Pancsova
| Pancsova (Панчево / Pančevo) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bánsági | ||
| Község | Pancsova | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Saša Pavlov | ||
| Irányítószám | 26000 | ||
| Körzethívószám | +381 13 | ||
| Rendszám | PA | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 73 401 fő (2022) | ||
| Népsűrűség | 518 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 77 m | ||
| Terület | 148,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873888888889, 20.65194444444444.873889°N 20.651944°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873888888889, 20.65194444444444.873889°N 20.651944°E | |||
| Pancsova weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pancsova témájú médiaállományokat. | |||
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban. A Dél-bánsági körzet és a pancsovai község központja.
Fekvése
Belgrádtól 16 km-re északkeletre, a Temes és a Duna találkozásánál, mindkét folyó bal partján fekszik.
Nevének eredete
Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, az pedig a szerb ponjavica (= gyűszűvirág) főnévből. Ezt a betelepülő szlávok Pancsevóra alakították és ebből lett a ma használatos magyar neve. Valószínűleg az eredeti magyar elnevezést is innen nyerte a város, amit néhányan a „pancsol” szóból véltek eredeztetni.
Középkori magyar neve az ószláv eredetű Pancsaly.
Története
1430-ban Panczal néven említik. Vidékén állott a honfoglalás idején Kövivár. 1660-ban fa erődítménye volt. Itt győzte le 1739. július 30-án Oliver Wallis császári tábornok a törököt. 1848. március 22-én magyar lakossága a forradalom mellé állt, július 15-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd július 23-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. 1848. december 27-én itt halt meg Stevan Šupljikac szerb vajda. 1849. január 2-án itt ütközött meg Kiss Ernő tábornok Ferdinand von Mayerhofer császári tábornok seregével.
1849. április 10-én itt aratott győzelmet Perczel Mór a szerbek felett. 1774-től a németbánsági ezred székhelye, 1872-től a trianoni békediktátumig Torontál vármegyéhez tartozott, a Pancsovai járás székhelye volt, 1910-től törvényhatósági jogú város.
A város manapság jelentős vegyipari központ, ahol kőolajfinomító üzem található.
Itt születtek, itt éltek
- Requinyi Géza - vegyészmérnök, borász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952). 1881. július 14-én itt született.
- Manno Miltiades - magyar sportember, művész-polihisztor. A magyar labdarúgó bajnokság első gólkirálya, válogatott evezős, atléta és korcsolyázó sportpolihisztor, grafikus, festő- és szobrászművész, a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó-címerének tervezője. Itt született 1879. március 3-án.
- Csalog József (1937-ig Csalogovits József) őskoros régész, néprajzkutató; a szekszárdi múzeum (1934-45), a keszthelyi Helikon Múzeum (1949-51), a Jászberényi Múzeum (1951-54) illetve a szentesi Koszta József Múzeum (1954-64) igazgatója. Pancsován született 1908. március 13-án.
- Stevan Šupljikac (1786-1848) katonatiszt, 1848-tól vezérőrnagyi rangban a császári hadsereg tábornoka, az 1848–1849 között fennálló Szerb Vajdaság első vajdája.
Népessége
1910-ben 20808 lakosából 3364 fő magyar, 7467 fő német, 244 fő szlovák, 769 fő román, 1 fő rutén, 135 fő horvát, 8714 fő szerb, 114 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 7510 fő római katolikus, 225 fő görögkatolikus, 993 fő református, 1979 fő ág. hitv. evangélikus, 9361 fő görögkeleti ortodox, 7 fő unitárius, 706 fő izraelita, 27 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 13719 fő tudott írni és olvasni, 9185 lakos tudott magyarul.
Helyi közösségek
Pancsova helyi közösségei
- Gornji Grad
- Hertelendyfalva (Vojlovica)
- Kotež
- Központ (Centar)
- Mladost
- Stari Tamiš
- Strelište
- Tesla
A népesség etnikai megoszlása
Községi adatok
| Év | Teljes népesség |
Szerb | Német | Román | Magyar | Szlovák | Macedón | Jugoszláv | Horvát | Cigány | Egyéb |
| 1910 | 62 491 | 31,0% | 36,72% | 15,77% | 10,30% | 2,05% | 0,00% | 0,00% | 2,2% | 0,53% | 1,43% |
| 1931 | 63 158 | 36,15% | 38,50% | 0,0% | 7,37% | 0,0% | 0,0% | 0,0% | N. A. | N. A. | 17,96% |
| 1961 | 93 744 | 64,40% | 0,0% | 7,71% | 8,17% | 2,30 | N. A. | N. A. | 2,99% | 0,22% | 14,21% |
| 1991 | 125 261 | 68,92% | 0,24% | 4,03% | 4,02% | 1,39% | N. A. | N. A. | 1,35% | 0,79% | 19,26% |
| 2002 | 127 162 | 76,38% | 0,18% | 3,19% | 3,17% | 1,24% | 4,14% | 2,35% | 0,92% | 1,09% | 7,34% |
Városi adatok
| Év | Teljes népesség |
Szerb | Német | Jugoszláv | Magyar | Szlovák | Macedón | Montenegrói | Horvát | Egyéb |
| 1910 | 20 808 | 41,88% | 35,89% | 0,00% | 16,17% | 1,17% | 0,00% | 0,00% | 0,65% | 4,24% |
| 1991 | 72 793 | 72,57% | 0,31% | 8,75% | 5,56% | 2,20% | 2,40% | 1,88% | 1,35% | 4,98% |
| 2002 | 77 087 | 79,08% | 0,24% | 2,35% | 4,25% | 1,82% | 1,55% | 1,03% | 0,92% | 9,00% |
Galéria
- Városháza
- Az ortodox templom
- A római katolikus templom
- Az evangélikus templom
- A nemzeti múzeum
- A pancsovai óváros
- Posta
- A Temes Pancsovánál
- NIS olajfinomító
- Pancsova környéke 1769-72 között
Jegyzetek
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
Külső hivatkozások
- Pancsova K-013 radio
- Pancsova város hivatalos honlapja (szerbül és angolul)
- Pancsova város nem hivatalos honlapja (szerbül)
- Pancsova története Archiválva 2009. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
| A Dél-bánsági körzet települései | |
|---|---|
| Alibunár község (Opština Alibunar) |
|
| Antalfalva község (Opština Kovačica) |
|
| Fehértemplom község (Opština Bela Crkva) |
|
| Kevevára község (Opština Kovin) |
|
| Ópáva község (Opština Opovo) |
|
| Pancsova község (Opština Pančevo) |
|
| Versec község (Opština Vršac) |
|
| Zichyfalva község (Opština Plandište) |
|
| Nemzetközi katalógusok |
|---|