Kozma utcai izraelita temető

Ez a cikk a Kozma utcai izraelita temető témájával foglalkozik széles és változatos perspektívából, a témához kapcsolódó különböző szempontokat és nézőpontokat feltárva. Ez a cikk az eredetétől a mai relevanciáig, a különféle területekre gyakorolt ​​hatásán keresztül arra törekszik, hogy teljes és részletes képet adjon a Kozma utcai izraelita temető-ről. Egy alapos és szigorú elemzéssel a cél az, hogy az olvasónak olyan teljes áttekintést nyújtson, amely lehetővé teszi számukra, hogy megértsék a Kozma utcai izraelita temető fontosságát és hatókörét a mai társadalomban. Emellett szóba kerül a témával kapcsolatos lehetséges kihívások és lehetőségek, valamint javaslatok és jövőbeli kilátások.

Nem tévesztendő össze a következővel: Rákoskeresztúri izraelita temető.
Kozma utcai izraelita temető
A ravatalozó épülete a bejáratnál (Freund Vilmos, 1891)
A ravatalozó épülete a bejáratnál
(Freund Vilmos, 1891)
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest
Cím1108 Budapest, Kozma utca 6.
Típusizraelita temető
Létrejötte1893
Vallászsidó
Híres halottaklista • kategória
TulajdonosMAZSIHISZ
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kozma utcai izraelita temető (Budapest)
Kozma utcai izraelita temető
Kozma utcai izraelita temető
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 11′ 03″47.480833°N 19.184167°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 51″, k. h. 19° 11′ 03″47.480833°N 19.184167°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozma utcai izraelita temető témájú médiaállományokat.

A Kozma utcai izraelita temető, régies nevén Rákoskeresztúri zsidó temető (nem egyenlő a régi Rákoskeresztúri izraelita temetővel) Budapest X. kerületében, az Új köztemető mellett nyílt meg 1893-ban. Nevét a Kozma utcára nyíló bejárata után kapta. A régi temetők beteltek, és felszámolásuk miatt szükségessé vált egy központi izraelita temető létrehozása. Magyarország legnagyobb zsidó temetője jött itt létre. Eddig körülbelül 300 000 ember utolsó nyughelye.

Története

1891-ben épült fel a monumentális fehér ravatalozó, Freund Vilmos tervei alapján, melynek bejáratát Strobl Alajos oroszlánjai díszítik. Külön férfi és női ravatalozó helyiségei vannak az épületnek.

A temető egyik sétánya

Az első temetések a Váci úti temetőből áthozott nagyszámú exhumálttal kezdődtek. Ekkor létesült az első rabbi-parcella is, melyben olyan emblematikus zsidó rabbik kaptak helyet, mint Oppenheimer Simon Ben Dávid, a rabbitanács vezetője, Wahrmann Izrael hitoktató vagy Kunitzer Mózes budai főrabbi.

A temető ma a Budapesti Zsidó Hitközség gondozásában működik, ami a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tagja. 1927-ben választották le a Kozma utca menti, Új köztemetőtől távolabbi végéből a Gránátos utcai izraelita temetőt az ortodox izraeliták számára.

A második világháború után a holokauszt mártírjainak állított emlékművet Hajós Alfréd tervezte.

1965-ig[1] csak koporsós temetéseket engedélyeztek ide, mikor is az Állami Egyházügyi Hivatal gyakorlatilag utasította a temetőt, hogy egy elhamvasztott, nem vallásos személyt is ott helyezhessenek örök nyugalomra (aki ezt kérte). Azóta is történnek urnás temetések.

2011 novemberében egy feljelentés nyomán a temető pénzügyeit vizsgáló nyomozás indult, a temetkezések körüli korrupció (pl. részben, vagy egészében zsebbe fizetett temetések) felderítésére.[2] Ennek kapcsán december 1-jén házkutatást tartottak a Budapesti Zsidó Hitközség irodáiban és a temetőben is, ahonnan többes könyvelésre (egy valódi és egy a hatóságoknak vezetett könyvelésre) és ennek kapcsán sikkasztásra utaló dokumentumokat találtak és foglaltak le.[3]

Mauzóleumok

Bővebben: A Kozma utcai izraelita temető mauzóleumai

Jegyzetek

  1. ↑ https://zsido.com/fejezetek/zsido-temeto-szentsegerol/
  2. ↑ Fekete temetések és sikkasztásgyanú a zsidó temetőben, index, 2011. november 30.
  3. ↑ Házkutatás a Budapesti Zsidó Hitközségnél, index, 2011. december 1.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Lásd még: A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek (kategórialap)