A következő cikkben a Maár Gyula-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely különböző területeken váltott ki érdeklődést és vitát. A Maár Gyula olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette relevanciája és a társadalomra gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben a Maár Gyula-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és fejlődésétől a lehetséges jövőbeli következményekig. Fontos megérteni a Maár Gyula fontosságát, és különféle szempontokból elemezni, hogy megértsük a hatókörét és relevanciáját. Ezzel a cikkel igyekszünk átfogó képet nyújtani a Maár Gyula-ről, és ösztönözzük a témával kapcsolatos gondolkodást és vitát.
Maár Gyula | |
![]() | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Született | 1934. augusztus 2. Budapest |
Elhunyt | 2013. december 20. (79 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa |
|
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Maár Gyula témájú médiaállományokat. | |
Maár Gyula (Budapest, 1934. augusztus 2. – Budapest, 2013. december 20.[1]) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
Polgári családba született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt 1952–1957 között, történelemből és irodalomból diplomázott. Tanított néhány évig, majd 1960–1961-ben a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-től 1963-ig pedig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1968-ban végzett rendezőként, ezután a Mafilm rendezője lett. Első jelentősebb alkotása a Balázs Béla Stúdióban készült 1971-ben Prés címmel. Első játékfilmjét 1973-ban rendezte Végül címmel – a film a mannheimi filmfesztivál fődíját nyerte el, 1974-ben pedig a touloni filmfesztiválon a legjobb rendező díjat kapta. Minden filmjét finom, mély intelligencia, ironikus humor és az élet mulandóságát érző szomorúság szőtte át. A Teketória, az Első 200 évem, a Déryné, hol van? (ez utóbbiban nyújtott alakításáért Törőcsik Marit Cannes-ban a legjobb színésznő díjjal jutalmazták) mind olyan alkotások, amik hangnemükben, ízlésükben elütnek annak a kornak sikervonulatától és elviségétől, amiben készültek. Készített tévéfilmet Giordano Bruno A gyertyás című egyetlen színpadi művéből, a rendszerváltásról szóló Hoppá című társadalmi filmszatírája feltétlenül a legjobbak közül való a volt kommunista régióban – leleplező mondanivalója ma sokkal nyilvánvalóbb, mint amikor a film készült.
A filmszakma akkori vezetői szívesen söpörték szőnyeg alá a zavarba ejtően intelligens, sokrétű műveltségű, éles szemű, biztos ízlésű új rendezőtársat. Humora, látása rendkívül aktuális, eleven. Legtöbb filmjének operatőre Koltai Lajos volt, aki a legtiszteletteljesebb elismeréssel adózik Maár Gyula művészetének, csakúgy, mint Tarr Béla, aki Maár Gyula Töredék című legutolsó filmjének producere volt. Rendszeresen készített filmeket a Magyar Televíziónak. Nevéhez olyan tévéfilmek rendezése fűződik, mint az 1976-ban Jókai Mór regényéből készült A lőcsei fehér asszony, a Bűn és bűnhődés vagy az Én és a kisöcsém című zenés film. Készített portréfilmet feleségéről, Törőcsik Mariról, Pilinszky Jánosról és Polgár Lászlóról.
Gyermekkorában készített festményeit rövid időre kiállították Budapesten.
Végakarata szerinte felesége, Törőcsik Mari és lánya a hamvait a Sugovica folyóba szórta.[2]