Toulon

Toulon
A francia forradalom századik évfordulójának emlékműve
A francia forradalom századik évfordulójának emlékműve
Toulon címere
Toulon címere
Toulon zászlaja
Toulon zászlaja
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióProvence-Alpes-Côte d’Azur
MegyeVar
PolgármesterHubert Falco (2014-2020)
INSEE-kód83137
Irányítószám83000
TestvérvárosokLista
Népesség
Teljes népesség180 452 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség3828 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0–589 m
Terület42.84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 07′ 30″, k. h. 5° 55′ 50″43.125, 5.930555555555643.125000°N 5.930556°EKoordináták: é. sz. 43° 07′ 30″, k. h. 5° 55′ 50″43.125, 5.930555555555643.125000°N 5.930556°E
Toulon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Toulon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A város látképe a Mont Faron-ról

Toulon (kiejt: ; okcitán nyelv provanszál dialektusában: Tolon vagy Touloun) nagyváros Franciaország déli részén, a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban, Var megyében.

Toulon egy szinte teljesen zárt kettős öböl partján található, a külső Grande Rade és a belső Petite Rade végében fekszik, a szárazföld felől pedig hegyek koszorúzzák a várost. Nemcsak a francia flotta legnagyobb támaszpontja a Földközi-tengeren, hanem a tengerparti Var megye székhelye, fontos ipari, oktatási és kulturális központ. A város mégiscsak főképpen a cols bleus, a kékgallérosoknak is nevezett haditengerészek városa.

Története

Időszámításunk elején Telo Martius néven római kikötőváros volt, ahol fontos iparág fejlődött ki, az öbölben élők a bíborcsigából festéket állítottak elő, amit kelmefestésre használtak.

Amikor a város a XV. század végén francia kézre került, a védett öbölbe hadikikötőt telepítettek; már XII. Lajos gályái is itt horgonyoztak. IV. Henrik nagyobb kikötőt építtetett, XIV. Lajos pedig kedvelt katonai építészével, Vaubannal alakíttatott ki erődöket a kikötő védelmére.

1744. február 9-én az osztrák örökösödési háború részeként a Sicié-fokl előtt győzte le a Claude-Élisée de Court de La Bruyère ellentengernagy vezette francia–spanyol flotta a városról elnevezett touloni csatában a Thomas Mathews parancsnoksága alatt küzdő földközi-tengeri angol flottát — alapvetően az angol parancsnokok személyi ellentétei miatt. A vereség után az angol flotta elhagyta a Földközi-tengert, ahol átmenetileg a spanyolok kerültek fölénybe. Mathewst és helyettesét, Richard Lestockot hadbíróság elé állították. Botrányos tárgyalások után a valószínűleg vesztegetett bírók előbbi elítélték, utóbbit felmentették.

A francia forradalom éveiben a királypártiak az angol flotta rendelkezésére bocsátották az erődöt, amit a franciák 1793 augusztusában sikerrel ostromoltak meg. A győzelmet egy fiatal tüzérkapitány, Napoléon Bonaparte ágyúi segítették elő, őt ezért azonnal tábornokká léptettek elő. Igaz, a harcokban Toulon annyira tönkrement, hogy felszámolása is szóba került, de végül újjáépítették, és ismét flottatámaszpont lett.

A második világháborúban ide gyűlt össze a francia flotta azon hatvan hajója, amelyeket a német megszállók meghagytak a kollaboráns kormány kezében. Amikor 1942 őszén az addigi szabad övezetet is megszállták, világossá vált, hogy a francia hajókat is kézre akarják keríteni. A flotta megkísérelhette volna a kitörést a kikötőből, de a Vichy-kormány inkább elsüllyesztette a hajókat. Toulon a szövetségesek bombázásának állandó célpontja lett, majd a partraszállás után egyhetes kemény ostrommal foglalták vissza a francia csapatok. A csaknem teljesen elpusztult várost és vele a hadikikötőt gyorsan újjáépítették.

Demográfia

Év Lakosság
1793 19 000
1800 22 000
1806 28 170
1821 30 798
1831 33 885
1841 45 449
1846 62 941
1851 69 474
1856 83 705
Év Lakosság
1861 84 601
1866 77 126
1872 74 800
1876 70 509
1881 70 103
1886 70 122
1891 77 747
1896 95 276
Év Lakosság
1901 101 602
1906 103 549
1911 104 582
1921 106 331
1926 115 120
1931 133 263
1936 150 310
1946 125 742
Év Lakosság
1954 141 117
1962 161 786
1968 174 746
1975 181 801
1982 179 423
1990 167 619
1999 160 639
2006 167 816
2010 164 532

Látnivalók

Az Operaház

Oktatás

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. Populations légales 2021
  2.  Regan: Geoffrey Regan. Haditengerészeti baklövések. Alexandria Kiadó, Pécs. ISBN 963 368 425-0  207–208. old.

Források

További információk