Astoria Szálló (Budapest)

Ez a szócikk budapesti épületről szól. Hasonló címmel lásd még: Astoria Szálló (egyértelműsítő lap).

Astoria Szálló (Budapest)
Az Astoria Szálló esti megvilágításban
Település	Budapest V. kerülete
Cím	Kossuth Lajos utca 19-21, 1053 Budapest
Építési adatok
Megnyitás	1912–1914[1]
Tervező	Hikisch Rezső, Ágoston Emil
Hasznosítása
Felhasználási terület	szálloda
Elhelyezkedése
Astoria Szálló (Budapest) Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 39″, k. h. 19° 03′ 35″47.49411, 19.0596647.494110°N 19.059660°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 39″, k. h. 19° 03′ 35″47.49411, 19.0596647.494110°N 19.059660°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Astoria Szálló (Budapest) témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Az Astoria Szálló Budapest legrégebbi eredeti formájában megmaradt szállodája. Az 1914-ben megnyílt hotel a legelegánsabb, drága, exkluzív szállodák közé tartozott. Jelenleg is Budapest egyik legpatinásabb szállodája, főleg külföldiek a vendégei. Az Astoria (hivatalos nevén: Danubius Hotel Astoria City Center) a Danubius Hotels Group szállodalánc tagja.

Az Astoria Szálló Budapest belvárosában, a róla elnevezett közlekedési csomópontban, az Astoriánál, az V. kerület határán, a Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút sarkán található.

Az Astoria szálloda története a 18. század elejére nyúlik vissza. Unger Benedek kovácsmester törekvő ember volt, de akkoriban még ő sem sejthette, milyen helyesen dönt, amikor a mai Kossuth Lajos utca és Múzeum körút kereszteződésénél, a Hatvani kapu szomszédságában megnyitotta műhelyét. Az Unger család is gyarapodni kezdett, amikor Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatta a kaput és a városfal egy részét, és az így megürült térre kávéházat, fogadót, istállót, kocsiszínt építettek. Napjainkban a szálloda melletti Magyar utca neve emlékeztet az Unger családra. Miután a Hatvani kaput lebontották, mellette 1824-ben megnyílt a mai szálloda elődje, a Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó, amely a pesti irodalmi élet egyik központjává vált, politikusok, művészek találkozóhelyévé. Állandó vendég volt Petőfi Sándor is, aki a fogadó melletti házban lakott 1844 októbere és 1845 januárja között. Itt írta meg János vitéz találkozását az óriásokkal, amiről az Astoria falán ma emléktábla tanúskodik.

A szálloda három telekre épült, ám a tulajdonosok (az Unger, az Elek és a Takács család) nem tudtak megegyezni a tervező személyében, így egyszerre két építész kapott lehetőséget a munkára. Nem voltak társszerzők, külön-külön, de egymással szerencsés összhangban dolgoztak. Hikisch Rezső a Magyar utcai részt tervezte a Kossuth Lajos utcai „portálig”, Ágoston Emil a Múzeum körúti részt. Takács Lajos szülőföldjéről, Zilah mellől a Meszes-hegységből vitette az alapkövet a szálloda építéséhez.

A jelenleg hatemeletes, 138 szobás és négycsillagos szálló 1914. március 14-én nyitotta meg kapuit. A hotelt nem a tulajdonosok működtették, hanem a korabeli vendéglátó-világ ismert alakja, Gellér Mihály, aki bérelte a helyet. Ő volt a hotel első igazgatója, az Astoria elnevezés is tőle származik. Gellér egy ideig New Yorkban dolgozott, egyes források szerint a New York-i Waldorf-Astoria Hotelben, ezért javasolta a budapesti szállodának az Astoria nevet. (Az amerikai szálló az Astor családról(wd) kapta a nevét, egy nagy hírű mágnásdinasztiáról, amelyet John Jacob Astor alapított a 19. század elején.)

