Sásdi Sándor

Ebben a cikkben a Sásdi Sándor lenyűgöző világát fedezzük fel. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Sásdi Sándor döntő szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. A történelem során a Sásdi Sándor több területen is viták, kutatások és elemzések tárgya volt, ami bizonyítja a mai jelentőségét. Ebben a cikkben elmélyítjük a Sásdi Sándor-ről szerzett ismereteinket, feltárjuk különböző oldalait, és felfedezzük a mai világban betöltött fontosságát.

Sásdi Sándor
1936 körül
1936 körül
Élete
Születési névTintner Sándor
Született1898. szeptember 3.
Varga, Magyarország
Elhunyt1992. május 23. (93 évesen)
Budapest, Magyarország
SírhelyKozma utcai izraelita temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiTintner Béla
Hahn Paula
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Első műveVadludak (regény, 1925)
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1955)

Sásdi Sándor (eredeti neve: Tintner Sándor)[1] (Varga, 1898. szeptember 3.[2] – Budapest, 1992. május 23.) József Attila-díjas (1955) magyar író, újságíró.

Életútja

Tintner Béla vargai születésű kocsmáros és Hahn Paula bonyhádi születésű asszony gyermekeként látta meg a napvilágot 1898. szeptember 3-án hajnali öt órakor, zsidó családban.[1] A népi írók nagy nemzedékének a kortársa volt. Elemi iskoláit Sásdon végezte. Később családjával egy darabig Vargán lakott, ahol apja dolgozott mint kocsmáros. Középiskolába Pécsett járt, az érettségit követően újságíróként kezdett dolgozni Budapesten. 1923-ban a Pécsi Napló munkatársa lett, 1928-ban a lap főszerkesztő-helyettesévé nevezték ki. 1924-ben Földes Bélával közösen szerkesztett az Új Írások című irodalmi folyóiratot. Első regénye a Nyolc hold föld címet viselte, melyet a Nyugat című irodalmi folyóirat pályázatán dicséretben részesítettek. Zsadányi Oszkárral létrehozott egy könyvkiadót, valamint képzőművészeti album szerkesztésében is részt vett. 1943-ban származása miatt a Pécsi Naplótól elküldték. 1944. november 4-én a dachaui koncentrációs táborba deportálták. Magyarországra 1945 júniusában tért vissza.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik, temetésén Schweitzer József főrabbi búcsúztatta.

Művei

  • Vadludak (regény, 1925)
  • Hanna nagy útja (regény, 1928)
  • Nyolc hold föld (regény, 1929, dráma, 1955)
  • Megtalált út (regény, 1930)
  • Szívre hulló kő (regény, 1933)
  • Csillagok alatt, regény, 1933, 63 oldal, Gong 37.
  • Egy nyár regénye (regény, 1934)
  • Az árnynélküli ember (elbeszélés, 1936)
  • Ősz felé (regény, 1937)
  • Aratástól hóhullásig (regény, 1940)
  • Könyörület (regény, 1942)
  • Fehér kenyér (önéletrajzi regény, 1946)
  • Egy asszony elmegy (regény, 1948)
  • Éneklő élet (regény, 1949)
  • Csodálatos ősz (regény, 1950)
  • Magvetők (regény, 1951)
  • Éjszakai dobszó (kisregény, 1952)
  • Cseresznyevirág (dráma, 1953)
  • A vándorút vége (regény, 1953)
  • Ruzsinka (regény, 1954)
  • Boldog órák… (tíz állattörténet, 1955)
  • Bosszú (regény, 1955)
  • Tavaszodik (regény, 1957)
  • Árnyék (regény, 1958)
  • Fecskefészek (elbeszélés, 1958)
  • Elhagyott szerető (regény, 1959)
  • Boldog hajlék (regény, 1960)
  • A harmadik elmegy (regény, 1961)
  • A Sólyom utcai fiúk (ifjúsági regény, 1963)
  • Tél hozta, tavasz vitte (elbeszélések, 1963)
  • A várakozó (regény, 1964)
  • Akit visszavárnak (regény, 1965)
  • Városszélen (regény, 1966)
  • A sárga bohóc (regény, 1970)
  • A rigó sírja (regény, 1973)
  • Élt: négy boldog évet (regény, 1975)
  • A hídon kezdődött (regény, 1978)
  • Szabálytalan szerelem (regény, 1980)
  • Veronika (regény, 1986)
  • Vacsorára hazaértek (regény, 1988)
  • Az utolsó szó jogán (emlékezések, 1993)
  • Nyolc hold föld (tv-játék, 1960) https://www.imdb.com/name/nm9312464
  • Vízimalom, Ballada a szép vízimolnárnéról és az uraságról (tv-játék, 1974)

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ a b Születési bejegyzése a sásdi polgári születési akv. 86/1898. folyószáma alatt
  2. ↑ Születése bejegyezve a sásd polgári szül. akv. 86/1898. folyószáma alatt.

További információk