A Ballada a katonáról kontextusában fontos kiemelni, hogy ez a téma vagy személy milyen fontossággal bír a mai társadalomban. A Ballada a katonáról már régóta érdeklődés és vita tárgya, hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ballada a katonáról-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a történetétől és fejlődésétől a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig és a mai relevanciáig. Mélyreható elemzéssel igyekszünk jobban megérteni a Ballada a katonáról jelentőségét és szerepét a modern társadalomban.
Ballada a katonától (Баллада о солдате) | |
1959-es szovjet film | |
![]() | |
Rendező | Grigorij Csuhraj |
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró | Valentyin Jezsov, Grigorij Csuhraj |
Főszerepben | Vlagyimir Ivasov, Zsanna Prohorenko |
Zene | Mihail Ziv |
Operatőr | Vlagyimir Nyikolajev, Era Szaveljeva |
Gyártás | |
Gyártó | MOSZFILM |
Ország | Szovjetunió |
Nyelv | orosz |
Játékidő | 89 perc |
Forgalmazás | |
Forgalmazó |
|
Bemutató | 1959 |
Korhatár | ![]() |
Kronológia | |
Előző | A negyvenegyedik |
Következő | Tiszta égbolt |
További információk | |
A Ballada a katonáról Grigorij Csuhraj második játékfilmje. A szovjet új hullám mesterművének tartják. A zsűri különdíját nyerte az 1960-as cannes-i filmfesztiválon, elnyerte és a Brit Film- és Televíziós Akadémiától a legjobb filmnek járó díjat is (1962). 1962-ben Oscar-díjra jelölték a legjobb forgatókönyv kategóriában.
A mélyen emberi történetű film világszerte sikert aratott.
A háború maga, a harcok alig-alig vannak jelen a filmben. A főszereplő négy napos szabadságát édesanyja felkeresésére használja fel, de csak annyi ideje marad, hogy megöleljék egymást, és már vissza is kell térnie a frontra. A film története így maga a hazautazás. A mese középpontjában egy lassan bontakozó, eleve reménytelen szerelem áll.
A filmről bővebben szól a rendezőről[1] szóló szócikk.