Az Astoria kezdettől fogva központi fűtéses volt, és az akkori legkorszerűbb felvonók működtek benne, sőt beépítettek egy speciális porelszívó rendszert is, de újdonságnak számított a szuterénban kialakított pinceborozó is. Ám az 1914-es nyitáskor az épület földszinti részét még üzletek foglalták el, ami a kényesebb ízlésűek számára némileg visszatetsző volt – a korabeli lapok szerint az építtetőket az kényszerítette a helyiségek bérbe adására, hogy a város egyik legfelkapottabb helyén található telek méregdrága volt.

A szállóban egyaránt szívesen szálltak meg a vidékről a fővárosba érkező urak és a Budapestre érkező jómódú külföldiek.

Elegáns, drága, exkluzív szállónak számított, erre utal, hogy tréfásan „Ahsztória” néven is emlegették, annak a jeléül, hogy ide nehéz bejutni.^[2]

1918. október 30-án gróf Károlyi Mihály az Astoria első emeletéről szónokolt az odasereglett tömegnek, ami tulajdonképpen az őszirózsás forradalom „hivatalos megnyitója” volt. Ezt követően az Astoria Szálló lett a Károlyi vezette Magyar Nemzeti Tanács székhelye. De Károlyi nem csak dolgozni járt ide, feleségével, Andrássy Katinkával együtt itt is lakott, a 4. emelet 14-es szobájában (a lakosztály jelenleg a 411-es számot viseli). Az irodák az első emeleten kaptak helyet. A 105–109-es szobákban tanácskozott a Nemzeti Tanács, az 508-as szobában pedig foglyokat helyeztek el. 1919 tavaszán a kommunista direktórium vezetői költöztek az Astoriába. Jelenleg az egykori 105-ös szoba az Astoria egyik konferenciaterme, és gróf Károlyi Mihály nevét viseli.

A szálló fénykorát a két világháború között, a Horthy-korszak ’20-as, ’30-as éveiben élte. Bár ekkorra sorra nyíltak az új, nagy szállodák Budapesten, az Astoria egyik későbbi igazgatója, Gyenes József így írt róla: „Berendezése szerény a többi nagy szálloda lenyűgöző berendezéséhez képest, de szépsége, hangulata megejtő. A kávéházban, a szálloda halljában drága szőnyegeken lépked a vendég. Nem sajnálják a fényt, a csillogó tükröket. A falakat barna színű lambéria fedi, a szobákban és a közös helyiségekben értékes festmények és műtárgyak adnak művészi élményt az itt tartózkodóknak.”

1944 márciusában Magyarország német megszállásakor az Astoria a Gestapo főhadiszállása lett, visszavonuláskor pedig teljesen kifosztották. Budapest szovjet ostroma idején az épület két bombatalálatot is kapott és több belövést, de 1945 tavaszán, alighogy véget értek a harcok, a szálloda már újra üzemelt: az amerikai hadsereg tisztjeit szállásolták el benne, 1946-tól pedig már bárki igénybe vehette a szobákat 13–100 forint közötti áron, ami meglehetősen drágának számított abban az időben. Alig akadt olyan hotel a szétlőtt Budapesten, amelyből megmaradt volna valami, így az Astoria biztosította a legnagyobb fényűzést. Ez főként az akkori tulajdonosnak, dr. Unger Ödönnek volt köszönhető, aki rövid idő alatt visszahozta a boldog békeidők hangulatát. Új bútorokat és műtárgyakat vásárolt, sőt magángyűjteményéből is a szálló rendelkezésére bocsátott jó pár darabot (ezek közül néhány még ma is megvan, a hallban és az étteremben látható). Unger próbált az új időkhöz alkalmazkodni: 1947-ben alacsony árakról és olcsó éttermi szolgáltatásokról nyilatkozott, de egy évvel később a szállodát államosították, Ungert pedig szó szerint kidobták saját hoteléből (állítólag csak két pezsgőspoharat vihetett magával). Angliába költözött, de valahányszor hazatért látogatóba, mindig az Astoriában szállt meg.

