés havonként.
A folyóirat a korábban elhallgattatott íróknak is teret adott (Kodolányi János, Németh László). A már ismert írók (pl. Darvas József, Jékely Zoltán, Rónay György, Szabó Pál, Tamási Áron, Veres Péter) írásai mellett folyamatosan bemutatkozhattak a fiatalabb nemzedékek képviselői (Csoóri Sándor, Mészöly Miklós, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Sarkadi Imre). A folyóirat szépirodalmi művek, tanulmányok, esszék, kritikák mellett szociográfiai írásokat is közread, s mindezek mellett a színház, a film, a zene és a képzőművészet jeles eseményeit is figyelemmel kíséri.
Illyés Gyula írta a Kortárs helyével és szerepével kapcsolatban egyik programadó cikkében: ”A Kortársat a történelmi szerepű nagy magyar folyóiratok utódjának szeretném, ha látná egy tisztultabb jövő.”[1]