1948-ban az épületet teljesen újjáépítették, de az Astoria nevét nem változtatták meg az ’50-es években. Bár étterméből népbüfét alakítottak ki, így is a legelitebb szállodának számított a népi demokrácia idején. Az 1956-os forradalom során ismét jelentős sérüléseket szenvedett, de a ’60-as években az Astoriát már újra Budapest legjobb szállodájának tartották. Ekkor bővült a Magyar utcai szárnnyal a szálloda, ahol 44 vendégszobát is kialakítottak. A titkosszolgálatot persze nem kerülhette ki, a „Budapest a diktatúrák árnyékban” című könyv szerzői szerint „más vendéglátó-ipari egységekhez hasonlóan a kádári titkosszolgálatok a szálloda több szobáját is »betechnikázták«”.

A százéves szállodát az elmúlt évtizedekben többször felújították. A Hotel Astoriát 1996-ban privatizálta a Danubius Hotels Group, Európa egyik legnagyobb szállodalánca, a végrehajtott fejlesztések eredményeképpen 1999-ben négycsillagos besorolást kapott. 2004-2007 közötti nagyszabású felújításakor a tetőszerkezetet renoválták, a homlokzatot felfrissítették, átalakították a szálloda hallját és éttermét, áttépítették a történelmi szárny mind a 94 „Deluxe” szobáját, műemlékvédelmi kontroll mellett, az épület eredeti stílusát megőrizve. A műemlék jellegű szállodának ma mind a 138 szobája hangszigetelt, külön fürdőszobás és légkondicionált. Az Astoriában 5 lakosztály és 4 konferenciaterem található. A vendéglátásról a Café Astoria & Restaurant gondoskodik.

• Gyakori vendég volt az Astoriában Krúdy Gyula, aki állítólag azért szerette a szállót, mert olyan csendben takarítottak, hogy délig is alhatott, anélkül hogy megzavarták volna.
• Évtizedekig a szálló halljából és étterméből szólt a Magyar Rádió népszerű, „Ki nyer ma?” című komolyzenei műveltségi vetélkedője.
• 1976-tól 1981-ig a szálloda igazgatóhelyettese volt Schmitt Pál későbbi köztársasági elnök.
• Az 1983–1985 között tartó felújítás során a Múzeum körúti Grill Internacionál gyorséttermet végleg bezárták. A HungarHotels megfogalmazása szerint „hamarosan nemzetközi vendéglátó nyit hasonló étkező helyeket Budapesten, ezért a Vállalat nem tartja szükségesnek ilyen jellegű üzlet fenntartását”. 1988-ban a McDonald’s valóban megkezdte magyarországi tevékenységét, és később ezen a helyen is éttermet nyitott.
• Az Astoria Szálló épületében, illetve mellette forgatták a Kern András rendezte A miniszter félrelép című film (1997) több jelenetét.

• 
  A teljes épület
• 
  Kiskörút felöli homlokzat
• 
  külső részletek
• 
  külső részletek
• 
  külső részletek
• 
  külső részletek
• 
  külső részletek
• 
  külső részletek
• 
  belső részletek
• 
  belső részletek
• 
  belső részletek
• 
  belső részletek
• 
  belső részletek
• 
  belső részletek
• 
  belső részletek
• 
  belső részletek
• 
  belső részletek
• 
  belső részletek
• 
  belső részletek
• 
  belső részletek

A Wikimédia Commons tartalmaz Astoria Szálló (Budapest) témájú médiaállományokat.

• A szálloda hivatalos weboldala
• Prusinszki István cikke az Élet és Tudományban
• A Művészet folyóirat cikke 1914-ben

1. HungarHotels Híradó, 1987. 4. szám
2. Legát Tibor: 100 éves az Astoria